A metélőhagyma sok élete

 

Ebben a képbe több van, mint aminek látszik. A főszereplője egy cserépnyi metélőhagyma. Ennek a metélőhagymának az őse még az előző évszázad nyolcvanas éveiben kezdte meg pályafutását Baranyában. Aztán egy kis tejfölös pohárban csiráztatva Óbudán kezdte Budapesti életét. Aztán jutott belőle a Komárom-Esztergom megyébe és Pest megyébe is. Ezt a cserepet a Terézvárosi teraszunkon, április elején kezdtem nevelni. Ma meg behoztam a gondjainkra bízott macskáinkhoz. Tajgi – valódi neve Taigetosz, aki egy tatai talált kölyökmacska -, megszagolta, és inkább távol ment a hagymától. Arcsi – teljes nevén Archibald egy valódi Maine Coon – aki már a teraszra is sokszor kikéredzkedik, mióta tudja, hogy ott több vödörnyi metélőhagyma van. Most is fogyasztott belőle a lazacos kolbászkái után kísérőnek.

Négy nap pihenés közben

Nagyon mozgalmas munkás napokon vagyok túl. Hétköznapokon a vállalat profitját növeltem, sokszor késő estig. Hétvégenként most Álmaim Házán dolgoztam, hogy minél hamarabb álmaim otthona legyen. A házon és körülötte annyira belemerültem e munkába, hogy a magammal elvitt fényképezőgépeket elő sem szedtem. Persze a fényképezőgépem mindig velem van. Ma le kellett mennem a boltba, mert ugyan ma délelőtt kétszer is voltunk vásárolni, de volt olyan, amit kifelejtettünk.

Amíg a liftre vártam, felnéztem a teraszunkra. Látjátok ott a felhők közötti sörpadnál szoktam kávézni. 

Ennél a zebránál éppen nekem piros lenne, ezért megálltam és lőttem egy képet a Lövölde tér sarkáról.

Miután a zebrán átmentem, hamar megálltam a kirakat-galéria előtt. Érdekes amint keveredik az installáció, és a kirakatüvegen visszatükröződő felhős ég.

Itt megnéztem mi is van kiállítva ebbe a kirakatba.

A kirakatban levő poszter több kép volt kiállítva, énnekem ebből ez ragadta meg a fantáziámat. Aztán továbbmentem.

A következő zebránál is várnom kellett, ezért megint elővettem a fényképezőgépet. A képen Arthur Koestler fázik egy márványból készült óraszámlapon, mely éppen délben tört ketté. Ezzel a képpel be is fejeztem a fényképezést a mai napon.

Áprilisi kilátások

 

Nemrég a Facebookon nézelődtem, amikor megláttam ezt a képet. Ez éppen egykori szülőházam garázs tetején készült. Terasszá alakította új tulajdonosa, és büszkén mutatta barátainak. Egy kicsit elkapott engem is a nosztalgia a kép láttán. Eszembe jutott, hogy bányásznapokon az elmaradhatatlan tűzijátékokat a rokonsággal mi a garázstetőről néztük, mert onnét volt a legszebb.

Aztán ma kinéztem a Budapesti konyhaablakunkon, és ezt láttam.

Tegnap rendbe tettem a teraszunkat, ezért úgy döntöttem, hogy a teraszon fogom a reggeli kávémat a reggelimmel elfogyasztani. Mindezt meg is tettem, és ekkor születtek meg ezek a képek.