Megláttam, eszembe jutott…és megvettem

Röviden, ahogy a címben írtam. Bővebben ez, amikor megláttam a bolhapiacon a kis oltókést. Nagyapámnak volt ilyen kése. A gyümölcsfa, szőlő és rózsakertészkedést művelte vele. Nekem is mutatta mire, hogy kell használni. Általános iskolás koromban, amikor a nemesítésről, keresztezésről, növények szaporításáról tanultunk a gyakorlatban is használtam a nagyapámtól megtanult oltást. Városunk határában vadrózsa töveket ástam ki. Az utcánk legszebb rózsáiból kértem a levirágzás után rózsaágakat. Az életképes szemeket aztán a vadrózsába oltottam. Néhány év múlva a házunk előtti kiskertünkben volt a legváltozatosabb rózsakert.

Azóta, mikor ez történt már eltelt közel egy fél évszázad. Nagyapám egykori kése és a házunk is másé. Ez a kiskés a bolhapiacról már az enyém is lett. Már csak idő kérdése, és röpke évtized múlva újból szeretnék a vidéki házam kertjében ezzel a késsel egy újabb csodás rózsakertet létrehozni.

Nem akármilyen kése volt ám nagyapámnak. A késen a VIKTORIA SWISS MADE márkajelzés, melyet a svájci késgyár – ha hinni lehet a Wikipediának -, 1909 és 1921 között gyártott.

A Victorinox egy késgyártó cég, melynek központja Ibach-ban (Svájc) van. Mióta 2005-ben felvásárolta Wenger nevű riválisát, újra egyedüli kés-beszállítója lett a svájci hadseregnek. A vállalat 1884-ben alakult meg, és 1891 óta szállított késeket a hadseregnek. A híres Victorinox embléma – a pajzson lévő kereszt – 1909 óta létezik. Ebben az évben az alapító, Karl Elsener édesanyja elhunyt, így az ő tiszteletére "Victoria" lett a vállalat neve. 1921-ben, az "inox" [a "rozsdamentes acél" francia jelentéséből (acier inoxydable)] termékeik közé történő bevezetésével a vállalat neve és márkája a jelenlegi "Victorinox" (Victoria + Inox) lett. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Victorinox

A neten meg is kerestem, hogy hogyan is kell szemezni. Meg kell hagyni, hogy a tűrő használatát is jól magyarázta el nagyapám, és a kés élesítését is a tankönyvnek megfelelően tanította. Ezek után biztosan mintaszerű lesz majd a rózsakertem.

Minden oltás alapeszköze az éles oltókés (d, e, f ábra). A kések pengéje jó minőségű acélból készül, élük egyenes, ami a sima, egyenes metszlapvágáshoz szükséges. A héj alá oltásoknál a héj felnyitására a penge végén levő tűrő szolgál, de enélkül is készülhetnek oltókések. A kések méretét általában a nyél centiméterben mért hosszúságával adják meg. Jól kézbe illő, kezünknek megfelelő méretű, kényelmes fogású kést válasszunk. Az oltókés a penge egyenes éle miatt a szemzésekhez nem előnyös.

A szemzőkések éle enyhén ívelt, s a penge végén mindig található tűrő, de a tűrőt a nyél másik végén is elhelyezhetik (g, h ábra). A szemzőkést inkább csak szemzésre használják, oltáshoz nehéz velük jó metszlapot vágni, mivel rövidebbek, mint az oltókések. A méret megadásának módja az oltókésekével azonos.

Ábra magyarázat - Kések dugványvágáshoz, szemzéshez, oltáshoz a) és b) kacor, c) dugványvágó kés, d), e) és f) oltókések, g) és h) szemzőkések, i) kétpengéjű sípolókés

A kacornak nagyobb, erősebb, befelé hajló élű pengéje van, ennek megfelelően a nyél is többé-kevésbé ívelt. A fűrésszel vágott sebek peremének lesimításához, ha van, kacort, hiányában oltókést is használhatunk. A kacor jó szolgálatokat tehet vesszők, gallyak lemetszésekor, illetve törzsnevelési munkák során is.

Az oltó- és szemzőkéseket csak egyik oldalukról élezzük. A megnedvesített fenőkőre azzal az oldallal fektessük rá a pengét, amelyiken a kinyitásra szolgáló, a körömnek készített vájat található. A fenőkőre teljesen ráfektetett kést körkörös mozgással kellő élességűvé fenhetjük. A jó kés borotvaélességű, ezt az állapotot új késeknél csak hosszabb idő alatt lehet elérni, később viszont már csak utánélezésre van szükség. Fenéskor a pengét ne emeljük meg, mert akkor „hirtelen éle” lesz. Forrás: https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Gyumolcsfaiskola/ch02s04.html