Egy művészi képeslap 120 évvel ez előttről

Ez kell nekem. – döntöttem el, amikor megláttam a Budapest éjjel képeslapot. Ez a képeslap mesél 1899-ről, nekem meg eszembe jut róla 1985 októbere. A feleségemmel akkor ismerkedtem meg, mindketten a Gellért hegy környékén laktunk kollégiumban. A Gellért hegy a közelben volt mindkettőnknek, így az első éjszakába nyúló ismerkedési estünk a Gellért hegyen volt. Akár bennünket is ábrázolhatna ez a képeslap ott a hegy oldalán a Budapesti Duna partot nézve.

A hátoldala megmutatja, hogy a Császári és Királyi Posta akkor még a teljes oldalt a címzésre és bélyegzésre tartotta fenn. Ki is derül belőle, hogy a június 28-án feladott képeslap 29-ére meg is érkezett. Vajon a mostani postának ez meddig tartana? A képes oldal egyik sarkát tartották fel a feladó üzenetének. Hosszú üzenet nem férhetett rá.

A képeslap kiadójának jelzése is a képes oldalra került. A kiadója Szénásy és Reimann papírkereskedése. A papírkereskedés a nyolcvanas években is megvolt, egykori helyén a Ferenciek térén ált, azaz akkor még Felszabadulás téren. Az akkori ÁPISZ bolthálózat egyik legjobbika volt, és is sokszor vettem ott füzeteket, rajzlapot, csőtollat, körzőt melyek kellettek a feladatok beadásához.

A papírüzlet története is érdekes. A neten keresve találtam rá a Buda és Vidéke című lapban 1898-ben jelent meg hirdetésére. Alvári Csaba, Egy papírüzlet és a tulajdonosok című tanulmányából idéznék egy részt. Akit érdekel a forrás megjelölésnél a teljes cikk linkje elérhető.

A Szénásy papírkereskedésnek sok tulajdonosa volt, az üzlet történetében a családi kapcsolatoknak nem volt igazán jelentős szerepe. A tulajdonosok alapvető érdeke volt, hogy olyan üzletet működtessenek, amelyből jól meg tudnak élni. Ennek eredménye nemcsak egy színvonalas papírüzlet lett, hanem még néhány olyan dolog, amely napjainkban is érinti kisebb-nagyobb mértékben életünket. Szénásy Béla az üzlet történetének viszonylag kései szakaszában lesz a kereskedés tulajdonosa, de éppen az ő nevéhez kapcsolódnak a legjelentősebb kezdeményezések és változások. Szénásy Béla papírkereskedésének története a 18. század végén kezdődik. Trifonovics Simon ekkor kezd rőfösáruval kereskedni. Üzlete jól megy, és amikor Trifonovics Simon 1802-ben meghal, fia, János folytatni akarja apja tevékenységét, ám ehhez nincs elég tőkéje, ezért úgy dönt, hogy papírkereskedést nyit. Az akkori törvények miatt egy kereskedelmi tevékenységről alig lehetett másikra áttérni. Trifonovics János megkapta erre az engedélyt, és 1810. decemberében megnyitotta papírkereskedését. Trifonovics ezzel a tevékenységével elég pénzt gyűjtött ahhoz, hogy visszatérhessen a rőfösáru kereskedéshez. Erre 1814-ben megkapta az engedélyt azzal a feltétellel, hogy a papírkereskedést abbahagyja. Trifonovics ezt meg is ígéri, ám a papírkereskedést nem hagyja abba. Több címtár is feltünteti papírkereskedőként például 1822-ben, 1832-ben, 1844-ben. Üzlete az egykori Rózsa téren működik a Vörös Rózsához címezve. 1850-ben Trifonovics Wittenbaues Józsefet veszi maga mellé üzlettársnak. Az üzlettársak közölt azonban hamarosan ellentétek támadnak, és 1854-ben megszüntetik társulásukat. Trifonovics tovább folytatja a papírkereskedést egy másik üzletben, amely azonban hamarosan megszűnik a tulajdonos halála miatt. A Vörös Rózsához címzett üzlet Wittenbauer tulajdonába kerül, és 1870-ig az ő irányítása alatt működik. Ekkor ismét új tulajdonos jelenik meg; Wittenbauer veje, Gradl F. Adolf. 1870-től ő az egyetlen tulajdonos. Wittenbauer és Gradl Pest városának papírszállítói voltak. Gradl 1884-ben a Kossuth utcába költözteti az üzletet, itt azonban a városrendezés miatt nem sokáig működik. Jelenlegi helyére - a Ferenciek terére, a volt Cziráky-palotába - 1896. novemberében költözött. 1894-ben Reimann Gyula lesz a papírkereskedés társtulajdonosa. 1896-ban vele társul Szénásy Béla. 1899-ben meghal Reimann Gyula, így Szénásy lesz az egyetlen tulajdonos.

Az ő irányítása alatt nagy változások történnek a papírkereskedés életében. Az a szándéka, hogy kiszorítsa a magyar piacról a külföldi gyártókat. Nemcsak kereskedéssel foglalkozik, hanem gyárat is létrehoz, ahol saját szabadalma alapján vászonpapír fedelű írófüzeteket gyártanak az iskolák számára. A füzetek és rajzeszközök gyártása eleinte az üzlethez közeli kis műhelyekben történt. Szénásy 1905-bcn építtett gyárat a Molnár utca 35. szám alatt. A gyár helyét jól választotta meg, mert az előállított termékeket hamar el lehetett juttatni az üzletbe. Itt volt a lakása is. Az épület még ma is megvan. A füzeteknek óriási sikere van. Szénásynak rövid idő alatt sikerül háttérbe szorítania a külföldi r termékeket. Árpád néven rajzeszközöket gyárt. Ezek szintén sikeresek. Ezt a sikert A Papír című folyóirat egy cikke alapján tudjuk valójában felmérni. A szerző arról ír, hogy az 1900. évi temesvári tanszerkiállításon még nem voltak magyar termékek, az 1904. évi kiállításon viszont már a magyar gyártók voltak többségben. Ezek között pedig Szénásy volt az egyik legfontosabb. A külföldi gyárak ezért azt kezdik terjeszteni róla, hogy nem ő állítja elő a rajzeszközöket, hanem külföldről hozat be részeket, és ezeket itt szerelik össze. Szénásy a vádak ellen úgy védekezik, hogy az érdeklődők számára lehetővé teszi a rajzeszközök gyártásának megtekintését. A gyár részvénytársaságként működött. Egy 1926-os címjegyzék szerint az igazgatói tanácsnak tagja volt Szénásy fia, ifjú Szénásy Béla is. Szénásy igyekezett a legkülönbözőbb vásárlói csoportok igényeit kielégíteni. Minisztériumoknak, hivataloknak, intézeteknek is szállított. Aranyvirág és Százszorszép néven levélpapírt is árusított. Az utóbbi igen sikeres volt. A korabeli lapok arról tudósítanak, hogy a magyar hölgyek nagy része csak erre írja leveleit. A sikerhez a jó minőségen túl hozzájárulhatott a jó reklám is. A reklámszakemberek napjainkban is azt mondják, hogy egy szép nővel mindent el lehet adni. Szénásy Küry Klárát, a Népszínház népszerű primadonnáját választotta a levélpapír reklámemberének, akit a magyar szépségideáinak tekintettek akkoriban. Küry Klára rendszeres vásárlója is volt az üzletnek. Állandó vásárló volt Karinthy Frigyes is. Irodalmi alkotásainak jórészét Szénásytól vett füzetekbe írta. A vevők között voltak magas rangú tisztviselők, üzletemberek, arisztokraták, színészek, festők, írók. A szomszédos Belvárosi Színház művészei is itt vásároltak. Az üzlet működéséről, hangulatáról Szilágyi István régi boltokról írott könyve alapján alkothatunk képet. Szilágyi az üzlet egykori alkalmazottjának emlékeiből idézi a következőket: „Gondosan ügyeltek a nívóra: elegánsan kellett megjelenni. Abban az időben az ingre rágombolható kemenygallér volt a divat. A főnök mindig megszemlélt bennünket — húsz alkalmazottja volt a boltnak-s előfordult, hogy benyúlt a mellényzsebébe, kivett egy pengőt, s így szólt valamelyikünkhöz: Menjen át fiam a szomszédba, és vegyen két keménygallért. ” Reggel 8 órakor volt a nyitás, a zárás pedig este 6-kor, közben volt egy kétórás ebédszünet. Szénásyban lehetett valamilyen vonzalom a grafika iránt, ugyanis „A Rajz” című folyóiratot ő adta ki, bár a lap szerkesztésében nem vett részt. Ez az újság 1904 és 1906 között, havonta egyszer jelent meg. A rajz iskolai oktatásának kérdéseivel foglalkozott az alapszinttől a főiskolákig. Beszámolt a hazai és a külföldi rajzoktatással kapcsolatos eseményekről, elméleti írásokat, könyvismertetéseket közölt. A lap egyik számában Deák Ébner Lajos - aki a Női Festőiskola igazgatója volt - is írt egy piktornak nevezett rajztömbről. Az 1905-ös februári szám melléklete Szénásy rajzeszközeit mutatta be. A mellékletet az Országos Széchényi Könyvtárban nem találtam. Szénásy a külföldi vásárokat rendszeresen látogatta. Kereste a piaci lehetőségeket a magyar gyártók számára, és tapasztalatokat gyűjtött. „A Papír" című lap márciusi számában a lipcsei vásárról írt. Ezekből az utazásokból születik az ötlete, hogy Magyarországon is vásárt kell rendezni. 1906-ban Szénásy kezdeményezésére meg is rendezik az első Márciusi Vásárt. A Márciusi Vásárral olyan dolog kezdődött el, amely napjainkban is része az életünknek. A Márciusi Vásárból alakult ki a Budapesti Nemzetközi Vásár.

Forrás: http://real-eod.mtak.hu/4725/