Kiégés itt is ott is.

Már csak szeptember végéig dolgozom a munkahelyemen. Ez az utolsó időszak nagyon intenzíven telik. Sorra jönnek elő olyan problémák, amelyekre nem számítottam. Én meg a kiégés jeleit tapasztalom magamon. Ezen a héten távmunkában dolgoztam, ez elviselhetőbbé tette tevékenységem. Azt nem mondhatom, hogy a telkem látványa feldobott, sajnos a fű kiégett, és több gyümölcsfám félig elszáradt. A téli körtefámon van termés, de sokkal kevesebb és kisebb, mint múlt évben.

A házunk mögötti forrás még látszólag ad vizet.

A forrásvíz már a patakig nem jut el. Múlt évben itt még állt a víz és békák kuruttyoltak benne.

Csak a porcsin virágok, amelyek jól érzik magukat a kövek között is.

Munka után felmentem a falu szoborútjának két alkotásához. Innét lenézve is látszik, hogy az erdők nem élékzöldek, és a mezők is kiégettek.

A temetőbe is ellátogattam. Eddig minden évben gondosan nyírt zöld füves temető fogadott.

Itt a temetőből hazafele tartva látható, hogy az bút két oldalán is minden aljnövényzet kiégett.