Mit csináljak a lombfűrészelés maradékával?

Tettem fel a kérdést magamnak. Régebben az ilyen barkácsolási fahulladék a faszenes grillbe szolgált gyújtósként. Most meg a barkács tálcámban hagytam, és addig néztem, míg beleláttam a maradékba virágokat. Így született meg a három favirág.

Aztán a nagyobb maradékba meg egy nyuszit láttam bele, amint egy csónakban próbál szállítani egy tojást.

A jó idő és a karantén megmozgatja az ember fantáziáját. Ezt egyedül is lehet művelni.

Mire jó egy régi zománcos vödör?

Ezt a vödröt benne a metélőhagymával kilenc éve hoztam el szüleim egykori kertjéből. A ház körüli kertünkben mindig volt metélőhagyma. Csak ki kellett menni a kertbe, vágni egy csomót, és mosás után lehetett zsíros kenyérre, vagy kőrözött túróba vágni. Én sokszor csak úgy magában is szerettem enni.

Most, hogy Home Office-ra kényszerültem, gondoltam kihasználom, hogy a teraszon van nekem egy vödörnyi metélőhagymám. Ki is mentem egy csomóért, amikor éppen havas volt az előző éjjel esett hótól.

Lemosás után felszeleteltem, és egy kis fűszerrel Light-os joghurthoz kevertem.

Elővettem a hűtőből padlizsánt, megsütöttem. Ráolvasztottam egy kis sajtot, és sütöttem hozzá tükörtojást. Az egészet mind megettem. És mindez belefért a 20 perc ebédidőbe. A hagymaszagom meg a Skype-on tartott értekezleten senki sem érezte.

Játszani is engedd szép, komoly fiadat!

Jutott eszembe a Költészet Napján ezen a Húsvéton a karanténban.

Másért ugyan, mint annak idején József Attila gondolta, de magunknak érezzük ezt az utolsó három sort.

„Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,

jó szóval oktasd, játszani is engedd

 szép, komoly fiadat!”

-       József Attila Levegőt című verséből

Aztán cselekedtem is, és a Húsvét hétfőre tervezett ajándékaimat át is adtam a családomnak.

Az ajándékokat félkészen adtam át. A feladat az volt, hogy a fékész ajándékokat a kapott ecsetfilc-készlet és egyéb segédeszközökkel befejezzék.

Aztán el is készültek a mobiltartók, és a maradék anyagokból a többfunkciós mobiltartók, és asztali húsvéti díszek.

Arcsi cicánk is megtekintette az alkotásokat. 

A nyúlbajusznak használt cirok ízlett is neki.

Kerámiás sarokház a Wesselényi utcában

Régóta akarok írni erről a Wesselényi utca 32.-es számú sarokházról. A tető alatt az egyik oldalról csempeborítás fedi. Vélhetőleg nem Zsolnay, bár a tartósságát tekintve nem kizárt. Száztizenegy éve állja az idő próbáját a házon a kerámia és egyéb fadíszek. A fadíszek sem lehettek csúnyák egykoron, amikor készült. Ma már több helyen válik le a vakolat, és az eredeti ablakok is korszerűbbre lettek cserélve. Nekem így is tetszik.

Wesselényi u. 32. sz. Lakóház (Ágoston Emil, romantikus, 1909).

A Wesselényi utca és a Klauzál utca (Klauzál u. 27.) sarkán álló ötemeletes ház Ágoston Emil tervei alapján 1909-ben épült Polgár Károly számára. A sarokház mind a Klauzál, mind a Wesselényi utca felé meredek oromzattal zárul. Az épület síkjából kiugró zárterkélyeket a felső szinten faragott fadíszek keretezik. Az épületet érdekességét fokozzák a különböző romantikus részletmegoldások is.

Ágoston Emil több európai országban járt tanulmányúton, stílusára főként az észak-német építészet gyakorolt hatást. Ezen a Wesselényi utcai házon is az észak-német stílus jellegzetességei láthatók. Mára már az épület díszei alig vehetők észre, a faragott fadíszek állapotának sem kedvez a patina. Forrás: https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/09/17/wesselenyi_utca_32

Ágoston Emil, 1907-ig eredeti nevén Adler Emil (Aranyosmarót, 1878. december 19. – Berlin, 1921. június 15.) zsidó származású magyar építész.

Adler Henrik és Weinreib Janka fiaként született magyarországi zsidó családban. A budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet 1899-ben. Tanulmányutat tett Olaszországban, majd Berlinben és Párizsban élt. Fő korszaka 1906 és 1911 közé tehető. 1911. december 17-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Latzkó Ilonával, Latzkó Sándor és Pollacsek Emma lányával. Keresett bérházépítő volt. Irodája a Dorottya utca 9. sz. alatt működött. Stílusát az észak-német építészet befolyásolta; romantikus részleteket is alkalmazott. Számos tervpályázaton vett részt. 1919 után közös építészeti irodát nyitott testvérével, Ágoston Gézával és a Római-fürdő létesítményeit tervezte. Hollandiában is kapott egy megbízást fürdőtelep létesítésére, azonban a helyszínre utazása során, Berlinben meghalt. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81goston_Emil

Ajándék született a karanténban

Itthon vagyunk bezárva, itthonról dolgozunk. A Húsvét pedig eljön, ha most nem is nagyon várjuk. A Húsvéti locsolás is el fog maradni, az ajándékozás viszont nem. Idő nincs ajándékvásárlásra, de ajándékkészítésre akad. A munkába járás napi másfél órát vett el az időmből, most ez mind megmaradt arra, hogy valamit alkossak. Ötletezésre is van idő, így jutott eszembe, hogy a múltkori nyulas mobiltartó maradék alapanyagaiból készítek egy újabbat. Nem akartam megismételni önmagam, így gondoltam ez nem nyúl lesz, hanem macska. A fél farönköt sem akartam úgy rakni, ahogy a nyúlnál. Gondoltam legyen ez egy egyensúlyozós macska.

A fél bodzafa hasábról eltávolítottam a kérgét, és így egy fél hasábot kaptam. Ez a fél hasáb úgy viselkedik, mint a kelj fel Jancsi játék, ha kibillentem visszaáll. Emiatt ezt az ajándékot már el is neveztem „Kelj fel Arcsi!”-nak.

Arcsit nagyon nehéz lett volna lerajzolni, mert nem volt hajlandó modellt állni. Így aztán nagyjából sikerült egy macskára hasonlító formát rajzolni.

 Megpróbáltam kivágni a nemrég felújított családi örökséggel, a lombfűrésszel. Sajnos, csak feléig sikerült, mert nem tudtam olyan erősen megfeszíteni, mint a régi gyerekkori lombfűrészemmel. Így aztán a munkalap az a háború előtti, de a fűrészelés az már a hatvanas évek lombfűrészével történt.

A fahasábra bevéstem a szokásos mobiltartó árkot, és fúrtam néhány Lyukat is, hogy egyben tolltartónak is funkcionáljon. A maradék rétegelt lemezt is sajnáltam kidobni a szemétbe, ezért a macska farka melletti kis darabkába belerajzoltam egy virágot. A virágot körbevágtam, így egy soha el nem hervadó virág is van Arcsi előtt.

Íme, itt a Húsvéti ajándék feleségemnek. Befejezetlenül hagytam, mert úgy gondolom, hogy az utolsó simításokat végezze maga. Kap még hozzá egy filctoll készletet, amellyel olyan színűre dekorálja a cicát és a virágot, amilyenre akarja. Ha már húsvéti tojást nem kell festenie a locsolkodóknak, legyen egy kis feladata neki is.

Üveges székház a Nagydiófa utcában

Minden rosszban van valami jó! – Gondolom ezt a „közhelyes”-nek bélyegzett szólást, mikor reggelente munkahelyére kísérem feleségem. Aztán szépen figyelmesen hazamegyek a Home Office-ba. Útközben felfigyelek addig észre sem vett csodákra. Ilyen csoda nekem a Nagydiófa utca 16 kapubejárójának üvegdísze. A réginek tűnő ólomüveg ablak legalább 200 évesnek tűnik, de egyértelmű rajta az évszám, hogy csak 1947-ben készült. Utána nézve kiderült, hogy a Budapest Üvegesek Ipartestülete, ekkor állíttatta helyre.  

85. 320.675/1947—111. Budapesti Üvegesek, Üvegcsiszolók stb. Ipartestülete, VII., Nagydiófa-utca 16. sz. kétemeletes lakóház helyreállításának engedélyezése. Tervező: Trautmann Rudolf, II., Medve-utca 20. sz. Forrás: Fővárosi Közlöny, 1947 (58. évfolyam, 28-55. szám) 1947-10-18 / 43. szám

Neve - Grosse Nussbaum Gasse - az 1770-es évektől ismert, eredetileg csupán Diófa utca (Nussbaum Gasse) néven. 1838-ban Grosse Nussbaumgasse 1850-től pedig Nagy Diófa utca. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1874-ben a régi Nagydiófa utca nevet fenntartotta.

A környék egyik jellegzetessége, hogy feltűnően sok kertészettel kapcsolatos utcanév található itt. Ennek oka az, hogy a török hódoltság utáni időkben a Kiskörút mentén húzódtak a városfalak és a mai Erzsébetváros helyén akkor még elszórtan kertek, tanyák álltak a szórakozóhelyek helyett. Ezen a területen az 1730-as években még csak 11 házat számoltak össze, de ez gyorsan növekedett és fél évszázad alatt majdnem elérte a 600-at. Forrás: https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/04/24/nagydiofa_utca

A Knipfer-bérház

A telken korábban álló kicsiny házban élt 1896 dr. Szuper Lajos főtörzsorvos, az I. Honvéd Kerületi Parancsnokság egészségügyi előadója. Miután ezt az épületet megvette Knipfer Ede magánzó és felsége csejtei Jelenffy Anna magánzó, a házat lebontották, hogy 1891-re itt építhessék fel kétemeletes bérházukat. A lakóházat Wagner József és Schön Rezső alkotta építésziroda tervezte.

Az épület ismert lakójának számított dr. Mihály József (1853-1927) orvos, irodalom és történelem tanár, újságíró, az „Egyetértés”, az „Élet”, „A Hét” és más irodalmi lapok újságírója; Kovács Ferenc újságíró, akinek a házban működött 1912-től a „Magyar Express” című lapjának szerkesztősége; 1922-től Wagner Lajos építész és Gosztonyi (Goldstein) Jenő (1900-1944?) lapszerkesztő. Az épület 1947-ben lett a Budapesti Üvegesek és Rokonszakmák Ipartestületének székháza. Forrás: http://urbface.com/budapest/a-knipfer-berhaz

A megmentett lombfűrész készlet.

Már hét éve, hogy írtam a Mittler Bernát Fémárugyárának árjegyzékéről. Mint írtam a feleségem dédszülei innét vásárolták a lombfűrészkészletet a nagyobbik fiúknak, aki később ezeket sokáig használta, és készített szebbnél szebb dísztárgyakat.

Ez a lombfűrész készlet már évek óta itt van Budapesten, és azt várja, hogy én foglalkozzak vele. Van már nekem más lombfűrészem is, de egy ilyen családi örökséget nem lehet csak elfeledni. Az ősök megőrizték, még az ifjú lombfűrész mester félbehagyott munkáját is. Az egyik darab csak félig kivágva, másik fele csak előrajzolva. A Fekedi nyári néprajzi táborban be is mutattam a készletet, és a kivágott formákat is.

A készlet fém részei kissé rozsdásak, de még jól tartják magukat. Én először is RO 55-el lekezeltem, hogy ne romoljon tovább.

Majd aztán a multifunkciós barkácsgépem drótkorongjaival letisztítottam.

 A lombfűrészt darabjaira szedtem. A nem festendő részeket papírral és maszkozó szalaggal burkoltam festés előtt.

Itt a lombfűrész készlet munkalapját tettem a frissen vásárolt munkalap mellé. Látható, hogy a munkalap a nyolcvan év alatt alig változott. Az innováció annyi, hogy az új lapon a két bevágott horony megkönnyíti a fűrészlap cserét.

Festés után aztán összeállítva úgy fest, mint amikor megérkezett a fémárugyárból. Úgy gondolom, fogok még ezzel fűrészelni!