Könnyű kis túrát terveztünk.

A Börzsönyi túra után a család egy Gerecse túrát kért. Ki is néztem egy 14 km-es túrát Héregi indulással, és ugyanoda érkezéssel. A leírás szerint éppen 14 km, és nincsenek meredek emelkedők, csak a Gerecse hegyet kell megkerülni. Reggel időben megérkeztünk, és az autók elől elzárt erdei úton el is indultunk.

Ott egy mókus! – mutatta lányom. Erre mindenki elkezdte a szemével keresni. Én láttam, és megpróbáltam lefényképezni. A fénykép nem sikerült, de legalább megmutatta, hogy ezek között az ágak között ugrált a mókusunk.

 

Íme, Süsü a sárkány kedvenc fája virágzik. – Mondtam én feleségemnek.

Régen láttam már a bábfilmet, mond meg, hogy milyen fa! – Kérdezett vissza feleségem.

Vadkörte. – Válaszoltam én. Remélem nem tévedtem.

 

Megérkeztünk a Király-kúthoz.

A Nagy - Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása egy szép erdei tisztáson, neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi. A bővizű forrás kedvelt kirándulóhely. Forrás: https://funiq.hu/233-h%C3%A9reg

Aztán, csak mentünk és mentünk. Az erdészet sok fát termelt ki, szerencsére a legtöbb helyen csak ritkítottak.

 

Azt hittem a vadkerítés legyőzése lesz a legnagyobb kihívás a túra során. A létrázás után vagy 7-8 kilométeren medvehagyma illatot éreztünk. Az aljnövényzet nagy részét ez a tavaszi csemege adta ki.

Elérkeztünk a Kovács Mihály emléktáblájához, és az ott levő Mária oltárhoz. Itt a padokon meg is reggeliztünk, és kulacsunkból jót ittunk. Itt a lányok és a feleségem kérdezték, hogy ki volt Kovács Mihály. Én akkor nem tudtam, de aztán a Google segítségével rájöttem, hogy Kovács Mihály piarista szerzetes és középiskolai tanár emléktáblája lehet.

Kovács Mihály (Szeged, 1916. január 2. – Budapest, 2006. március 23.) piarista szerzetes, középiskolai tanár.

„Már életében elérte azt a megbecsülést, amit pedagógus egyáltalán elérhet: Ő volt a Kovács tanár úr! Ha bárki kiejtette ezt a nevet, a számítástechnikában és a kibernetikában az emberek többsége csak rá gondolhatott, pedig vezetékneve az egyik leggyakoribb név a magyar nyelvben. A tanárok és a diákok még akkor is csak felsőfokon szóltak róla, amikor egy piarista szerzetest nem volt szokás példaképként emlegetni.” – Kovács Győző, az első magyar elektronikus számítógép egyik építője. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kov%C3%A1cs_Mih%C3%A1ly_(piarista)

 Innét aztán könnyen elértünk a kirándulásunk fő attrakciójához.

 

 A Tűzköves-barlang

 A barlang a Júra-zsombolytól kb 100-150 m távolságra, keletre nyílik. A barlang érdekessége, hogy a felső része tűzköves mészkőben van. A barlang tulajdonképpen egy nagy kocka alakú terem, amelynek teljesen sima a plafonja. CSAK kötéltechnikában jártas, KÉPZETT barlangászok keressék fel a járatokat.

Júra-zsomboly

A Vértes László Karszt és Barlangkutató Csoport által 1975-1976-ban feltárt üreg két, egymással párhuzamos aknából, a Kis- ill., Nagy nyelőből áll. A két aknát 13 m mélyen szűk járat köti össze, ami négykézláb járható.

 Mi is az a zsomboly?

A zsomboly tulajdonképpen egy aknából, vagy aknarendszerből álló barlang. Kialakulásuk nem teljesen tisztázott. Egyes elképzelések szerint a geológiai törésvonalak mentén a fedőréteg által egy adott helyre koncentrált víz oldó hatására alakultak ki. Úgy gondolják, hogy eredetileg nem rendelkeztek felszíni kijárattal, csak a lepusztulás során váltak nyitottá. Mások a zsomboly alatt húzódó vízszintes barlang mennyezetén kezdődő és lassan a felszínig hatoló repedéssel magyarázzák kialakulását.

 

Kőfejtő

 A hazai mászható természetes sziklaképződmények és felhagyott kőfejtők mindegyike védett, vagy fokozottan védett természetvédelmi területen helyezkedik el, de legalább tájvédelmi körzet határain belül található. A Kis-Gerecse azonban korlátozás nélkül mászható. A Kőfejtőnél érdemes elővenni a fényképezőgépet is, csodás panorámákat lehet itt alkotni.

Többek között a híres süttői/tardosi vörös márvány (mészkő) is innen kerül(t) ki.

 

Serédi-kastély/Kis-Gerecse üdülő

Az erdőőri lak mellé a nyaralót 1935-ben építette Serédi Jusztinián Corvin lánccal kitüntetett bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Az 1950-es államosítás után gyermeküdülőként működtették, 1968-ban bővítették, felújították. Az 1990 -es évek elején bezáratta a környezetvédelmi hivatal, mert a csatornázást nem megfelelően oldották meg benne. 1999-ben kapta vissza újra az egyház. A működtetést (üdültetés, környezetvédelmi táboroztatás) az esztergomi ferences gimnázium és kollégium vállalta. Forrás: https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2617

 

Visszafele a Bányahegyi erdészház melletti réten álltunk meg egy kicsit pihenni. Sokáig nem maradtunk, mert a kis réten volt vagy negyven túrázó. Itt a lányok megállapították, hogy már 11 km-t mentünk, így csak 3 km van vissza. Ez elméletben így is volt, de mi elnéztünk egy kereszteződést és emiatt 16 km lett, és a végén egy meredek lejtőn kellett óvatosan leereszkedni. Úgy látszik, mi minden túratervet túlteljesítünk.