Minden rosszban van valami jó! – Gondolom ezt a „közhelyes”-nek bélyegzett szólást, mikor reggelente
munkahelyére kísérem feleségem. Aztán szépen figyelmesen hazamegyek a Home
Office-ba. Útközben felfigyelek addig észre sem vett csodákra. Ilyen csoda
nekem a Nagydiófa utca 16 kapubejárójának üvegdísze. A réginek tűnő ólomüveg
ablak legalább 200 évesnek tűnik, de egyértelmű rajta az évszám, hogy csak
1947-ben készült. Utána nézve kiderült, hogy a Budapest Üvegesek Ipartestülete,
ekkor állíttatta helyre.
85. 320.675/1947—111. Budapesti Üvegesek, Üvegcsiszolók
stb. Ipartestülete, VII., Nagydiófa-utca 16. sz. kétemeletes lakóház
helyreállításának engedélyezése. Tervező: Trautmann Rudolf, II., Medve-utca 20.
sz. Forrás: Fővárosi
Közlöny, 1947 (58. évfolyam, 28-55. szám) 1947-10-18 / 43. szám
Neve - Grosse Nussbaum Gasse - az 1770-es évektől
ismert, eredetileg csupán Diófa utca (Nussbaum Gasse) néven. 1838-ban Grosse
Nussbaumgasse 1850-től pedig Nagy Diófa utca. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa
1874-ben a régi Nagydiófa utca nevet fenntartotta.
A környék egyik jellegzetessége, hogy feltűnően sok
kertészettel kapcsolatos utcanév található itt. Ennek oka az, hogy a török
hódoltság utáni időkben a Kiskörút mentén húzódtak a városfalak és a mai
Erzsébetváros helyén akkor még elszórtan kertek, tanyák álltak a szórakozóhelyek
helyett. Ezen a területen az 1730-as években még csak 11 házat számoltak össze,
de ez gyorsan növekedett és fél évszázad alatt majdnem elérte a 600-at. Forrás: https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/04/24/nagydiofa_utca
A Knipfer-bérház
A telken korábban álló kicsiny házban élt 1896 dr.
Szuper Lajos főtörzsorvos, az I. Honvéd Kerületi Parancsnokság egészségügyi
előadója. Miután ezt az épületet megvette Knipfer Ede magánzó és felsége
csejtei Jelenffy Anna magánzó, a házat lebontották, hogy 1891-re itt építhessék
fel kétemeletes bérházukat. A lakóházat Wagner József és Schön Rezső alkotta
építésziroda tervezte.
Az épület ismert lakójának számított dr. Mihály József
(1853-1927) orvos, irodalom és történelem tanár, újságíró, az „Egyetértés”, az
„Élet”, „A Hét” és más irodalmi lapok újságírója; Kovács Ferenc újságíró,
akinek a házban működött 1912-től a „Magyar Express” című lapjának
szerkesztősége; 1922-től Wagner Lajos építész és Gosztonyi (Goldstein) Jenő
(1900-1944?) lapszerkesztő. Az épület 1947-ben lett a Budapesti Üvegesek és Rokonszakmák
Ipartestületének székháza. Forrás: http://urbface.com/budapest/a-knipfer-berhaz
Érdekes, meg szép, meg O.K.
VálaszTörlésA kapu üvegablaka…
De felszökik a vérnyomásom, amikor minden hol ezeket az undorító spré-firkákat látom. Leírom: igen csúf átkokat küldök azokra, akik rendszeresen, folyamatosan ilyent csinálnak. És kérdezem, miért, MIÉRT van kényszerük az ilyen hígagyúaknak, hogy bármit is elrondítsanak a rohadék festékükkel ?....
(Bocs, nagyon dühös tudok lenni egy ilyen kép láttán.)
Jogos a felháborodásod. Elnézésed kérem. Nem volt szándékomban a vérnyomásos felvinni. Gondolkoztam is rajta, hogy a teljes kapus képet nem teszem be. A végén úgy gondoltam, legyen úgy, ahogy láttam.
TörlésSajnos, ha te nem mutatod meg a blogban - az akkor is ilyen. És nem a képeddel volt bajom - ezt remélem tudod...csak elkeserít és felháborít minden rombolás. Ez is
VálaszTörlés