Budapesti vasárnap

Az időjárás, és a budapesti lakás teraszbútorának felújítása miatt e hétvégét Budapesten töltöttük el. Igyekeztem úgy, hogy ne csak a lakásbelsőt, és a házunk környékét lássam. Olvastam, hogy az Óbudai önkormányzat Esterházy Péter hetvenegyedik születésnapja tiszteletére plakátokat helyez el a köztereken. Megpróbáltam utánakeresni, hogy pontosan hol vannak, de ezt a neten nem sikerült kideríteni. Sebaj, majd a helyszínen biztosan lesz infó, és megtaláljuk őket. – Gondoltam én, és amint Vasárnap délelőtt engedte feleségemmel elmentünk Óbudára. Az Óbudai főtér környékén egyetlen EP71 táblát sem találtunk. A Szentlélek téren aztán megleltük az elsőt, de semmi információt nem kaptunk róla, hogy hol a többi. Aztán egy nagy kört téve Óbudán találtunk még hármat. Azért nem szomorkodtunk, mert fényképeztem más emlékműveket. Igazán kellemes délelőtti városi túra sikeredett.

Április 14-én, Esterházy Péter születésnapján nemcsak az írót, hanem a magyar irodalmat is ünnepeljük – ez ugyanis a magyar próza napja. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat és az Óbudai Anziksz 40 hazai kortárs írót és költőt kért fel, hogy ebből az alkalomból ossza meg a kedvenc EP-idézetét, amelyekből aztán színes köztéri plakátok készültek, korábban nem publikált fotók felhasználásával. A harmadik kerületben élők és az erre járók mától egy hónapig tekinthetik meg a plakátokat Óbuda-Békásmegyeren.

A tavalyi, kerek évfordulón – 2020-ban lett volna 70 éves Esterházy Péter – elég szűkre szabta a megemlékezés kereteit a járványhelyzet, mégis online események, videók, kiadványok tucatjaival tisztelegtek ország- és Európa-szerte a 2016-ban elhunyt író előtt. Az Óbudai Anziksz kulturális magazin a tavalyi évben Esterházy-különszámmal jelentkezett áprilisban, amelyben a családtagok, a barátok, az alkotótársak beszámolói és visszaemlékezései mellett addig nem publikált fotókat is közöltek.

Tavaly úgy tűnhetett, idén szerencsésebb körülmények között lesz módunk ünnepelni, de erre legkevesebb egy évet még biztosan várni kell.

Az Óbudai Anziksz és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat ezért az egész harmadik kerületet szeretné a megemlékezés terévé tenni 2021 áprilisában: negyven darab egyedi, nagyméretű plakátot helyezett ki Óbuda-Békásmegyer területén, amelyeken negyven hazai kortárs író és költő kedvenc EP-idézetei olvashatók.

A köztéri plakátokon szereplő fekete-fehér fotók Erdőháti Áron munkái, nagyobb részük korábban sehol sem volt látható. A felvételek a Marie Claire magazin 2015 májusában megjelenő lapszámába készültek (az Írók Boltjában), Köves Gábor interjújához. Forrás: https://obuda.hu/blog/hirek/onnek-van-kedvenc-esterhazy-idezete-40-kozteri-plakat-kerult-ki-a-harmadik-keruletben-az-iro-szuletesnapja-alkalmabol/

Óbuda-Békásmegyer Örmény Nemzetiségi Önkormányzata és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata örmény kőkeresztet, chacskart állított az 1915-ös törökországi örmény népirtás, valamint az 1988-as, azeriek által elkövetett sumqayiti pogrom és az azt követő hegyi-karabahi harci cselekmények, üldöztetések áldozatainak emlékére. Az örmény népirtás emléknapján tartott avató-, illetve felszentelési ünnepségen beszédet mondott Bús Balázs, a kerület polgármestere és Serkisian Szeván Simon, a nemzetiségi önkormányzat elnöke. A keresztet az örmény egyház közép-európai főpapi delegátusa szentelte fel.

Az örmény népirtás örmény források szerint mintegy másfél millió örmény erőszakos kitelepítése és lemészárlása volt 1915 és 1917 között a muzulmán vallású törökök alkotta Oszmán Birodalomban. Az áldozatok száma a szervezett népirtás vádját kategorikusan elutasító, mindössze az „áttelepítések” során bekövetkezett haláleseteket elismerő törökök szerint 200–300 000 volt, a tudományos körökben elfogadott nézet szerint viszont 600-800 ezren vesztették életüket. Az erősen nacionalista ifjútörök kormány által elrendelt genocídiumot széles körben tekintik az egyik első modern, szisztematikus népirtásnak, ugyanakkor állami szinten, politikai okokból (a török kormánnyal való jó viszony megtartása végett) 2018-ig mindössze huszonkét ország ismerte el hivatalosan genocídiumnak - hazánk nem tartozik közéjük.

Az örmény aprószeres faragású kereszttel, rozettákkal díszített, sztélészerűen formált emlékkő, chacskar (örményül Խաչքար) (az örmény chacs=kereszt és kar=kő szavakból) lényegében egy sztélé, melyet élő vagy halott személyek lelki üdvéért állítanak. Ennek megfelelően elsősorban sírkő szerepe van, de gyakran szolgált katonai győzelmek, templomépítések vagy természeti katasztrófák elleni védekezés emlékköveként. Noha az írásos emlékek már a 4-5 században említik, az első chacskarok a 9. századból maradtak fenn; ma már csak Örményországban mintegy 50.000-re teszik számukat. A többnyire vörösre, ritkábban fehérre vagy kékre festett kereszt-kövek az idők folyamán hosszú fejlődéstörténetet mondhatnak magukénak; mára rendkívül finom, részletgazdag, különleges, szinte csipkeszerű véseteket tartalmaznak. 2010-ben a középkori keresztény örmény művészetre jellemző chacskarok szimbólumrendszere és kézműves technikája felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.

Az emlékkő központi eleme egy örmény kereszt, ami valójában olyan latinkereszt (alsó szára hosszabb, mint a három ága), amelyiken mind a négy rész vége kettéágazik, így összességében nyolc ágat tartalmaz. Az örmények számára e faragott kő hitük egyik fő megnyilvánulása, a kereszt iránti mély tiszteletet fejezi ki. A hit képviseletén túl a chacskar keresztje lényegében az életfát szimbolizálja; Jessze fája (Jézus Krisztus Jesszéből kinövő családfája), a jó és rossz tudásának fája, az új és örök szövetség szimbóluma. A keresztet általában egy kő alapra vésik. Alul egy rozetta vagy napkör látható, amelynek nincs kezdete vagy vége; a megújulást és az örökkévalóságot szimbolizálja. A kereszt körüli ív a Paradicsom kapuját jelképezi. A kereszt-életfa karjai enyhén szétágaznak s általában növényi elemekkel, gyümölcsökkel, virágokkal vagy rügyekkel díszített oldalhajtásokban végződnek. A növényi hajtások az újjászületés eszméjével erősítik az élet győzelmét a halál felett. A kereszt lábát virág borítja, a gyökerek nem hatolnak a földbe, hanem visszafordulnak a gallyakkal teli égbolt felé, az életerő és a megújulás jeleként. A keresztes köveket ezen felül kétoldalt szőlőfürtök (eucharisztikus gyümölcs) és gránátalmák (a termékenység záloga) díszíthetik; ezen az emlékkövön erősen stilizálva láthatók. A kövek felső részén általában a menny szimbolikus ábrázolása látható, gyakran a keresztény kultúrkörből ismert figurákkal, mint például Jézus Krisztus, Istenanya, apostolok, védőszentek, angyalok bibliai jelenetekkel. Forrás: https://www.kozterkep.hu/34178/ormeny-kokereszt

ANTONIO BONFINI

A felállítás helye: III. Óbuda, a Péter-Pál főplébánia templom D-i oldalán

Felirat: MÁTYÁS KIRÁLY KRÓNIKÁSA, A MAGYARRÁ LETT ANTONIO BONFINI EMLÉKÉRE, AKIT AZ EGYKORON ITT ÁLLÓ SZENT MARGIT KÁPOLNÁBAN TEMETTEK EL. Forrás: https://obuda.hu/blog/szabadido_kultura/szobrok/