Rottenbiller 56-60

A Rottenbiller 56-60 háztömbjét már, legalább három évtizede ismerem. Sokszor mentem el előtte, és állapítottam meg, hogy ez a néhány ház még itt maradt a XIX századból, mutatva, hogy a környéken nemcsak 3-5 szintes bérpaloták vannak az előző századfordulóról. 2003-ban egy kicsit felújították a tömbjeit, és ide jártam piacra. Ez volt a legközelebbi piac akkor, és olcsóbb is volt, mint a szomszéd kerületi Hunyadi téri piac. A piac Klauzál térre való költözése után a tömb magára maradt. Az egyik részén még működött egy fizetős parkoló, de a többi részét magára hagyták. Az idő itt is megtette a hatását, és már magától összedőlt. A végső tőrdöfést néhány éve kapta, amikor markolók és buldózerek az egészet lebontották. A múlt évben a hátrahagyott törmelékeken második világháborús filmet is forgattak. Így múlik el egy épülettömb dicsősége. Most arra vár, hogy XXI. századi lakótömbök készüljenek. Sajnálom, hogy ez lett a sorsa ennek az épülettömbnek. Szerintem többet érdemelt volna. A Rottenbiller 60-at Hild József tervezte, és Halbauer János György lakta családjával. Néhány információt előkerestem róluk. Ugye milyen érdekes?

Rottenbiller u. 56–60. Lakóház, ma piacépület (Hild József, klasszicista, 1844). A Garay téri vásárcsarnok újjáépítése idejére, 2003-tól ide helyezték át a piacot. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Rottenbiller_utca

A telken egy 1844-ben Halbauer János György megbízásából Hild József tervezte/építette földszintes lakóház áll. Középső-Erzsébetváros egyik legkorábbi háza, hosszú ideig a szomszédos ideiglenes piac üzletei működtek benne. 2008-ban már tervezték a lebontását. Forrás: https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/08/03/rottenbiller_utca_60

PESTI HENGERMALOM RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 

A magyar iparfejlődés szempontjából az 1840-es években alapított gyárak közül a legjelentősebb a Pesti Hengermalom volt, hiszen ennek révén alakult ki a világhírű magyar malomipar és honosodtak meg Magyarországon az ipari forradalom eredményei.

A részvényesek nagyjából ugyanabból a körből kerültek ki, mint Széchenyi többi vállalkozásánál. Széchenyi elnökletével 1838. december 26-án tartották meg a Pesti Hengermalom Társaság első közgyűlését, és megválasztották ideiglenesen elnöknek Széchenyit, majd a választmányi tagokat: Széchenyi, Valero Antal, báró Sina György, Kappel Frigyes, gróf Barkóczy József, Burgmann Károly, Halbauer János György, Tüköry József, Wodianer Adolf. A társaság 1839 májusában megkötötte a szerződést a Holzhammer céggel, a napi mintegy 12 tonna gabona őrlésére alkalmas, Sulzberger típusú malom gépi szállítására és felszerelése. A harminc lóerős gőzgépeket a Fletscher és Punchon cég szállította.

Halbauer János György gyapjúval és viasszal kereskedett, emellett bizományi, szállítmányozási- és bankügyletekkel is foglalkozott. Bérbe vette Pest városának vám-és hídjövedelmét. 1842-ben választották meg a Kereskedelmi Testület első elöljárójává. Részt vett a Kereskedelmi Bank alapításában majd megválasztották annak igazgatójává. Széchenyi több vállalkozásában is közreműködött. Pl.a gépgyári öntödébe 1000 forintot fektetett be. Lásd: BÁCSKAI VERA: A vállalkozók előfutárai. (Bp., 1989. 68. p.). Forrás: http://real.mtak.hu/35027/7/Szechenyi_Istvan.pdf