A Budavári Németek rendezvényén jártunk.

Budapesten is élnek Magyarországi Németek, és rendezvényeket is tartanak. A héten a Budavári Német Kisebbségi Önkormányzat rendezvényén jártunk. Mondhatni haza mentünk Baranyába. A Geresdlaki német önkormányzat hozta el kiállítását, és a nemzetiségi iskola néhány tanulója adott kis műsort, és adtak kis ízelítőt süteményeikből. A képek a rendezvényen készültek, saját fotók.

Geresdlaki újdonságok

Geresdlakra gyakran járunk, mert a kis faluban a Német nemzetiségi önkormányzat komoly helytörténeti gyűjteményt hozott össze, amelynek tudományos feldolgozásába feleségem is közreműködik. Így aztán megyek, fényképezek. Az idei év újdonsága, hogy a múlt évben újabb babákat öltöztettek fel a helyi asszonyok. Ezekkel a babákkal mutatják be a faluban régen megtörtént vallási, vagy történelmei eseményeket. Így került összeállításra a málenkij robotra elhurcolt Geresdlakiakról, egy állókép, és a zarándoklatra menőkről egy jellegzetes összeállítás.

A faluban régen művelt mesterségekről is összeállítottak egy-egy installációt.

Legutóbbi látogatásunk óta a tanító úr asztalánál levő kis klumpapár kicserélődött, egy sima fapapucsra. Megtudtuk, hogy az ott lassan egy évtizede ott szolgáló klumpát ellopták. Annak a készítője már meghalt. Ez a klumpa pótlás, már nem sikerült úgy, mint a régi volt. Én megígértem, hogy a legközelebbi alkalomra faragok egy korábbihoz hasonlóbbat.

Utolsó képnek egy kis érdekességet hoztam. A Geresdlaki falvédő gyűjtemény egy érdekes darabja. A falvédő szakirodalom szerint a kép és írás kapcsolata szerint négy típus különít el:

1.         a kép és a szöveg egymásra utal,

2.         nincs a kapcsolat egymással a szöveg és az ábrázolás,

3.         a szöveg alárendelt szerepű a képhez viszonyítva,

4.         a kép van alárendelve a szövegnek.

(Forrás: Nyelvjárástani Tanszéke és a MTA Nyelvtudományi Intézete Budapest, 1987- Sinkó Katalin: A falvédők képi világa)

Gondolom, az olvasóim rögtön tudják, hogy ez melyik kategóriába esik.

Geresdlaki képek

Nemrég panaszkodtam, hogy Geresdlakon nem maradt időm a sétára és a fényképezésre. Azóta voltunk már többször is a faluban, és sétáltam, kerestem, fényképeztem. Most már csak publikálni kell itt blogomon. Mára Geresdlak híres szülöttének emléktábláját hoztam, és néhány képet a Geresdlakon található kiállításokból.

Szkalnitzky Antal (Lak, 1836. május 6. – Lipótmező, 1878. június 9.) magyar építész. A kiegyezés és a városegyesítés nyomán kialakuló Budapest arculatának meghatározó építésze.

A Baranya megyei Lakon született [A Pécs közelében található település neve később Herceglak, majd Püspöklak lett, jelenleg – szomszéd településekkel való összevonás után – Geresdlak a neve] Nevének több írásmódja ismert, így gyakran Skalnitzky, néha Szkalniczky. A róla szóló monográfia szerint ő maga a Szkalnitzky írásmódot használta. Édesapja jószágigazgató volt Albrecht főherceg birtokán. 1846-tól 1854-ig a pesti ciszterci gimnáziumban tanult. 1851–1854 között a prágai főreáltanodában, 1854–1857 között a bécsi Polytechnikumban, végül 1857–1859 között a berlini Építészeti Akadémián végezte tanulmányait. 1858 folyamán számos tanulmányutat tett; járt Münchenben, Kelet-Poroszoroszágban, Szászországban, Bécsben, Erdélyben, Dalmáciában, Horvátországban és Észak-Itáliában. 1858 decemberétől 1859-ig Friedrich August Stüler műhelyében dolgozott. 1859. július 22-én megkapta a berlini építészeti Akadémia ezüstérmét. Édesapja 1861-ben halt meg. Ebben az évben Szkalnitzkyt az újonnan alakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóválasztmányának tagjává választották. 1862-ben kötött házasságot Koch Antóniával; fia, Henrik 1863-ban, lánya, Zsófia 1868-ban született. 1864-től 1870-ig a budai politechnikumban tanított. 1865. december 10-én az Akadémia levelező tagjává választották. Ezután viszontagságos évek következtek: cége ellen 1870–1874 között csődeljárás folyt. Utolsó nagy sikere 1873-ban a bécsi Világkiállításon kapott művészeti érem az Oktogonon létesült épületeiért. A Felvidéken került gyógykezelésre 1873-ban. Az agysorvadás egyre jobban elhatalmasodott szervezetén: hosszas szenvedés után a lipótmezei tébolydában érte a halál.

A művelt építész a historizmus kiemelkedő alakja; az épületkülsőkön általában olasz reneszánsz, a belsőkön gyakran francia reneszánsz elemeket alkalmazott. 1868 – 1874 Szkalnitzky és Koch építészek – társulás ifj. Koch Henrikkel

·         Magyar Tudományos Akadémia (a kivitelezést vezette Ybl Miklóssal együtt)

·         Debreceni színház (1861 – 1865)

·         Fővárosi Állat- és Növénykert épületei (1865–1866), Kochhal közösen. Ma már csak a Bagolyvár látható, de az sem eredeti helyén, és kétszeri átalakítás után

·         Csáky-kastély, Szendrő

·         Hungária Nagyszálló (1868 – 1871)

·         Jankovich-kastély, Öreglak

·         Egyetemi Könyvtár (Budapest)

·         Nemzeti Színház

·         Református templom, Hajdúhadház (1868 – 1872)

·         Színház Aradon

·         Színház Székesfehérváron

·         Szegedi főreáliskola

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szkalnitzky_Antal

Geresdlaki virágágyások

Nem ilyen rövidre terveztük, de végül villámlátogatás lett belőle. Volt a hétvégére szállásunk, és feladatunk is a két napra. Aztán telefonált a nagyobbik lányunk, hogy egy koncert után szeretné, ha hazahoznánk szombat éjszaka. Mint jó szülők, a két nap helyett a szombati napba sűrítettük az előzőleg két napra tervezett programunkat. Geresdlakon az augusztusi baráti kirándulás programját készítettük elő. A megbeszélésen szóba került, hogy a falu pályázott a legvirágosabb település címre. A település lakói aztán munkát, ötletet nem kímélve hoztak össze virágkompozíciókat. A rövid látogatásba a Geresdlakon élő Finnek mini tavának és a helyi borászok kiöntött borának fényképezése fért bele.