A Bolhapiacon
többször találok kis apró szakrális tárgyakat, melyeket nem tudok otthagyni.
Egy darabig őrzöm őket, aztán egyszer csak, előveszem és kirakom egy-egy
eldugott kis sarokba. Ezt a kis Máriagyűdi porcelán szobrocskát, most az ónémet
stelázsiból lett könyvespolc sarkába tettem. Jól megfér itt a Kánból származó
Mária szobor, és Édesanyám Édesapjától kapott kis Lurdi Barlang mellett. Egy mécsest
is gyújtottam előtte, hogy emlékeztessen Édesanyám nyolcvanegyedik
születésnapjára.
Ezt a szintén
Máragyűdről származó kis szentképecskét azért vettem meg, mert a hátoldalán
levő német ima alatt olvastam, „Nagymamától”. A Nagymamám minden évben
elzarándokolt Gyűdbe, mindig hozott is ajándékot. Mézeskalács rózsafüzért
kaptam. Ugyanilyent, mint a legutolsó képen fényképeztem. Ezek a rózsafüzérek
sokszor a következő búcsúig sem bírták, mert előbb tette tönkre a molylepke.
Most van egy szentképecském a Gyűdi búcsúból. Akár Nagymamám is írhatta volna, hasonló
betűkkel írt.
A Nagymamák pótolhatatlanok. Kell is emlékezni rájuk !
VálaszTörlésIdvei évben Máriagyűdi családi emléktúrát szerettem volna szervezni. Most maradt a virtuális emlékezés.
TörlésSzép emlékek.
VálaszTörlésJól is esett a lelkemnek, hogy kiírtam. Köszönöm a hozzászólást.
TörlésMegható bejegyzés. Milyen jó, hogy vannak ilyen szép emlékeink!
VálaszTörlésSikerekben és egészségben gazdag új esztendőt kívánok!
Néha, ilyen írás is kikívánkozik. Kívánok én is boldog, békés és egyészséges Új Évet!
Törlés