A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Grábóc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Grábóc. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. október 17., csütörtök

Születésnapi hétvége (harmadik rész)

Az első falu lutheránus, a második római katolikus volt, és mindkettő a kitelepítésig többségiben német település volt. Harmadik megállónak Grábócot néztem ki. A meglepetés ajándék pedig egy első világháború előtt kiadott Véménd képeslap lett. Véménd három látványossága szerepel rajta. Első a látkép az öt vályúval. Ma már csak kettő van meg belőle, de legalább a neve még megmaradt. A második a Katolikus templom, szerencsére ez még megvan Véménden. A harmadik a Szerb templom. A Szerb templomot már lebontották, a hűlt helyére vezető utcát még továbbra is Szerb utcának hívják. Egyszer azt hallottam, hogy a bontás előtt a benne levő ikonosztázokat a Grábóci szerb kolostorba menekítették.

A településen már az 1300-as években létezett bencés zárda és templom. Romjait a szerb temetőtől északnyugatra lévő bozótos rejti. Grábócot nevezetessé a török elöl menekülő szerb szerzetesek tették, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek ide. Először csak fatemplomot építettek, majd a budai basa engedélyével 1587-ben kőtemplomot. A törökök 1667-ben feldúlták a kolostort, mely 1703-ban elnéptelenedett. Az elnéptelenedett településre a Rákóczi-szabadságharc után tértek vissza a szerb lakosok és az ortodox szerzetesek. A mai szerb ortodox templom 1736-ban épült. A 18. században a szerb lakosság mellé svábok települtek. A katolikus németek 1765-ben építették fel első kápolnájukat, amit 1795-ben templommá bővítettek. Az 1789-es népszámlálás szerint a németek már többséget alkottak a szerbekkel szemben. A 19-20. században az arányok még inkább eltolódtak, a szerb kolostor és a fogyatkozó szerb lakosság egyre inkább csak különlegességnek számított. A második világháború után a kitelepített svábok helyére székelyek települtek.

A szocializmus éveiben ide száműzték a bolgár ortodox egyház vezetőjét, a szófiai pátriárkát. Az ortodox kolostor 1974-ig, az utolsó szerzetes haláláig működött, utána szociális otthonná alakították. 1994 óta a templommal együtt ismét a szerb ortodox egyház tulajdona, ma apácák élnek itt. Forrás:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%A1b%C3%B3c