Novemberi első és lehet, hogy .… !?

Nehéz mostanában időt szakítani a blogra. Az október szerencsésnek mondható, mert sikerült visszaállnom a heti kétszeri megjelenésre. A november viszont nagyon munkásnak látszik. Sok megkezdett felújítás, és sok kis határidős projekt a munkahelyemen, több előre definiált vidéki munkatúra. Az előbbiek miatt lehet, hogy a november blogszünetet jelent. Most egy újabb magyarországi német textíliát hoztam. A törölközőt hasonló gyűjtőtárstól vehettem meg, aki régen Budapesten, egy bolhapiacon talált rá erre a gyönyörűségre.  

Nem egy mai darab. Gondolkoztunk is rajta, hogy mikor készíthette alkotója. Az biztos, hogy ezernyolcszáznyolcvanöt utáni, mert akkor mutatták be az operettet. Az első világháború előtti, mert azután a darabot már legtöbbször magyarul játszották.

A mű háttértörténete

 A cigánybáró – a színlap tanúsága szerint – a 18. században játszódik, tehát abban az időben, amikor Magyarország megszabadul ugyan a török rablógazdálkodástól, de cserébe az osztrák rablósereget kapja, amely föléli, elpusztítja azt is, amit a basák, bégek, agák még meghagytak…

Jókai a történelmi hátteret jelképnek használja csupán. A hazatérő ifjú Barinkay félreérthetetlenül a szabadságharc hazatérő emigránsaira utal. Míg a szabadságharc külföldre menekült hősei ezer nyomorúsággal, megaláztatással és veszedelemmel küzdöttek, az itthon maradt „császárhű” elemek szépen beültek birtokaikba, a kúriákba, a zsíros állásokba, megkaparintva azokat a javakat is, amiket az emigránsok gazdátlanul hagytak.

Mikor az ifjú Barinkay híres áriájában elmondja, hogy hányféle mesterséggel próbálkozott bujdosása során, a kortársak ráismertek az 1848–49 után világgá széledő politikai menekültek sorsára. Ők is végigpróbálták a mesterségek valamennyi válfaját.

Élő figura Zsupán alakja is. Ez a hangoskodó, ravasz, alattomos, pénzvágyó kupec nem először szerepel Jókai műveiben. Zsupán édestestvérei elevenednek meg: mohó, harácsoló polgárok, a késve kialakuló magyar kapitalizmus figurái.

Így fonódik össze Jókai költészetében a jelen és a néhány ecsetvonással felvázolt múlt, a török hódoltság kora és az 1867-es kiegyezési időszak, így forr össze a történelem és mesemondás, valóság és képzelet, hogy azt az ezeregyéjbeli tündérvilágot formálja ki, amely Jókai életművét a romantikus irodalom nagyszerű alkotásává teszi.

A darab keletkezése

Johann Strauss 1882. novemberben Magyarországon járt: Pesten vezényelt, és egy magyar dalegyveleggel szórakoztatta a társaságot. A következő év februárjában Liszt Ferenc is arra biztatta, hogy írjon magyar témájú színpadi művet. Találkozott Jókaival, aki Szaffi című novelláját ajánlotta fel erre a célra. Strauss magával vitte a művet, lefordíttatta németre, és Ignaz Schnitzert, az ügyes színházi szakembert bízta meg a librettó elkészítésével. Strauss azonban más irányú elfoglaltságai miatt azonnal nem tudott foglalkozni vele, és csak 1885 októberében, nem sokkal a premier előtt fejezte be.

Az operettet 1885. október 24-én mutatták be Bécsben, a Theater an der Wienben, és nagy sikert hozott, egymás után 87 előadást ért meg. Még Strauss életében 140 színházban mutatták be, köztük – pár hónappal az ősbemutató után – a pesti Népszínházban is. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_cig%C3%A1nyb%C3%A1r%C3%B3_(dalj%C3%A1t%C3%A9k)