Már rég
folytatnom kellene a blogolást. Szabadságon vagyok, és mégsem jut időm a
posztok írására és közlésére. A feleségemnek segítek be, hogy az őszi egyetemi félévére
felkészüljön. A kialakult járványhelyzet miatt alaposan át kell dolgozni a
tananyagot, és az ajánlott irodalmat. Az úgynevezett hibrid oktatásra kell
felkészülni, ami azt jelenti, hogy a kis létszámú órákat meg lehet tartani
jelenléti oktatással, de a többit csak távoktatással. Arra is fel kell
készülnie, hogy a könyvtárakba sem tudja elküldeni a hallgatóit, ezért olyan
szakirodalmat kell ajánlania, amelyik a neten is elérhető, vagy onnét
letölthető.
Így, én a
feleségemnek segítek felkészülni ehhez a rendhagyó félévhez. Meg kell vallanom,
hogy nekem ez nagyon teszik, és sok újat tanulok.
Történt ezen a
héten, hogy az online licitálós piactéren, egy 1947-es újságra lettem figyelmes. Egy forintról indult a licit, és rajtam kívül más nem érdekelt, ezért
meg is nyertem a jelképes árért. Érdekes egy napilap volt a Magyar Nap. Első megjelenése
1947. július 19. Szombaton, az utolsó szám 1949. december 1. Csütörtökön. A forrásban jelzett cikkből azt is megtudhatjátok, hogy mely cikkek vezethettek a
napilap megszűnéséhez. Forrás: https://mediatortenet.wordpress.com/2014/11/30/magyar-nap-1947-1949/
Valójában ezért
a cikk miatt licitáltam rá. A feleségem fel tudja használni a Magyarországi
németek történetének az oktatásához. Ebből a cikkből is látható, hogy a kitelepített
svábok sokszor megpróbáltak visszaszökni. Ezen kívül én utánanéztem a cikkben emlegetett „Pfeiffert
pártnak is.
A Magyar Függetlenségi Párt (MFP) egy rövid életű párt
volt a második világháború utáni Magyarországon. Először 1956-ban a forradalom
alatt, majd 1990-ben, a rendszerváltást követően szervezték újjá, de érdemi
politikai eredményt már nem tudott elérni; vélhetően még az 1990-es évek végén
feloszlatta a bíróság, mivel két, egymást követő választáson sem tudott
egyetlen jelöltet sem indítani.
1947. július végén – augusztus elején alapította az
FKGP-ből március végén kilépett Pfeiffer Zoltán és köre, akikhez csatlakozott a
feloszlatott Magyar Szabadság Párt tagjainak egy része is. A párt nyíltan
konzervativista nézeteket vallott, a nemzeti demokrácia híveként még az 1945-ös
állapotokat is elutasította. Rövid fennállása és a példátlan mértékű csalások
ellenére is az 1947. augusztus 31-én megtartott országgyűlési választásokon
(mely később kékcédulás választások néven vonult be a köztudatba) a párt 670
751 szavazatot (13,43%) gyűjtött és 49 mandátumhoz jutott a 411 tagú
parlamentben.
Nézetrendszere
és a hatalmas csalások ellenére elért példátlan sikere, valamint amiatt, hogy
az MFP csalásra hivatkozva petícióban támadta meg a választási eredményeket, a
kommunisták azonnal fasisztának bélyegezték és panaszt nyújtottak be a
választásokat felügyelő Országos Nemzeti Bizottságnál, Pfeiffer ellen pedig
feljelentést tettek összeesküvés gyanújával. Az ügyben az ÁVO nyomozást
indított, személyesen akkori elnöke, Péter Gábor vezetésével. A kihallgatások
során (Pfeiffer nem volt a kihallgatottak közt, mentelmi joga ekkor még
megvédte) állítólag különböző drogokat, főként Aktedront használtak, mely
értelmi bénultságot, akaratgyengeséget okozott. A vádat képviselő Alapi Gyula,
aki a választásokon SZDP színekben indult, kérte Pfeiffer mentelmi jogának
felfüggesztését a kihallgatások során összegyűlt „bizonyítékokra” hivatkozva. A
várható letartóztatás és bebörtönzés (kivégzés) elől Pfeiffer november 4-én
külföldre menekült, nem sokkal később pedig rádiónyilatkozatban ítélte el a
magyarországi eseményeket, illetve a kommunistákat. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_F%C3%BCggetlens%C3%A9gi_P%C3%A1rt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése