2021. április 25., vasárnap

Könnyű kis túrát terveztünk.

A Börzsönyi túra után a család egy Gerecse túrát kért. Ki is néztem egy 14 km-es túrát Héregi indulással, és ugyanoda érkezéssel. A leírás szerint éppen 14 km, és nincsenek meredek emelkedők, csak a Gerecse hegyet kell megkerülni. Reggel időben megérkeztünk, és az autók elől elzárt erdei úton el is indultunk.


Ott egy mókus! – mutatta lányom. Erre mindenki elkezdte a szemével keresni. Én láttam, és megpróbáltam lefényképezni. A fénykép nem sikerült, de legalább megmutatta, hogy ezek között az ágak között ugrált a mókusunk.

 


Íme, Süsü a sárkány kedvenc fája virágzik. – Mondtam én feleségemnek.

Régen láttam már a bábfilmet, mond meg, hogy milyen fa! – Kérdezett vissza feleségem.

Vadkörte. – Válaszoltam én. Remélem nem tévedtem.

 


Megérkeztünk a Király-kúthoz.

A Nagy - Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása egy szép erdei tisztáson, neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi. A bővizű forrás kedvelt kirándulóhely. Forrás: https://funiq.hu/233-h%C3%A9reg


Aztán, csak mentünk és mentünk. Az erdészet sok fát termelt ki, szerencsére a legtöbb helyen csak ritkítottak.

 



Azt hittem a vadkerítés legyőzése lesz a legnagyobb kihívás a túra során. A létrázás után vagy 7-8 kilométeren medvehagyma illatot éreztünk. Az aljnövényzet nagy részét ez a tavaszi csemege adta ki.









Elérkeztünk a Kovács Mihály emléktáblájához, és az ott levő Mária oltárhoz. Itt a padokon meg is reggeliztünk, és kulacsunkból jót ittunk. Itt a lányok és a feleségem kérdezték, hogy ki volt Kovács Mihály. Én akkor nem tudtam, de aztán a Google segítségével rájöttem, hogy Kovács Mihály piarista szerzetes és középiskolai tanár emléktáblája lehet.

Kovács Mihály (Szeged, 1916. január 2. – Budapest, 2006. március 23.) piarista szerzetes, középiskolai tanár.

„Már életében elérte azt a megbecsülést, amit pedagógus egyáltalán elérhet: Ő volt a Kovács tanár úr! Ha bárki kiejtette ezt a nevet, a számítástechnikában és a kibernetikában az emberek többsége csak rá gondolhatott, pedig vezetékneve az egyik leggyakoribb név a magyar nyelvben. A tanárok és a diákok még akkor is csak felsőfokon szóltak róla, amikor egy piarista szerzetest nem volt szokás példaképként emlegetni.” – Kovács Győző, az első magyar elektronikus számítógép egyik építője. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kov%C3%A1cs_Mih%C3%A1ly_(piarista)



 Innét aztán könnyen elértünk a kirándulásunk fő attrakciójához.

 


 A Tűzköves-barlang

 A barlang a Júra-zsombolytól kb 100-150 m távolságra, keletre nyílik. A barlang érdekessége, hogy a felső része tűzköves mészkőben van. A barlang tulajdonképpen egy nagy kocka alakú terem, amelynek teljesen sima a plafonja. CSAK kötéltechnikában jártas, KÉPZETT barlangászok keressék fel a járatokat.

Júra-zsomboly

A Vértes László Karszt és Barlangkutató Csoport által 1975-1976-ban feltárt üreg két, egymással párhuzamos aknából, a Kis- ill., Nagy nyelőből áll. A két aknát 13 m mélyen szűk járat köti össze, ami négykézláb járható.

 Mi is az a zsomboly?

A zsomboly tulajdonképpen egy aknából, vagy aknarendszerből álló barlang. Kialakulásuk nem teljesen tisztázott. Egyes elképzelések szerint a geológiai törésvonalak mentén a fedőréteg által egy adott helyre koncentrált víz oldó hatására alakultak ki. Úgy gondolják, hogy eredetileg nem rendelkeztek felszíni kijárattal, csak a lepusztulás során váltak nyitottá. Mások a zsomboly alatt húzódó vízszintes barlang mennyezetén kezdődő és lassan a felszínig hatoló repedéssel magyarázzák kialakulását.

 





Kőfejtő

 A hazai mászható természetes sziklaképződmények és felhagyott kőfejtők mindegyike védett, vagy fokozottan védett természetvédelmi területen helyezkedik el, de legalább tájvédelmi körzet határain belül található. A Kis-Gerecse azonban korlátozás nélkül mászható. A Kőfejtőnél érdemes elővenni a fényképezőgépet is, csodás panorámákat lehet itt alkotni.

Többek között a híres süttői/tardosi vörös márvány (mészkő) is innen kerül(t) ki.

 

Serédi-kastély/Kis-Gerecse üdülő

Az erdőőri lak mellé a nyaralót 1935-ben építette Serédi Jusztinián Corvin lánccal kitüntetett bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Az 1950-es államosítás után gyermeküdülőként működtették, 1968-ban bővítették, felújították. Az 1990 -es évek elején bezáratta a környezetvédelmi hivatal, mert a csatornázást nem megfelelően oldották meg benne. 1999-ben kapta vissza újra az egyház. A működtetést (üdültetés, környezetvédelmi táboroztatás) az esztergomi ferences gimnázium és kollégium vállalta. Forrás: https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2617

 





Visszafele a Bányahegyi erdészház melletti réten álltunk meg egy kicsit pihenni. Sokáig nem maradtunk, mert a kis réten volt vagy negyven túrázó. Itt a lányok megállapították, hogy már 11 km-t mentünk, így csak 3 km van vissza. Ez elméletben így is volt, de mi elnéztünk egy kereszteződést és emiatt 16 km lett, és a végén egy meredek lejtőn kellett óvatosan leereszkedni. Úgy látszik, mi minden túratervet túlteljesítünk.

2021. április 18., vasárnap

Budapesti vasárnap

Az időjárás, és a budapesti lakás teraszbútorának felújítása miatt e hétvégét Budapesten töltöttük el. Igyekeztem úgy, hogy ne csak a lakásbelsőt, és a házunk környékét lássam. Olvastam, hogy az Óbudai önkormányzat Esterházy Péter hetvenegyedik születésnapja tiszteletére plakátokat helyez el a köztereken. Megpróbáltam utánakeresni, hogy pontosan hol vannak, de ezt a neten nem sikerült kideríteni. Sebaj, majd a helyszínen biztosan lesz infó, és megtaláljuk őket. – Gondoltam én, és amint Vasárnap délelőtt engedte feleségemmel elmentünk Óbudára. Az Óbudai főtér környékén egyetlen EP71 táblát sem találtunk. A Szentlélek téren aztán megleltük az elsőt, de semmi információt nem kaptunk róla, hogy hol a többi. Aztán egy nagy kört téve Óbudán találtunk még hármat. Azért nem szomorkodtunk, mert fényképeztem más emlékműveket. Igazán kellemes délelőtti városi túra sikeredett.






Április 14-én, Esterházy Péter születésnapján nemcsak az írót, hanem a magyar irodalmat is ünnepeljük – ez ugyanis a magyar próza napja. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat és az Óbudai Anziksz 40 hazai kortárs írót és költőt kért fel, hogy ebből az alkalomból ossza meg a kedvenc EP-idézetét, amelyekből aztán színes köztéri plakátok készültek, korábban nem publikált fotók felhasználásával. A harmadik kerületben élők és az erre járók mától egy hónapig tekinthetik meg a plakátokat Óbuda-Békásmegyeren.

A tavalyi, kerek évfordulón – 2020-ban lett volna 70 éves Esterházy Péter – elég szűkre szabta a megemlékezés kereteit a járványhelyzet, mégis online események, videók, kiadványok tucatjaival tisztelegtek ország- és Európa-szerte a 2016-ban elhunyt író előtt. Az Óbudai Anziksz kulturális magazin a tavalyi évben Esterházy-különszámmal jelentkezett áprilisban, amelyben a családtagok, a barátok, az alkotótársak beszámolói és visszaemlékezései mellett addig nem publikált fotókat is közöltek.

Tavaly úgy tűnhetett, idén szerencsésebb körülmények között lesz módunk ünnepelni, de erre legkevesebb egy évet még biztosan várni kell.

Az Óbudai Anziksz és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat ezért az egész harmadik kerületet szeretné a megemlékezés terévé tenni 2021 áprilisában: negyven darab egyedi, nagyméretű plakátot helyezett ki Óbuda-Békásmegyer területén, amelyeken negyven hazai kortárs író és költő kedvenc EP-idézetei olvashatók.

A köztéri plakátokon szereplő fekete-fehér fotók Erdőháti Áron munkái, nagyobb részük korábban sehol sem volt látható. A felvételek a Marie Claire magazin 2015 májusában megjelenő lapszámába készültek (az Írók Boltjában), Köves Gábor interjújához. Forrás: https://obuda.hu/blog/hirek/onnek-van-kedvenc-esterhazy-idezete-40-kozteri-plakat-kerult-ki-a-harmadik-keruletben-az-iro-szuletesnapja-alkalmabol/






Óbuda-Békásmegyer Örmény Nemzetiségi Önkormányzata és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata örmény kőkeresztet, chacskart állított az 1915-ös törökországi örmény népirtás, valamint az 1988-as, azeriek által elkövetett sumqayiti pogrom és az azt követő hegyi-karabahi harci cselekmények, üldöztetések áldozatainak emlékére. Az örmény népirtás emléknapján tartott avató-, illetve felszentelési ünnepségen beszédet mondott Bús Balázs, a kerület polgármestere és Serkisian Szeván Simon, a nemzetiségi önkormányzat elnöke. A keresztet az örmény egyház közép-európai főpapi delegátusa szentelte fel.

Az örmény népirtás örmény források szerint mintegy másfél millió örmény erőszakos kitelepítése és lemészárlása volt 1915 és 1917 között a muzulmán vallású törökök alkotta Oszmán Birodalomban. Az áldozatok száma a szervezett népirtás vádját kategorikusan elutasító, mindössze az „áttelepítések” során bekövetkezett haláleseteket elismerő törökök szerint 200–300 000 volt, a tudományos körökben elfogadott nézet szerint viszont 600-800 ezren vesztették életüket. Az erősen nacionalista ifjútörök kormány által elrendelt genocídiumot széles körben tekintik az egyik első modern, szisztematikus népirtásnak, ugyanakkor állami szinten, politikai okokból (a török kormánnyal való jó viszony megtartása végett) 2018-ig mindössze huszonkét ország ismerte el hivatalosan genocídiumnak - hazánk nem tartozik közéjük.

Az örmény aprószeres faragású kereszttel, rozettákkal díszített, sztélészerűen formált emlékkő, chacskar (örményül Խաչքար) (az örmény chacs=kereszt és kar=kő szavakból) lényegében egy sztélé, melyet élő vagy halott személyek lelki üdvéért állítanak. Ennek megfelelően elsősorban sírkő szerepe van, de gyakran szolgált katonai győzelmek, templomépítések vagy természeti katasztrófák elleni védekezés emlékköveként. Noha az írásos emlékek már a 4-5 században említik, az első chacskarok a 9. századból maradtak fenn; ma már csak Örményországban mintegy 50.000-re teszik számukat. A többnyire vörösre, ritkábban fehérre vagy kékre festett kereszt-kövek az idők folyamán hosszú fejlődéstörténetet mondhatnak magukénak; mára rendkívül finom, részletgazdag, különleges, szinte csipkeszerű véseteket tartalmaznak. 2010-ben a középkori keresztény örmény művészetre jellemző chacskarok szimbólumrendszere és kézműves technikája felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.

Az emlékkő központi eleme egy örmény kereszt, ami valójában olyan latinkereszt (alsó szára hosszabb, mint a három ága), amelyiken mind a négy rész vége kettéágazik, így összességében nyolc ágat tartalmaz. Az örmények számára e faragott kő hitük egyik fő megnyilvánulása, a kereszt iránti mély tiszteletet fejezi ki. A hit képviseletén túl a chacskar keresztje lényegében az életfát szimbolizálja; Jessze fája (Jézus Krisztus Jesszéből kinövő családfája), a jó és rossz tudásának fája, az új és örök szövetség szimbóluma. A keresztet általában egy kő alapra vésik. Alul egy rozetta vagy napkör látható, amelynek nincs kezdete vagy vége; a megújulást és az örökkévalóságot szimbolizálja. A kereszt körüli ív a Paradicsom kapuját jelképezi. A kereszt-életfa karjai enyhén szétágaznak s általában növényi elemekkel, gyümölcsökkel, virágokkal vagy rügyekkel díszített oldalhajtásokban végződnek. A növényi hajtások az újjászületés eszméjével erősítik az élet győzelmét a halál felett. A kereszt lábát virág borítja, a gyökerek nem hatolnak a földbe, hanem visszafordulnak a gallyakkal teli égbolt felé, az életerő és a megújulás jeleként. A keresztes köveket ezen felül kétoldalt szőlőfürtök (eucharisztikus gyümölcs) és gránátalmák (a termékenység záloga) díszíthetik; ezen az emlékkövön erősen stilizálva láthatók. A kövek felső részén általában a menny szimbolikus ábrázolása látható, gyakran a keresztény kultúrkörből ismert figurákkal, mint például Jézus Krisztus, Istenanya, apostolok, védőszentek, angyalok bibliai jelenetekkel. Forrás: https://www.kozterkep.hu/34178/ormeny-kokereszt





ANTONIO BONFINI

A felállítás helye: III. Óbuda, a Péter-Pál főplébánia templom D-i oldalán

Felirat: MÁTYÁS KIRÁLY KRÓNIKÁSA, A MAGYARRÁ LETT ANTONIO BONFINI EMLÉKÉRE, AKIT AZ EGYKORON ITT ÁLLÓ SZENT MARGIT KÁPOLNÁBAN TEMETTEK EL. Forrás: https://obuda.hu/blog/szabadido_kultura/szobrok/