Ha nyár, akkor sokaknak nyaralás, nekünk munka. Feleségem
nyáron kutat, és ősszel tanít, azaz előadja azt, amit nyáron tapasztalt. Az
idei év sem volt kivétel. Megkaptam az útitervet, és kedvemre vezethettem az
ország különböző helyeire. Amíg feleségem a szakmai interjúkat készítette én
kedvemre fényképeztem. Liptódi túránk igencsak emlékezetes. Kedvemre való kis
zsákfalu. Szeretem ezeket a kis zsákfalukat, melyekről mindig eszembe jut
nagymamám szülőfaluja. Az alábbi kis sorozatot készítettem. A képek alatti dőlt
betűs szövegeket a falu honlapjáról és egyéb helyekről szedtem. Az álló betűs részek saját
megjegyzések.
Liptód a Geresdi-hátság
déli vonulatán, egy észak-déli irányú völgyben, Maráza és Erdősmárok
szomszédságában fekszik. Könnyű elkerülni, hiszen főutak ide nem vezetnek és a
közelben épült új autópályáról is ritkán kanyarodnak le felfedezni Baranya ezen
szegletét. Pedig érdemes az alig több mint kétszáz lelket számláló településre
időt szánni.
A községet a török
hódoltságig kizárólag magyarok lakták. Az 1690-es években a lakosság
összetételében változás következett be, mivel itt telepedett le a
juhtenyésztéssel, pásztorkodással foglalkozó szerb és rác nemzetiségű lakosság.
A jelenlegi németajkú lakosság az 1751-es évtől kezdődően telepedett le,
kiépítették saját infrastruktúrájukat, meghonosították saját szokásaikat.
A Mindenszentek
tiszteletére felszentelt, késő barokk stílusban épült Római Katolikus Templom
1788-ra készült el. A főoltár néhány évtizeddel későbbi alkotás. Magyarországon
egyedülálló sajátosság az 1905-ben készült stációk, melyeket egy tiroli
fafaragó keze munkáját dicsérik.
A 19. század a kemény
munka és a biztos gyarapodás korszaka. Az itt lakók szőlőt vásároltak, pincét
építettek, állatot tartottak. Néhány helyen még ma is láthatóak az eredeti
hosszútornácos, vakolatdíszes házak és a tágas gazdasági épületek.
A kereszt mögött látszik egy garázssor. Amikor ott voltam
azt nem fényképeztem le, mert rondának találtam ott a falu közepén. Aztán
kiderült, hogy ugyan ronda, de érdekes. a garázsokig történt meg a falu bekötő
útjának aszfaltozása. A jómódú falusiak a vásárolt MERKUR autóikkal eddig
tudtak bejönni, ide garázssort építettek, majd az autó elhelyezése után a sáros
utcákon és járdákon hazamentek.
Az 1950-es években a
községnek saját Tanácsa volt. Az 1960-as évektől Babarc központtal Közös Tanács
jött létre. Majd az évek folyamán megindult Liptód község sorvasztása. Megszűnt
a bölcsőde, az óvoda, később pedig az iskola is. Az 1970-es évektől már négy
település, (Babarc, Liptód, Szajk, Versend) Közös Tanácsa működött, mely
időszakban már építési tilalom is vonatkozott Liptódra. Mindezek a fiatal
generáció elköltözését eredményezték, ami a lakosság radikális csökkenésével
járt. Ezen korszak összes pozitív eredménye az aszfaltozott bekötő út, az
elektromos hálózat kiépítése, valamint a vegyes boltban és a tanácsházán
elérhető kurblis telefonvonal volt. A tanácsi rendszer utolsó ajándéka, a
település belterületén lévő utcák aszfaltozása.
A rendszerváltást
követően a falu saját Önkormányzatot választott és ismét fejlődésnek indult. Az
első tizenkét évben kiépült a vízvezeték, a telefonvezeték, a kábel TV
rendszer. Járdák kerültek felújításra és játszótér épült.
Később megnyílt ismét a
községi könyvtár, létrejött a Teleház ingyenes internet szolgáltatással.
Elkészült a Fiatalok Háza és az Önkormányzati Vendégház. Folytatódott a járda
felújítás, elkészült a Községháza akadálymentesítése és díszudvara, valamint a
nyílászárók cseréje, mely összességében nagyon szép látvány az itt lakóknak. A
falu Római Katolikus Temploma országos hírű, egy kis ékszer az itt élők
számára. Betekintést engedünk a közösségünk életét színesítő rendezvényekbe. A
településen élőknek fontos a hagyományok megőrzése, ennek érdekében ma is
megrendezik az évente szokásos télűzést (hutzlkretje), a húsvéti kerepelést, a
pünkösdi fesztivált, a karácsonyi betlehemezést. Forrás: http://www.liptod.hu/liptod-bemutatasa-es-tortenete
A kis templomuk egy kész csoda. A templom belső
stációképeit egy tiroli mester készítette. Csodálatok kidolgozású fából
faragott stációk. Méretük, is a szokásosnál nagyobb, alig fér el a templomban. Mindenszentek
templom freskóit 1954-ben Gebauer Ernő festette ki.
Gebauer Ernő a
stájerországi Hartbergben született, 1882. január 17-én. Édesapja, Gebauer
Gusztáv erdőmérnök. Felmenői között több kiváló művész volt a festészet és a
zene területén. Édesanyja, Siebenlist Mária nagyváradi születésű volt, Szegeden
nevelkedett.
Tanulmányait Grazban
kezdte, majd Pécsett tanult. Az érettségi vizsgát a Pécsi Magyar Királyi Állami
Főreáliskolában (a mai Széchenyi Gimnáziumban) tette le 1901-ben. Ezt követően
Budapesten tanult, a Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde
növendékeként, a rajztanári képesítést 1905-ben szerezte meg. Ezután 1910-ig
Székely Bertalan tanítványaként a művészeti mesteriskolán folytatta
tanulmányait. Mint festőnövendék, többször vett részt olaszországi
tanulmányúton, a mesteriskola befejezését követően is egy évet tartózkodott
Itáliában.
Székely Bertalan igen
nagyra értékelte tanítványának kompozíciós érzékét. A mester meglátása
végigkísérte Gebauer Ernő egész életét, freskók és seccók sokaságát alkotta.
Vallási témájú faliképei és seccói 58, elsősorban pécsi, baranyai, tolnai és Bács-Kiskun
megyei templomban csodálhatók meg. Világi témájú freskói pécsi közintézmények –
többek között a Nagy Lajos Gimnázium, a pécsi belvárosi filmszínházak, továbbá
az egykori pécsi „Nagycsemege” (ma étterem) – falain láthatók.
A faliképek mellett festőművészeti
alkotások - olajfestmények, akvarellek - is sorra kerültek ki a keze alól.
Közel hat évtizedet átívelő munkássága során portrékat, városképeket,
tájképeket festett, valamint életképeket alkotott vásári forgatagról, külszíni
bányajelenetről, viharról. A Magyar Nemzeti Galéria három olajfestményét és egy
freskóvázlatát őrzi. A pécsi Janus Pannonius Múzeum Képzőművészeti Osztálya
tulajdonában van 39 leltározott műve: olaj-, tempera-, akvarellképek valamint
tusrajzok és freskóvázlatok.
Grafikai munkássága
szintén szerteágazó: tervezett ex libriseket, bélyegeket, könyvborítókat –
például Mollináry Gizella (Gebauer Gusztávné – Ernő sógornője) magyar költő,
írónő több könyvéhez. Illusztrált pécsi könyveket, egyházi kiadványokat. Az
1925-ös genfi Eszperantó Világkongresszuson részt vett, az erre az alkalomra
általa készített eszperantó képeslapok bejárták az egész világot.
A festészet mellett
oktatott is. Bár hivatásos pedagógus nem kívánt lenni, életét mégis
végigkísérték a tanítványok: 1919-től működtetett festő- és rajziskolát, s még
az 1950-es évek végén is számos pécsi fiatal hozzá járt tanulni. Volt, hogy
egyszerre három festőiskolát vitt: a városit, a szabolcsi bányászokét és a
vasutas festőiskolát. Neves tanítványai: Gádor Emil, Kelle Sándor, Őry József,
Vass Bertalan.
Gebauer Ernő élete
összeforrt szeretett városával, Péccsel. A város köztiszteletben álló polgára
volt: festőművészi munkája, művészetszervező tevékenysége, oktatói munkája
mellett kedves és szerény személye tette népszerűvé. Életében csak három
egyesületnek volt tagja: a Mecsek Egyesületnek, az Állatvédő Egyesületnek és a
Pécsi Művészkörnek. 80 éves korában, 1962. március 24-én hunyt el Pécsett.
A baranyai sváb településeken divat lett fesztiválok
rendezése. Liptód felvállalta a pacskerfesztivált. Próbálják feléleszteni a
pacskerkészítés hagyományát. Én szorítok nekik, mert tényleg egy praktikus
viselet.
A rendszerváltáskor megpróbáltak ipari tevékenységet
is meghonosítani. Egy szerelőcsarnok építéséig el is jutottak. Ott volt
kihasználatlanul. Erre gondoltak egyet és egy kiállítási csarnokká léptették
elő. Van itt a helyben lakó modern szobrászművésztől, és a környékbeli népművészektől
egyaránt alkotás.