Azok a nyolcvanas évek…

Tegnap ezt a képet láttam magam előtt a számítógépemen dolgozva. Pont nyolcvan munkanapot kell még dolgoznom, és megkezdődnek a nyugdíjas napjaim. Erről jutott eszembe, hogy 1980-ban jöttem Budapestre tanulni. Akkor még nagyon elviselhető volt a Főváros. A nagykörúton laktam, és nagyon szerettem. Szinte bármit lehetett a nagykörúti boltokban venni, ami vidéken hiánycikk volt. Volt több színház, mozi, ha kikapcsolódásra vágytam. Aztán már semmi sem olyan, mint akkor volt. A nyolcvanas évek óta az év legnagyobb részét itt töltöm, de már nem sokáig.

Egyszer volt, hol nem volt

Az év végi időszakok nagyon hasonlóak voltak eddig. Szokásos munkahelyi és otthoni év vége várás és ünnepi készülődés. Eddig minden év vége hasonlóan telt, és mégis minden sorra került, és minden másra is jutott időm.  Ebben az évben minden megváltozott. A blogomra már megint nem írtam. Persze történtek nem várt dolgok, ami miatt több volt a nem tervezett, mint a tervezett tevékenységem. Nem akarok magyarázkodni, ez történt. Tudomásul veszem, és ezzel megírtam az év végi utolsó posztom.

Kellemes Karácsonyi és Boldog Új Évet minden blogomra látogató Barátomnak, és Olvasóimnak! 

Kép: Klauzál téri Ezüstvasárnapi piac.

LELTÁR

Egész szombaton leltároztam, hogy mi van meg, és mit kell még megcsinálnom, hogy elkezdhessem 2025 adventi időszakát. Megy már nekem a leltározás minden formában. Amikor számítástechnikával kezdtem foglalkozni, az első nagyobb rendszer, amiben részt kellett vennem egy nagyvállalat készletgazdálkodási rendszere volt. Aztán a leltározás minden formáját és fajtáját megéltem már. A munkahelyemen éppen az eddig végzett munkáimról kell leltárt készítenem. Át kell adni az utódomnak azt a tudást, amivel rendelkezem, hogy folytathassa azt a munkát, amit én végeztem. Erre ma reggel szokás szerint megyek a bolhapiacra, és egy leltárt látok a kedvenc kirakat-galériámban. Ilyen az én sorsom.  

Kilenc hónap ….

Kilenc hónap és nyugdíjba megyek. Most, hogy mentem éppen e gondolkoztam, hogy a megszületésemhez is éppen 9 hónap kellett a fogantatásomtól a megszületésemig. Aztán jött egy gyerekkor a diákévekkel. Felnőtté váltam és jött a szerelem, meg a házasság. Munkába menet utána számoltam, és pont kilenc hónappal a megismerkedésünk után megtörtént a házasságkötés. Tulajdonképpen szinte egyszerre kezdődött a családi életem, és a munkás életem. Alig kilenc hónap és egy számomra eddig nem tapasztalt életkorszakba a nyugdíjas korba lépek. A nyugdíjasoktól sok jót nem hallok az elkövetkező időszakról. Én makacs vagyok. Boldog, egészséges, stressz mentes, és élményekben gazdag idős kort szeretnék megélni. Aztán munkába menet és munkából jövet elővettem a fényképezőgépem és sok fényképet készítettem. Most ezekből kiválogattam kilencet.

 

Amíg ezt a posztot írtam a fülesemben zenét hallgattam. Azt hiszem most Koncz Zsuzsa - Ég és föld között dala illik leginkább ehhez e poszthoz.

Gubacsok a kirakatban

Ha Budapesten vagyok vasárnap, akkor számomra kihagyhatatlan, hogy a Klauzál tér bolhapiacára menjek. A bolhapiacra menet a Lövölde téren láttam, hogy a kirakat galériában új kiállítás van.

Amikor közelről láttam megállapítottam, hogy ezek ott a kirakatban felnagyított gubacsok.

Azt is láttam, hogy a prezentáció címe: Raktárkészlet. A kiállítás leírását nem olvastam el, mert lusta voltam elővenni a szemüvegem. Aztán a piacra menet elgondolkoztam a kirakatban látottakon. Felidéztem az iskoláskorom Kisdobos és Úttörős élményeit. Sokszor gubacsokat kerestünk, hogy ezeket átfúrjuk, és a nyakkendő megkötését egyszerűsítsük. A gubacsok jók voltak pálcika alakok készítéséhez is, és születhetett belőle gubacs hasú Makk Marci.

Itthon aztán a kirakat galériáról készített képeimet előszedtem. Elolvastam az alkotásról irt ismertetőket is.

 

Már elsőre is tetszett a kiállítás, és a szöveges kiegészítésekkel együtt még jobban.

A képen látható műleírás olvasható szövege:

Horváth Gergely Raktárkészlet című installációja egy raktári szituációba helyezett, léptékváltással felnagyított terrakotta gubacsokat formázó elemekből áll. A gubacs az alkotó számára egy erős szimbólum. Egyszerre tölti be egy élősködő és egy életet adó bölcső szerepét. Úgy gondolja, hogy ez a kettősség, miszerint semmi sem fekete és fehér, azaz minden szürke, az élet minden területét jellemzik. Másfelől, a cserkészet sokáig fontos szerepet töltött be a művész életében, melynek itthon megkerülhetetlen jelképe a gubacs. Terrakottából készítette el ezeket a formákat, törekedve arra, hogy minél inkább földközeli anyagot válasszon. Ehhez legmegfelelőbbnek az agyagot találta. Az elemek modularításában rejtőző játékos variációk lehetősége is nagyon inspiráló az alkotó számára.

Horváth Gergely 2025-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász szakán. Kiállított, többek között, a 2024. évi Országos Kerámiaművészeti Triennálén a pécsi Zsolnay-negyedben található m21 Galériában; Budapesten az Eötvös10 Galériában, valamint a HAB-ban. 2021-ben elnyerte az Amadeus Művészeti Alapítvány alkotói ösztöndíját, 2025-ben diplomamunkájával pedig a legjobb szobornak járó Vígh Tamás díjat.

Múltmentő kertészkedik

 

Nehéz az álomház építők sorsa. Amíg álmaim háza nem összkomfortos a feleségem nem hajlandó három napnál többet ott lenni. Így aztán marad a Budapesten történő kertészkedés. A véletlen segített és a büdöske virágaim között egyszer csak megjelent egy kapor. Gondoltam nőjön csak minél nagyobbra. Most már az égig ér. Én meg hagyom, hogy beérjen a magja. Jövőre már az álmaim háza kiskertjében is megmutathatja, hogy mire képes.

Pünkösdi hosszú hétvége

Jól kidolgoztam magam a hosszú hétvége első kettő napján. Reggelenként és esténként a telken elburjánzott füvet és gazt kaszáltam. A dél körüli forróságban pihentünk a házban. Az nagyon jó volt, klíma nélkül is kellemesen hűvös volt a házban. Amikor a gyümölcsfákhoz már a lekaszált telken el lehetett jutni, megtaláltam a cseresznyefát és a meggyfát, amelyek gyümölcsei remek délutáni desszertként szolgáltak. 

Ma leugrottam egy kicsit sétálni, mert gondoltam ilyen jó időben jól fog esni néhány gombóc fagyi. A Király utcai zöldséges nyitva volt, és a kirakatában láttam, hogy cseresznyét lehet venni hatezer forintért. Nem akartam hinni a szememnek, ezért még egyszer megnéztem- Itthon utánanéztem a neten, bizony májusban volt már 12000 forint is a hazai cseresznye kilója. (kép a netről)

Most, hogy belegondolok már megérte az álmaim házát megvenni. Ahol csak úgy ingyen szedhetem a friss cseresznyét.

Meglepetéssel indult a Június.

 

Vasárnap reggel kaptam a képet álmaim falujából. A szomszédom és a sógorom gondolt egyet, és levágták a házunk mögött égig érő füvünket. Az ilyen meglepetések miatt nem bánom, hogy pont itt vettem házat, és újítom fel.

Aztán a Budapesti lakás takarítása után elindultam a vasárnapi bolhapiacomra. Láttam, hogy újabb installáció van az lövölde téri kirakat-galériában. Nekem ez a színes kirakat nem mozgatta meg a fantáziámat, de azért lefényképeztem.

A kiállítás ismertetőjét elolvasva rá kellett jönnöm, hogy azért van mondanivalója.

A Kihagytam valamit / I missed a spot egy kaméleonként változó bábu-installáció sorozat egyik darabja, amelynek visszatérő eleme a három vigyorgó fej és azok ruganyos teste. A bábuk különböző megjelenésekkor karaktert váltanak, és környezetükhöz alkalmazkodnak. Ez lehetőséget nyújt vigyoruk kontextualizálására, így néhol kényszeres, néhol csábító, máskor pedig, az egzisztenciális válságra való reakcióként, túlzó. Az FKSE Galériában 2025. februárban kiállított Kihagytam valamit egy kényszeresen takarító személy formájában jelent meg, aki a poros pincében igyekezett csillogó felületeket elérni. Most pedig a Cairo terében aktivizálja magát.

Szabó-Sáfrány Hanna (2001) jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőszakán tanul. 2024-ben, a nemzetközi MUTO Project „If There’s a Common Thread” kiállítássorozatához kapcsolódóan, egy atombunkerben rendezett művésztelepen vett részt. Alkalmanként fellép és/vagy kiállít elektronikus zenei eseményeken (Zaj+, KamaRave, Képzaj, Memphis Series, Wounded Healer). A 2024-es Telekom Electronic Beats SZELEKTOR díjazottja. 2024-től a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja, ahol az új tagoknak rendezett “Létezést jelentő igék” bemutatkozó kiállításon szerepelt. Forrás: https://www.facebook.com/CairoContemporary

A bolhapiacon nézelődtem. Nem tolongtak a vevők, valójában az eladók többen voltak, mint a vevők. Nekem ez a szentkép tetszett nagyon.

Alakul a vidéki házam, Dudapesten is látni szépet!

Már nagyon szeretnék saját fotókkal jönni álmaim házáról, de azzal még várnotok kell. Kaptam fényképeket a konyháról, ahol már a konyhapult fölötti csempék is fent vannak.

Budapesten mindig fényképezőgéppel járkálok a szokásos útvonalamon. Az alábbi képeket a feltöltött Városligeti Tóról és annak vizén visszatükröződő Vajdahunyad váráról készítettem.

Másodszorra csak összejött

Múlt hétvégén a mosdónk eldugult. Én meg szokás szerint nekiálltam és a mosdószifont szétszedtem. Volt benne lerakódás bőven, sikerült kitakarítani. Amikor visszaszereltem a csatlakozó cső megadta magát, és letört a csatlakozó perem. Ideiglenes megoldásként jött a szigetelőszalagos rásegítés, míg másnap elmentem a barkácsáruházba. Ugyanolyan rézcsöves szifont akartam, mint amilyen volt rajta. Sajnos éppen készlethiány volt a boltban, de az eladó műanyagot ajánlott helyette. Én meg is vettem a műanyag csövet, de itthon kiderült, hogy a belső átmérője ugyanaz, de a mi csapunkhoz ez nem jó. Így aztán ezen a hétvégén megismételtem az barkácsboltba a körutamat. Most előre rákerestem, és kiderült, hogy teljes szifon még mindig nincs, de hozzávaló cső, és tömítő igen. Így aztán másodszorra sikerült az akcióm, és most már a mosdószifon nem csöpög, és nekem is időm lett arra, hogy a barkácsboltból hazafele történő utamról egy fényképes beszámolót készítsek.

A Pillangó Park központi kompozíciója.

 

Itt le akartam fotózni azt a panelházat, ahol negyven évvel ezelőtt néztünk eladó lakást, de nem mi nyertünk. A kormánypropaganda plakátját sajnos nem tudtam láthatatlanná tenni.

Ezt a Blaha Lujza téren fotóztam. Ez a CORVIN áruház kicsomagolva, és a parkoló helyén is park van már.

Ezeken klasszikus hirdetőoszlop, háttérben a megújult áruház homlokzata.

 

A Klauzál utcában fotóztam ezt a tűzfalat. Akárhonnan is jönnek, támogassuk a menekülteket! –van kiírva kettő nyelven.

Ujjé a ligetben…

A munkahelyemre legtöbbször gyalog megyek a Városligeten keresztül. Az alábbi képsorozatot a városligetben készítettem. Most úgy gondoltam nem írok a képekhez, csak Ide másolom az „Ujjé, a Ligetben nagyszerű” dal szövegét.

Kis kifli, nagy kifli,

szal-stangli, sós kifli

egész frissen kapható,

és rúghatsz is, nyomhatsz is,

lökhetsz is, húzhatsz.

Mindez oly mulattató!

Hintában hintázhatsz,

fagylajttól megfázhatsz,

és ha még ez is kevés,

akár célba is lőhetsz,

mert ez is egy fő hecc,

s a tormás virsli mily mesés.

 

Ujjé, a ligetben nagyszerű,

ujjé, a ligetben jó.

Cirkusz, mozi, és ringlispil,

Vampedics, Weinhuver és a Gerbeaud.

Ujjé, a ligetben oly vidám,

ujjé, hogy mulat a nép.

Hogyha süt a nap kedves,

de esőben nedves,

ujjé, a liget de szép!

 

Úgy várom, hogy nyáron,

majd megjön a párom,

és mulatunk jó nagyokat.

Mivel kérem, a vérem

oly lázasan mérem,

már számolom a napokat.

Már vélem,

hogy vélem is törődik vérem,

a kedvencem mégis a nyár.

Kirepülünk sietve

a városligetbe,

hol annyi sok élvezet vár.

 

Ujjé, a ligetben nagyszerű,

ujjé, a ligetben jó.

Cirkusz, mozi, és ringlispil,

Vampedics, Weinhuver és a Gerbeaud.

Ujjé, a ligetben oly vidám,

ujjé, hogy mulat a nép,

hogyha süt a nap kedves,

de esőben nedves,

ujjé, a liget de szép!

Ujjé, a ligetben nagyszerű

ujjé, hogy mulat a nép,

hogyha süt a nap kedves,

de esőben nedves,

ujjé, a liget de szép!

 

Forrás: https://m.zeneszoveg.hu/m_dalszoveg/112716/bilicsi-tivadar/ujje-a-ligetben-nagyszeru-zeneszoveg.html

Aki szeretné a dalt meghallgatni, itt megteheti.

Munkába menet

Ha munkába gyalog megyek, akkor rendszeresen Dózsa György utat keresztezem. Legutóbb elég sok képet készítettem a Dózsa György úton felépült Néprajzi múzeumról és környezetéről. Ezek készültek.

Ma eszembe jutott, hogy amikor Műegyetemista voltam részt vettem én is a Május Elsejei felvonuláson. Pont ezen az útvonalon haladtunk akkor, amelyen én most. A Majakovszkij utcában – ma Király utca – gyülekeztünk, majd innét mentünk a Dózsa György útra felvonulni. Találtam Youtube-n a BME filmklubjának felvételét az 1978-as Május 1.-i felvonulásról.