Egy iskola múltja

Budapesten kalandozva a VII. kerület Nyár utcában tetszett meg az Arany János Szakközépiskola klinkertéglás homlokzata. Nálam volt a fényképezőgép így készítettem is képet homlokzatának és nyílászáróinak díszeiről. Itthon aztán utánanéztem az iskolaépület múltjának. Nem egy hétköznapi történet.

Az iskola helyén korábban Daubeck Jakab kerepesi földbirtokos földszintes háza állt, amelyhez 1861-ben építtettek egy istállót Hild Károly építész terve szerint. Az épületet 1871-ben alakítatta át Daubeck Mária magánzó Pán József elképzelése szerint. Ebben a kocsiszínnel is rendelkező földszintes házban működött a híres „Kék bak” nevű kocsma-vendéglő, ahol 1888-től a munkásoknak volapük nyelvtanfolyamot is tartottak!

Budapest Székesfőváros vezetése 1884-ben vásárolta meg a házat, hogy a helyére 1886-ban felépíthesse a háromemeletes VII. kerületi Nyár utcai Községi Elemi Népiskoláját. A Sántha Lajos igazgató vezette alma máterben 1903-tól ékszerész és ötvös, 1906-tól aranyműves és siketnéma, 1911-től ékszerész és ötvös, 1933-tól autóbútor és kocsifényező, díszítő, ékszerész, fényképész, kárpitos, szobrász, sokszorosító és nyomdász iparostanonc képzés folyt, amelyet később kibővítettek könyvkötő, vésnök, üvegfestő, üveges, keramikus, cserépkályhakészitő és szobafestő szakmákkal is.

Az iskola tornaterme 1922-től adott rendszeresen otthont a Kovács-testvérek (Tibor, Kornél és Sándor) és Illy László nevével fémjelzett Kettős Kereszt Vérszövetségnek és a Nemzeti Múltunk Társaságának-, akik politikai okokból nemcsak Reismann budai zongora-gyárost ölték meg, hanem előkészületeket tettek Vázsonyi (Weiszfeld) Vilmos (1868-1926), Rubert József, Zigány Sándor és Sándor Pál politikusok kivégzésére is. A csoport 1924-ben felrobbantotta volna a Dohány utcai zsinagógát is, amelyet a templom alatt húzódó csatornarendszerben elhelyezett több kiló ekrazit segítségével akartak lebonyolítani. A csoportot számtalan alkalommal letartóztatta a rendőrség, ám bizonyítékok hiánya miatt és Andrejka Károly (1874-1937) rendőr főkapitányhelyettes mentő tanúvallomásai miatt a csoportot mindig elengedték.

A VII. kerületi Nyár utcai Községi Elemi Népiskola 1924-ben kapott iskolai fogorvosi rendelőt. Az iskola 1949-ben vette fel a 31. számú Szakmunkásképző Intézet nevet, amelyet 1956. március 2-án bővítettek ki Arany János előnevével. Szintén ekkor helyezték az iskola falára a költőt ábrázoló emléktáblát és fejdomborművét, amelyet Homokay József szobrász készített. A Fővárosi Tanács megrendelésének köszönhetően az iskolára az 1960-as években építettek egy újabb emeletet. Dőlt betűs részek forrása: http://www.urbface.com/budapest/az-arany-janos-szakkozepiskola