Nálunk a sváb fesztiválok idén is az érdeklődés
középpontjában álltak. Nem tudtunk elmenni mindegyikre, ezért aztán jobb híján riportot
készítettünk előtte vagy utána a fesztivál ötletgazdáival, szervezőivel. Így
jutottunk el Nagynyárádra is, ahol a beszélgetés után a még most is működő kékfestő
műhelyt is megnéztük.
Nagynyárád, az
Árpád-kori kis település Szent István király idején már királyi birtok volt.
Nevét már 1093-ban már
említi egy oklevél Narad néven, mely szerint I. László király 1093-ban a bátai
apátságnak adta, s határát leíratta. 1270-ben nyárádi nemesek Adoson voltak
birtokosok. 1337-ben a bátai apát panaszolta a pápa előtt panaszolta, hogy a
pécsi püspök elfoglalva tartja Nyárád nevű mezővárosát, 6 faluval együtt,
melyet Szent László adományozott. (A pécsi püspök jogalapját Nyárád
elfoglalására egy hamis oklevél képezte, mely szerint II. Endre a királyi
madarászok és pecérek Nyárád nevű földjét Bertalan pécsi püspöknek adta és
határait leíratta.) A pécsi püspökön kívül birtokuk volt itt a délnyugati
határon a Tétény nemzetségbeli Both utódainak is. 1332-ben papja 20 báni pápai
tizedet fizetett.
A török hódoltság alatt
a falu elnéptelenedett, lakói – a mohácsi csata helyének közelsége miatt – a
környéken zajló csaták áldozataivá váltak, vagy elmenekültek. A török uralom
után a faluban a Rajna vidékéről származó német földműves családok telepedtek
le. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején magyarbólyi fiatalok
csatlakoztak a Nyárádi szabadcsapatokhoz, akiknek a Dráva-vidék védelme volt a
feladatuk. A második világháború után a falu német lakosságát Németországba
telepítették át. A kitelepített lakosság helyére az ország különböző részeiből,
és a csehszlovák-magyar lakosságcsere következtében felvidéki magyarok
telepedtek be. A mai lakosság több mint hatvan százaléka német nemzetiségű.
Kékfestés
A falu fő vonzereje a
sváb hagyományok mellett Sárdi János országos hírű kékfestő mester műhelye. A
műhelyében megtekinthetők a kékfestés munkafolyamatai és munkaeszközei. Az
elkészült kékfestő anyagok megvásárolhatóak.
Minden év július utolsó
szombatján és vasárnapján megrendezett, már tradicionálisnak számító kulturális
rendezvény a Kékfestő Fesztivál. A fesztivál során különböző programokon vehet
részt az idelátogató: színpadi előadások, énekegyüttesek, táncosok, kékfestő
anyagokból készült ruhabemutató. A művelődési ház egyik termében kékfestő
anyagokból készült ruhák és egyéb képzőművészeti alkotások tekinthetők meg egy
kiállítás keretében. A kiállítás a rendezvény folyamán folyamatosan nyitva
tart. Azok, akik szeretnének a kulisszák mögé tekinteni, megtehetik, hisz Sárdi
János, (a népművészet mestere) kékfestőműhelye nyitva áll az érdeklődők előtt.
Hogy az idelátogatónak
ne kelljen üres kézzel távoznia, kézműves kirakodó vásár várja azokat, akik
szeretnének valamilyen kis emléktárgyat vásárolni. Mivel a rendezvényt
nyár közepén rendezik, ezért akik megszomjaznak és kíváncsiak a nagynyárádi
kitűnő borokra, azokat várják a "nyitott pincék" ahol megkóstolhatóak
a királyi nedűk. A településen falusi turizmus keretében szállás és étkezési
lehetőség is van. Dőlt betűs szövegrészek forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyny%C3%A1r%C3%A1d
