Szombati hobby

Jó idő esetén, és ha a közös családi programok lehető teszik, és korán reggel már útra kelek a telekre. Május 29-én megint megtehettem. Nyolc órára már megérkeztem. Telekszomszédok még sehol – szerencse is –, mert még a motoros kerti gépek helyett a madarak énekében gyönyörködhettem. A rozmaring bokrom csak úgy ontotta a virágait.

A fehér orgonáim legjobb korszakáról lekéstem, már csak a leszáradóban levő virágokat láttam.

A sok esős napnak hála, a fű burjánzott. Neki is álltam, és szorgalmasan nyírtam füvet. Később 10 óra felé megjelent a szomszéd a fűnyíró traktorával. Szerencsém volt, és a szomszéd, ahol a növények megengedték belenyírt az én telkembe is. Így aztán délután már csak szabadidős tevékenységeimnek élhettem.

Befejeztem a korábban megkezdett antik dohányvágóm felújítását. Használni fogom kis klumpák faragásához, ezért nem restauráltam, hanem használhatóvá tettem fafaragáshoz. Meg is éleztem, és kipróbáltam. Remek eszköz lesz klumpafaragás bemutatásához.

 Áprilisban felkértek egy szeptemberi klumpafaragási bemutatóra. Én ezt elfogadtam úgy, hogy valójában még nem rendelkeztem olyan eszközzel, amelyikkel ez könnyen kivitelezhető. Egész májusban azon járt az eszem, hogy hogyan tudok egy kis klumpa összes munkafolyamatát bemutatni egy konyhaasztalon. Terveztem, rajzoltam, és íme, egy maradék vörösfenyő gerendadarab, és három asztalos pillanatszorító felhasználásával megszületett a bemutatóhoz a klumpakészítő satu.