A Ráday utcában egy szecessziós ház bejáratánál találtam
rá Istók János szobrász lengyel és magyar nyelvű emléktáblájára. Be kell vallanom.
Nem értettem, egy ilyen magyaros nevű szobrásznak miért állítnak két nyelvű
emléktáblát. Aztán az internet segítségével sikerült megtudnom, hogy semmi
sincs véletlenül, és Istók János szobrával is találkoztam én már sokfelé.
Istók János (Bácsfalu,
1873. június 15. – Budapest, 1972. február 22.) magyar szobrász.
A két világháború közti időszak egyik legtöbbet
foglalkoztatott köztéri szobrásza volt Magyarországon. Műveiben realisztikus,
naturalista elemek keveredtek az akadémikus megoldással. A hosszúfalusi fafaragó iskolában kezdett formázással
foglalkozni, majd 1892-ben a müncheni Állami Kőfaragási Intézetben folytatta.
Budapesten Strobl Alajos szobrászati mesteriskolájának növendékeként fejezte be
tanulmányait.
1902-ben, fiatalon megbízást kapott a Magyar Nemzeti
Múzeumot alapító Széchényi Ferenc szobrának elkészítésére, a százéves alapítási
évfordulón avatták fel szobrát. 1905-ben a Ramassetter Vince szoborpályázat
első díját nyerte, a szobrot 1908-ban állították fel Sümegen. 1911-ben részt
vett a Bartha Miklós-szoborpályázaton, amelyet megnyert. (Zala György ellenezte
ezt a döntést). 1913-ban felavatták a Bartha Miklós szobrot, s ekkor kezdett
Gábor Áron szobrának formálásába. A Zalaegerszeg által rendelt Csány László
szobor kőből faragott, 1912-ben már kész mellékalakjai közül a Munkát
szimbolizáló szobrot 1919. május 1-jén a Parlament előtt állították fel. Az I.
világháború után számos hadiemlékműre kapott megrendelést, így Budapesten a
Martinelli téri dombormű, a szervita templom homlokzatán az ő műve. A
legismertebb, hatásos, nagyméretű szobrát, a Bem József szobrot 1934-ben
állították fel Budapesten. Ebben az időben tagja volt a lengyel–magyar
kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.
Számos épületplasztikát és többnyire márványba
faragott síremléket készített. Kitűnő portrékat készített többek között
családtagjairól is. Jelentősek kisméretű mellszobrai, Móra Ferenc mellszobrát
1959-ben Kiskunfélegyházán állították fel. Domborművek (Petőfi Sándor,
Nagyszeben), plakettek, érmék sokasága egészíti ki munkásságát.
A Budapest, IX. kerület Ráday u. 22. alatt
emléktáblája található, ami a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve
emlékhelye. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ist%C3%B3k_J%C3%A1nos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése