Kübekháza után a következő település, ahol megálltunk fotózni Madaras volt. Útközben feleségem mesélt róla, hogy ez is több nemzetiségi település, és jelentős számú volt a német nemzetiségűek aránya. Már a teleülésre érve is csak magyarul volt kiírva a város neve, de a városközpontban bíztunk azért többnyelvű feliratokban. Nem találtunk, de legalább emléktábla van Madaras újratelepítésének évfordulóra.
A 17. század első évtizedeiben a törökök palánkvárat építettek itt, lakóinak, katonáinak és a dzsámi szolgálóinak számát több zsoldjegyzék is tartalmazza. A törökök kiűzése idején a falu elnéptelenedett és mintegy száz évig nem is települt újjá. A lakatlan pusztát 1712-ben Osztroziczky János és fia, Imre kapták meg a nádortól adományul, akik Latinovits Péter Bács megyei alispánnak elzálogosították, majd eladták. 1751-ben örökösen borsódi Latinovits Péter és felesége, valamint utódai birtokába került, akik Almás községnek adták bérbe. 1786-ban döntöttek az örökösök a birtok benépesítéséről és az atyai végrendelet szerinti közös kezeléséről. A testvérek 1787. június 11-én Szalag István ügynököt bízták meg a telepítés lebonyolításával, aki kötelezte magát, hogy Madaras prédiumba az év végéig megfelelő számú telepest szerez és kiosztja a telkeket. A kiosztás Quits Antal földmérő utasítása alapján történt. A telepítés lázas ütemben folyt, 1787 júliusában az okmányok már „újonnan benépesített falunak” nevezik Madarast, pecsétjén is ez az évszám szerepel. Még ebben az évben olyan lelkipásztort kértek, aki magyarul, németül és tótul is tudott prédikálni, és a szentgyónást meghallgatni. A hatóságok intézkedésére 1789-ben felállították a római katolikus lelkészséget magyar plébánossal, és egy tanteremmel iskolát nyitottak.
Érdekes, vajon min múlik, hogy egy közösség megtartja a régi szokásait, vagy teljesen beleolvad a környezetébe?
VálaszTörlésA képek most is, mint mindig, elhozzák a község hangulatát. A templom előtti téren szívesen elüldögélnék, főleg nyári hőségben. :)
Az asszimiláción problémán nagyon elgondolkodtam. Majd látni fogod, hogy a következő település milyen nagy meglepetés volt.
TörlésA templom előtti téren én is sokat időztem, és fényképezgettem. A feleségem sürgetett, hogy menjünk már tovább, mert sok minden volt még azon a napon.
Elgondolkodom néha, hogy egyik másik falu miről kapta a nevét ? Ezek szerint tán már alapításakor sok madár élt itt, és azóta ezt a nevet használják ?
VálaszTörlés„A község eredeti pecsétjének címerében egy hattyú áll, csőrében pedig buzogány látható, mely a Priszpa-tó akkori, sőt a mai madár- és növényvilágához köthető.”
Ezek érdekes kérdések a település névadások. Nyelvész feleségemtől sokszor kapok róla előadást egy-egy települést felkeresve. Majd talán - ha el nem felejtem -, majd írok ezekről is.
Törlés