Ezt a kis
máriagyűdi emlékképet ajándékba kaptam a kedvenc Klauzál téri eladómtól. Már
egy kis Máriagyűdi Szűzanya porcelánszobrocskát vásároltam tőle. Ezt meg a
következő alkalommal, csak úgy odaadta. A szállításnál letört az üveg sarka, és
a hátulján sincs már se akasztó, se kitámasztó. Rám gondolt, hogy őrizzem
tovább. Ha már nem lesz itt, akkor az örökösök biztosan kidobnák. Én meg itthon
vágtam hozzá egy kis hátlapot, és kerestem egy kis akasztónak való gemkapcsot.
Aztán
megoldottam, hogy felakasztható legyen.
A nagymamám
keresztje alá tettem. Nagymamámmal rendszeresen jártunk a Máriagyűdre,
zarándoklatra. Amikor a kishúgom súlyos beteg volt, nagymamám szorgalmasan
imádkozott Szűz Máriához. Imádsága meghallgatásra került, és 1974-ben hálából egy
márványtáblát mi is vittünk Máriagyűdre.
Máriagyűdre –
főleg mostani időszakban -, elmenni nem tudunk. Így aztán most kettő kis
szakrális sarok van itthon, az előző, és a könyvespolcon ez, hogy emlékezni
tudjak.
Igen, a nagymamáknak is menedéke és segítője Szűz Mária, ők példájukkal adják tovább ezt az erőt. Május az égi édesanyánk hónapja, te is éppen jókor, gondolom nem véletlen, hogy megemlékeztél róla.
VálaszTörlésNem véletlenül ma. Ma 101 éve annak, hogy megszületett a nagymamám. ezért is időzítettem már a megjelenést.
Törlés