Júliusi státuszjelentés

Július végére terveztem a nyári szabadságom. Gondoltam ekkorra már összkomfortos lesz álmaim háza. Tévedtem. A tervezett szabadságot már jóváhagyták, ezért nem is tudtam visszavonni. A viharkár aztán adott indokot a lejövetelhez. Meg kellett szervezni az eltört oszlop cseréjét. Még a lejövetel előtt találtunk esztergályost, aki legyártotta az eltört oszlop alapján az újat. Sikerült mesterembert találni, aki ezt lealapozza, és visszaadja az eredeti Szinét az oszlopnak. Ezen kívül még a gáz és fűtésszerelőkkel, a festőkkel és a parkettázókkal is kellett egyeztetni. Leértünk korán reggel, én füvet vágtam az idén vásárolt fűkaszámmal. Egyszer aztán a fűkasza megadta magát. Szerencsére garanciális, ezért keresetünk és találtunk egy márkaszervizt a közelünkben. Két hét lesz, mire újból használni tudom a fűkaszámat. A régi harminc éves fűnyíróm is karbantartásra szorult. A fűnyíróm a szomszédom fél nap alatt használható állapotba hozta. Egy hét szabadságba belefért rengeteg munka, rekkenő hőség alatt a hűs vályogházban a pihenés. A régi fűnyíróm két óra esti munkavégzés után feladta, úgy gondolta ezután nem fog szikrát adni. Úgy látszik a fűnyíró is kímélni akart. Lett fűnyírás helyett ároktisztítás. A munkámról és eredményéről egyetlen fényképet sem készítettem.

Egyetlen egyszer vettem elő a fényképezőgépem, amikor az utcáról nagy fecskecsivitelést hallottam. A házunk előtti villamos kábelen, és a házaink fölött, mellett, homlok- és oldalfalain megjelentek a fecskék. Ezek a madarak tudnak ám csivitelni. Láttam idősebb fecskét, és láttam fiatal repülni tanuló fiókákat. A szülők a villanyvezetékeken osztogatták a csemetéiknek a feladatokat, és azok végre is hajtották. Én meg készítettem egy sorozatot erről a repülőoktatásról.

Ott se voltam

 Felépítenek egy házat, ami még aznap este összedől. Azonnal értekezlet lesz, összehívják a homokot, a meszet és a cementet, hogy kiderítsék, miért dőlt össze a ház.

Elsőként megkérdezik a homokot, hogyan történt az egész és mire emlékszik.

- Engem csak belekevertek az egészbe - mondja.

Utána megkérdezik a meszet.

- Engem csak hozzáadtak az egészhez.

Legvégül a cementen a sor, aki egykedvűen csak ennyit mond:

- Én ott se voltam!

 

Ez a vicc jutott most eszembe, amikor sógorom elújságolta, hogy álmaim házánál járt a szél, és kidöntötte a gang egy oszlopát.

Múltmentő kertészkedik

 

Nehéz az álomház építők sorsa. Amíg álmaim háza nem összkomfortos a feleségem nem hajlandó három napnál többet ott lenni. Így aztán marad a Budapesten történő kertészkedés. A véletlen segített és a büdöske virágaim között egyszer csak megjelent egy kapor. Gondoltam nőjön csak minél nagyobbra. Most már az égig ér. Én meg hagyom, hogy beérjen a magja. Jövőre már az álmaim háza kiskertjében is megmutathatja, hogy mire képes.

Három év után már hasznunk is van.

Eltelt három év. A házunk kertje eddig is bőséggel adta virág, gyümölcs és egyéb terméseit. A kert eddig is adta gyümölcseit, de mi mindig akkor mentünk, ha még, vagy már nem volt jó. Most júniusban végre sikerült a termésünk egy részéből hasznot húznunk.

A rózsákból jutott őseink sírjához is. Látványunk a kedvünket is feldobta.

A korai meggyünk bő termést hozott. Az asztalunkra is került belőle.

Még mielőtt ezt megírtam egy jó nagy adag – előtte behűtve, megmosva –, most már a gyomromban.

Pünkösdi hosszú hétvége

Jól kidolgoztam magam a hosszú hétvége első kettő napján. Reggelenként és esténként a telken elburjánzott füvet és gazt kaszáltam. A dél körüli forróságban pihentünk a házban. Az nagyon jó volt, klíma nélkül is kellemesen hűvös volt a házban. Amikor a gyümölcsfákhoz már a lekaszált telken el lehetett jutni, megtaláltam a cseresznyefát és a meggyfát, amelyek gyümölcsei remek délutáni desszertként szolgáltak. 

Ma leugrottam egy kicsit sétálni, mert gondoltam ilyen jó időben jól fog esni néhány gombóc fagyi. A Király utcai zöldséges nyitva volt, és a kirakatában láttam, hogy cseresznyét lehet venni hatezer forintért. Nem akartam hinni a szememnek, ezért még egyszer megnéztem- Itthon utánanéztem a neten, bizony májusban volt már 12000 forint is a hazai cseresznye kilója. (kép a netről)

Most, hogy belegondolok már megérte az álmaim házát megvenni. Ahol csak úgy ingyen szedhetem a friss cseresznyét.

Meglepetéssel indult a Június.

 

Vasárnap reggel kaptam a képet álmaim falujából. A szomszédom és a sógorom gondolt egyet, és levágták a házunk mögött égig érő füvünket. Az ilyen meglepetések miatt nem bánom, hogy pont itt vettem házat, és újítom fel.

Aztán a Budapesti lakás takarítása után elindultam a vasárnapi bolhapiacomra. Láttam, hogy újabb installáció van az lövölde téri kirakat-galériában. Nekem ez a színes kirakat nem mozgatta meg a fantáziámat, de azért lefényképeztem.

A kiállítás ismertetőjét elolvasva rá kellett jönnöm, hogy azért van mondanivalója.

A Kihagytam valamit / I missed a spot egy kaméleonként változó bábu-installáció sorozat egyik darabja, amelynek visszatérő eleme a három vigyorgó fej és azok ruganyos teste. A bábuk különböző megjelenésekkor karaktert váltanak, és környezetükhöz alkalmazkodnak. Ez lehetőséget nyújt vigyoruk kontextualizálására, így néhol kényszeres, néhol csábító, máskor pedig, az egzisztenciális válságra való reakcióként, túlzó. Az FKSE Galériában 2025. februárban kiállított Kihagytam valamit egy kényszeresen takarító személy formájában jelent meg, aki a poros pincében igyekezett csillogó felületeket elérni. Most pedig a Cairo terében aktivizálja magát.

Szabó-Sáfrány Hanna (2001) jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőszakán tanul. 2024-ben, a nemzetközi MUTO Project „If There’s a Common Thread” kiállítássorozatához kapcsolódóan, egy atombunkerben rendezett művésztelepen vett részt. Alkalmanként fellép és/vagy kiállít elektronikus zenei eseményeken (Zaj+, KamaRave, Képzaj, Memphis Series, Wounded Healer). A 2024-es Telekom Electronic Beats SZELEKTOR díjazottja. 2024-től a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja, ahol az új tagoknak rendezett “Létezést jelentő igék” bemutatkozó kiállításon szerepelt. Forrás: https://www.facebook.com/CairoContemporary

A bolhapiacon nézelődtem. Nem tolongtak a vevők, valójában az eladók többen voltak, mint a vevők. Nekem ez a szentkép tetszett nagyon.

Május utolsó napján

Eljutottunk oda, hogy már csak a víz, gáz és fűtésszerelőre várunk. A konyha burkolása, és a fugázása is megtörtént.

A fürdőszoba is már csak a szerelvényezésre vár. Mondhatni egy lépésre vagyunk a beköltözéstől.

A fűtenger megszelídítése.

Le kellett menni a házunkhoz, mert haladtak a belső munkálatok, és megérkezett a bútorunk nagy része. Április végén lent voltunk és én füvet nyírtam, majd a fűkaszálást is megoldotta a szomszéd. Most a következő magasra nőtt fűtenger fogadott.

Egy napig kaszáltam, és sikerült megszelídíteni ezt a fűtengert. 

Júniusban újrakezdem!

Alakul a vidéki házam, Dudapesten is látni szépet!

Már nagyon szeretnék saját fotókkal jönni álmaim házáról, de azzal még várnotok kell. Kaptam fényképeket a konyháról, ahol már a konyhapult fölötti csempék is fent vannak.

Budapesten mindig fényképezőgéppel járkálok a szokásos útvonalamon. Az alábbi képeket a feltöltött Városligeti Tóról és annak vizén visszatükröződő Vajdahunyad váráról készítettem.

Felújítás kettőszáz kilométerről.

Harmadik éve, hogy benne vagyok álmaim házának felújításában. Mondhatni éppen véghajrában vagyok. Most történik éppen a konyha és fürdőszoba burkolása. A zuhanyzó csaptelepének csőkiállását hosszabbítani kell, mert a szintre hozásnál nagyon mélyen van, és jobb a csempézés előtt megcsinálni. Ez természetes is, hogy így alakul, hisz már korábban láttam, hogy száz évvel ezelőtti kőműves eléggé görbén falazott. Ahova nem kerül csempe ott nem zavar a fal görbesége, mert én így szeretem. Aztán jött a vízvezeték szerelő, hogy toldást rakjon be. A toldás berakásakor észrevetette, hogy a kiállást könnyű mozgatni, azaz lötyög. Aztán felhívott a burkoló és kapok egy telefonon, és kaptam is filmfelvételt a könnyen mozgatható csőkiállásról. Két éve nem kis pénzért megcsináltattam az alapszerelést, volt nyomáspróbázva, és utána a vállalkozó kőművese a csöveket is bevakolta. Most kiderült, hogy egy kis vályogfalba vert szöggel és egy csöppnyi porhabbal volt rögzítve a kiállás. Mondhatni jól megjártam. A rosszban azért van jó is, mert nem a csempézés után derült ki, így javításra került. Legközelebb remélem már a fürdőszoba csempézéséről is tudok képet hozni. Addig gyönyörködjetek abban, hogy a konyhánk járólapjai le vannak rakva.

Meglepetés

 Mostanában elment a kedvem, hogy írjak ide a blogba. A házunkkal alig történik valami.Aztán a múlt héten utánanéztünk burkoló mesternek, és burkoló anyagoknak. A szombati napra lementünk, és leszerveztünk a burkolóval és az épületgépész tervezőnkkel egy megbeszélést a felújítás folytatásáról. Amikor a leendő konyhánkba beléptünk ez a kép fogadott.

Erre nem számítottunk, hogy befejezésre kerül a rakott tűzhelyünk, mert a kályhásmester azt ígérte, hogy majd jelentkezik, ha befejezte. Aztán a feleségem felhívta a mestert. A mester meg nagy vidáman be is kiabálta a telefonba, hogy „MEGTEPETÉS !!!. A feleségem nagyon megörült a kályhának. Már én is nagyon várom, hogy majd ezen a nyáron ezen a kályhán tudjon befőzni a birtokon termő gyümölcsfákról, meggy és szilvalekvárt.

Februári státusz

Mondhatnám, hogy téli álmot alszik a blogom és álmaim háza is, de ez nem igaz. Tervezem, én a blogom és házunk jövőjét is. Új bolhapiaci beszerzéseim vannak, és már meglévők közül is újítok fel a ház berendezéséhez tárgyakat. A házban is halad a felújítás. Már három éve megrendeltünk két épített tömegkályhát a házba. A kályhacsempéket már 2023-ban legyártattuk és kifizettük. Most végre - a belső falak glettelve és alapozva vannak -, elkezdődött a kandallók beépítése.

Itt vannak a tervek

 

Itt a készülő kályhák

 

UNALMAS JANUÁR

Unalmasan induló évkezdetnek gondolom, holott tennivalóm akad bőven. Emiatt is maradt el a szokásos évfordulós bejegyzésem január 15-én. Akkor volt tizenöt éve, hogy megjelentem a blogtérben.  Azóta aztán rövidebb megszakításokkal igyekszem rendszeresen írni a blogomba a bejegyzéseket. Most egy kicsi szünetet tartok, mert most éppen nincsenek neten megosztható történéseim. Egy kivételem volt, hogy január 17-én lementünk álmaink házához, hogy a víz-fűtésszerelés befejezéséhez a mestertől ajánlatot kapjunk. Lefele menet aztán jött a telefon, hogy aznap nem tud jönni betegség miatt. Így aztán megnéztük a házunkat, egyeztettünk rokonokkal, ismerősökkel és hazajöttünk. Íme, a félig kész házunk januárban.

Hosszú kihagyás

Sok idő telt el az utolsó posztom óta. A kimaradásnak oka volt. Mint a közmondásban most is cipész cipője lett lyukas. Azaz Múltmentő informatikusnak az Digitálisan őrzött fotótára vált elérhetetlenné. A hiba olyan súlyosnak tűnt, hogy egy hónapnyi képanyagom lett volna megismételhetetlen. A héten aztán kiderült, hogy a galibát a számítógépemben egyetlen csavar kilazulása okozta. Most végre adathiány nélkül folytathatom a blogot, Egy nagy kő esett le most a szívemről. A blogon ugyan nem tudtam írni, de sok múltmentésem történt az elmúlt időszakban. A nyáron álmaim házának melléképületében találtam meg az egykori építtetőjének gabonás zsákját. Az idei adventi időszakot nem tudtam még álmaim házában eltölteni, de azért a talált zsákból most egy adventi naptárat készítettem a feleségemnek. Feleségem most 24 napig lehet a „Nagy Horgász”, aki a zsákból minden nap reggelén kifoghat egy múltidéző és a jövőben is használható ajándéktárgyat.

A képen a zsákból lett adventi kalendárium látható.