2026. május 29., péntek

Erdei séta és …

Hajnalban érdemes erdőbe menni és gombát keresni. Tapasztaltuk, hogy kevés volt a csapadék, de a szomszédomnak is erdőjáró kedve volt.

El is indultunk az erdőbe.
Friss taplóbombákat már láttam is ezen a fatörzsön. Hamar meg is örökítettem gombázó kosarammal.
Gombázás után az árokba lenézve piros lábast találtam.
Illatos hunyort is láttam.
Itt nyalogathatják a sót az erdei állatok.
Itt látható a végeredmény. 4:0 a szomszéd javára. Azért nem búsulok, jól esett ez az erdei séta.

2026. május 27., szerda

Rend az udvarban és a ház mögött.

Május utolsó hetét álmaim házában töltöttem. Eddig csak a munka volt az udvarban, és a ház körül. Fényképeket csak most a munkákat befejezve készítettem. Ha körbejárok, a ház körül ezt látom.

Itt eddig egy kétszárnyú rozzant fakapu volt, de én azt lebontottam. Most van egy füves rétem.
Egy éve ilyenkor erről a fáról meggyet szedtem. Virágzáskor lefagyott, de árnyékot azért adni fog.
A pince dombját is megtisztítottam. Nekem nagyon tetszik innét is a belátás.
A pajta mögötti közterületet is lekaszáltam. Az a befalazott ajtókeret itteni különlegesség. A keskeny telek miatt a kocsiszínből a szénásszekér elé fogott lovak ki tudtak ezen az ajtón jönni, és megkerülve a házat az istállóban éjszakáztak.
Ez az út ment régen Kanada hegy pincefalujához.
Itt a házunk az út túloldaláról, és ezzel vége is mai posztomnak.

2026. május 17., vasárnap

Nemcsak a birtokkal foglalkoztunk.

Most megint egy hosszabb időt töltünk Budapesten. Már nagyon várom a hónap utolsó hetét, amikor újból a mi kis választott falunkban tölthetjük a hetet. Most szedtem elő a képeket, amit az előző alkalommal készítettem. Ugyan egy fél napot töltöttünk azzal, hogy vendégeinknek megmutassuk a falut, de akkor a faluvezetésen csak az alábbi öt fényképet készítettem. Az első kettő a falu parkjában a kis dísztó mellől készült.


A következő három a falu templomában. Az oltár mögött a freskófestő – mint a képeken látni lehet -, a falut is megörökítette.





2026. május 3., vasárnap

Egy hét megszakítás nélkül…

Végre elmondhatom, hogy egy kerek hetet töltöttünk a vidéki házunkban. Nagyon kellett már a birtokunknak, mert nagyon le voltunk maradva a kertészkedéssel. Húsvét előtti hétre terveztük a nagy kerti munkákat, de akkor végig esett az eső és hideg volt. Ez a hét ideális volt a kert rendbetételéhez, csak hát éppen nem voltam szabadságon. Szerencsésnek mondhatom magam, mert Home Office-ban dolgozhattam, és tudtam is, hisz ott a világ végén gyorsabb netem volt, mint itt a fővárosban.

Itt látható az éppen virágzó pünkösdi rózsabokrunk. Először láttuk így, mert eddig minden évben lekéstük a virágzását.


   A tulipánfánk tövében bimbózó pünkösdi rózsánk, és ritkásan nyíló tulipánfánk virágai.


A járműflottám. Külön kiemelném, hogy a bio meghajtású talicskámmal több köbméternyi szénát hordtam a komposzt gödörbe. 

Itt még félig készen a pajta előtti placc.

 


A házunk mögötti közterületet is rendbe tettem. A faluban itt az a szokás, hogy a tulajdonos háza és a közút közötti terület rendbetétele a gazda dolga.