Többet vettem, mint amennyit akartam.

 

A bolhapiacon járva, vettem észre, hogy az egyik asztalon kettő darab kicsinyke holkervéső, és egy karcoló kés van. Mint fafaragónak pont ezekre volt szükségem, Az asztalról felemeletem a három darab szerszámot, és elkezdtem alkudni rá.

Eladom, külön, is, de ezek egy bőrös hagyaték részei. Itt van még két ár, meg valami. –Mondta az eladó.

Én meg aztán – az eladó ajánlatának nem tudván ellenállni -, megvettem a két árat, és azt a valamit is. A valami nem hagyott nyugodni, hogy mi lehet. Meg is találtam a megfejtést: A tárgy nem más mind a bogozó azaz csomó bontó, a bog lazítója. Népvándorlás kora óta ismert tárgy mi a honfoglaló eleink pásztor kultúrájának mindennapi kelléke volt és megőrződött a nép kezén a népi pásztor és népi ,,paraszti" kultúrában a 20. századig a pásztorok erszényén, de a paraszti életben is. A kocsizás fogat hajtás téren is ismert s használatos darab volt változatlan formában funkcióban mind istráng lazító, de a halászok és tengerészek és hadi tengerészetnél is nélkülözhetetlen rendszeresített eszköz volt a megszorult kötelek csomók lazításra gubancok kibogozására.

Most így utólag rájöttem, hogy erre nekem hamarosan nélkülözhetetlen eszközöm lesz, Biztosan lesznek olyan csomók, melyeket jobb ennek segítségével kibogozni, mint egy szikével elvágni.