Az epreskerti kálvárialátogatásom kudarca

Még áprilisban a Csendhegyek blogon olvastam, hogy újraépítik a VIII. kerület egykor méltán híres kálváriáját.  Ennek a kálváriának a főépületét már a XIX. század végén elbontották. Szerencsére már akkor is voltak, akik ezt a csodás műemléket nem hagyták elveszni, és a Terézvárosban az Epreskertbe átszállították. Még a karantén alatt úgy gondoltam elsétálok és lefényképezem a jelenlegi állapotokat. Sajnos az Epreskertet - mint a Képzőművészeti egyetem más épületeit is -, lezárták a karantén idején. Így aztán csak a kerítésen kívülről tudtam néhány képet készíteni. Aki többet szeretne tudni erről a műemlékről, az 2006-os felújítás átadásáról írt Múltkor magazinból ollózott cikkből sok mindent megismerhet.  

A műemlék Kálvária teljes rekonstrukcióját 2002-ben kezdeményezte a Budapesti Városvédő Egyesület és alapítványt hozott létre az ügy támogatóinak összefogására. Buza Péter, az alapítvány egyik kurátora az MTI-nek elmondta, hogy a felújításra - amelyet Albert Tamás tervezett - 100 millió forintot költöttek és a Kálvária a hozzá tartozó kertrésszel együtt ezentúl a szakrális művészetek bemutatótere lesz. A képzőművészet, a zene és az irodalom (iskoladrámák, passiójátékok) kap itt évről évre országos színpadot.

Pest-Buda első kálváriáját az 1740-es években a józsefvárosi Kálvária téren adományokból építették föl és Mayerhoffer András, a híres barokk mester alkotása. A páratlan műemlék 1893-ban Stróbl Alajos szobrászművész kezdeményezésére és vezetésével került át kövenként a szobrászati mesteriskolába, az Epreskertbe, amely eperfa ligetéről kapta a nevét, és ahol 1882-től a különböző képzőművészeti ágak mesteriskolái működtek.

A festőiskola első mestere Benczúr Gyula volt, később pedig Lotz Károly. Az Epreskertben dolgozott többek között Zala György szobrász és Schikedanz Albert, a millenniumi emlékmű építészeti tervezője. Az 1920-as években ott volt festőnövendék a később Franciaországban világhírűvé vált Trauner Sándor, akit mindenki csak Traunak nevezett, és aki olyan rendezők filmjeihez készített díszletterveket, mint Marcel Carne, Orson Welles, Billy Wilder és John Huston. Munkáját Oscar-, és Cesar-díjjal is elismerték.

A felújított, barokk stílusú építmény a kertben, az egyetem műtermei közötti kis dombocskán áll. A Kálvária-hegyet, Jézus kereszthalálának helyét építészeti eszközökkel idézi fel. A magot alkotó, kör alaprajzú kápolnát, amely fölé kupolaboltozat borul, kilenc szakaszból álló árkádsor veszi körül. A felette lévő, fonatos mellvédű teraszra ívelt karú lépcsőrendszer vezet.

Az ünnepélyes avatón Bozóki András kulturális miniszter arra mutatott rá, hogy az épített és a szellemi örökség szorosan összefügg egymással, a szellemi örökségre is vigyázni kell, mert az épített örökség közvetíti az adott kor szellemét. A miniszter azt kívánta, hogy az Epreskerti Kálvária legyen a béke és a nyugalom szigete, és köszönetet mondott a helyreállításért.

Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a többi között arról beszélt, hogy a XIX. századvég nagy építkezései idején eltüntették a középkori Pestet, de a salzburgi születésű Mayerhoffer András kálváriája megmaradt. Az elnök örömének adott hangot, hogy húsvét vasárnapra föltámadt az Epreskerti Kálvária, szinte minden kövét újrafaragták, és azt kérte, hogy vigyázzon rá mindenki.

Schiffer János budapesti főpolgármester-helyettes az MTI-nek elmondta, hogy a főváros több mint öt millió forinttal járult hozzá a fölújításhoz. Buza Péter, a restauráló alapítvány kuratóriumának tagja az MTI-vel közölte, hogy mintegy 100 millió forintba került a kálvária és az alatta levő kápolna teljes rekonstrukciója, amely három év alatt készült el. A húsvétvasárnapi avatási ceremónia végén emléklapot írtak alá a védnökök és a kurátorok, valamint a résztvevő közönség. Az emléklapokat egy-egy fémhengerbe tették, és a két hengert a kálvária zárókövébe helyezték. Forrás: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=13271