A Bajza utcai iskola

Még áprilisban fényképeztem le a Bajza utcai iskolát. A „maradj otthon” időszakban ideális volt, mert kevesen voltunk az utcán. Az úton sem járkáltak autók. A fénykép készítésre ideális volt. Boldog voltam, hogy ismét bemutathatom ezt a Zsolnay pirogránit kompozíciókkal díszített épületet.

Bárczy István, az „építő polgármester” (1906-1918) irányítása alatt számos új iskola épült Budapesten, több iskolát felújítottak. Iskolaépítési programja keretében az építkezéseknél figyelmet fordítottak az iskolaudvarok kialakítására is.

„ Általánosságban a korabeli tantermek nagysága 6,5 m széles és 10 m hosszú volt. A helyiségek tiszta magassága 4 m. Ezeket a méreteket részben a budapesti építőszabályzat rendelkezéseiben lefektetették. A 6,5 m szélességről úgy vélekedtek, hogy az a legalkalmasabb a kétüléses padok számára. Három padot, összesen tehát 6 gyermeket számítottak egy sorba. Egymás mögött legfeljebb 10 sort volt szokás elhelyezni. A tantermek az utcai oldalon helyezkedtek el, az udvar felől zárt folyosó kísérte a termeket. A tervezésnél sokszor csarnokszerű kiszélesített részleteket iktattak be, hogy a gyermekek a termekből kényelmesen kibocsáthatók legyenek. Fontosság tekintetében a termek és folyosók után a WC-k következtek. Főkövetelmény volt, hogy emeletenként lehetőleg csak egyszer forduljanak elő és úgy elhelyezve, hogy minél jobban elkülönüljenek a folyosók forgalmából. Mindezen szempontokat figyelembe véve a korban Budapesten voltak az egész kontinensen a legkorszerűbb beosztású oktatási intézmények.” (forrás: http://budapest100.hu/hazak/bajza_utca_49-51)

A „Bajza”az 1914-16-os háborús évek alatt épült. A tervező építész Ray Rezső Vilmos (1876-1938) volt. Ugyancsak ő tervezte a budafoki Zsolnay Mauzóleumot, a Margitszigeti Víztornyot és a József Telefonközpont épületét. Ray a kor szellemét leginkább kifejező stílus, a századfordulón hazánkba is megérkező szecessziónak egyik építő- és alkotó művésze volt.

A „Bajza” kerámiareliefjeit Horvay János szobrász (1873-1944) mintázta, a kivitelezés a pécsi Zsolnay Porcelángyárban történt.

A míves majolika országcímert az ötvenes évek értetlensége sajnos leverette a „Bajza” homlokzatáról. Eljövendő korok nemes feladata lehet ennek pótlása.

1917 szeptemberében megalakult a VI. kerületi Bajza Utcai Községi Polgári Leányiskola 12 osztállyal. A VI. kerület Felsőerdősori Polgári Leányiskolából vált ki, mivel az túlzsúfolt lett. Az 1941/42. tanév elején megszűnt a VI. kerületi Felsőerdősori Polgári Leányiskola, annak egy része beolvadt iskolánkba.

Az iskola épületében 1944-ben nagy károk keletkeztek. A júniusi bombázások idején, az udvaron robbant három bomba, tüzérségi belövések is érték, sőt az épületben közelharcok is folytak. A tanári testület az ide helyezett V. Honvéd Utcai Polgári Fiúiskola testületével és a szülőkkel az iskolát használható állapotba helyezte.

1945 szeptemberében már nem indult első polgári, helyette ötödikes általános iskolai osztályba iratkozhattak a negyedik elemit végzettek. Továbbra is polgáriba jártak azonban azok a növendékek, akik azt az előző években elkezdték. 1946/47. iskolaévben tovább folyt az újjáépítés munkája. A szülői munkaközösség az osztálytermeket kimeszelte, a megrongált ajtókat és szekrényeket kijavította, az egyik szülő az összes lakatosmunkát végezte el. A befektetett munka és anyagi értéke kb. 4000 Ft. A magyarok Demokratikus Szövetsége VI. kerületi szervezete az „Iskoláért” mozgalommal az iskola újjáépítésére 1300 Ft-ot, 6 mázsa meszet, faanyagot, stb. ajándékozott. A székesfőváros hasonlóképpen megjavította a villanyberendezést, a központi fűtést, a tetőzetet, a megrongált falazatot, a vízvezetékeket. 1947-ben indult először általános iskolai első osztály. Forrás: http://www.bajza100.hu/az-iskolarol