A szokásos bolhapiacozásomra menet, mindig elmegyek
Nagy Dániel Ferenc emléktáblája előtt. Én ugyan nem tudtam róla, szinte semmit,
de gondoltam biztos híres közismert jelentős festő lehetett, ha domborműves emléktáblát
kapott. Amikor aztán lefényképeztem, és otthon a neten rákerestem, kiderült,
hogy alig van a festőről adat, de az emléktábla Köztérképre történő feltöltője
sem talált az ismertetőhöz életrajzi adatot: Ajánlat: https://www.kozterkep.hu/~/19483/Nagy_Daniel_Ferenc_dombormuves_emlektablaja_Budapest_1998.html
A festőtől képet lehet találni a neten, nem is mérik
drágán a festményeit. Itt a Tabánról és környékéről készült képeit lehet
megtekinteni: http://taban-galeria.blogspot.com/2012/02/nagy-daniel-ferenc.html
A másik festő, akit a ma posztba hoztam, Vidovszky
Béla. A név rögtön ismerős volt a gimnáziumi művészettörténeti órákról. Van is
életrajzáról adat a neten.
Vidovszky Béla (Gyoma,
1883. július 2. – Budapest, 1973. február 6.) festőművész.
Édesapja, Gyoma akkori
főjegyzője, Munkácsy Mihály jó barátja volt Békéscsabán. Középiskolai
tanulmányait az evangélikus Rudolf Főgimnáziumban végezte. Tehetsége,
gimnáziumi rajztanára, Zvarinyi Lajos kezei alatt bontakozott ki, aki egyben a
gimnázium első rajztanára volt. Első olajképét iskolatársáról, Gyóni Gézáról
festette 1902-ben. Ugyanebben az évben iratkozott be a budapesti
Mintarajziskolába, ahol Révész Imre, Edvi Illés Aladár voltak mesterei.
1906-ban megszerezte a rajztanári oklevelet, de mint állami ösztöndíjas
továbbképzős folytatta tanulmányait Ferenczy Károlynál. Előbb Münchenbe, majd
1908 decemberében Párizsba ment. 1911-ben, hazatérése után a Szolnoki
Művésztelepen dolgozott. Itt és a környéken festett tájképei országszerte
ismertté tették a nevét. 1913-ban elnyerte az Országos Képzőművészeti Tanács
Wahrmann-díját Vacsora után című képével. 1914 tavaszán Herman Lipóttal és Kléh
Jánossal Torinóban járt. 1920-ban a Szinyei Társaság alapító tagjai között
szerepelt, 1924-ben Budapestre költözött. Műveit a barbizoniak és a
nagybányaiak hagyományainak folytatása jellemzi, mindenekelőtt tájképeket és
enteriőröket festett. Munkáiból 1933-ban a Fränkel Szalonban, 1938-ban a
békéscsabai Auróra Körben és 1961-ben a Csók Galériában nyílt gyűjteményes
kiállítás. A két világháború közti magyar képzőművészet ismert és kedvelt
festője lett. Közel kétezer képet festett, ezekből húsz a Magyar Nemzeti
Galériában, öt az Országházban található. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vidovszky_B%C3%A9la
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése