Játszani is engedd szép, komoly fiadat!

Jutott eszembe a Költészet Napján ezen a Húsvéton a karanténban.

Másért ugyan, mint annak idején József Attila gondolta, de magunknak érezzük ezt az utolsó három sort.

„Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,

jó szóval oktasd, játszani is engedd

 szép, komoly fiadat!”

-       József Attila Levegőt című verséből

Aztán cselekedtem is, és a Húsvét hétfőre tervezett ajándékaimat át is adtam a családomnak.

Az ajándékokat félkészen adtam át. A feladat az volt, hogy a fékész ajándékokat a kapott ecsetfilc-készlet és egyéb segédeszközökkel befejezzék.

Aztán el is készültek a mobiltartók, és a maradék anyagokból a többfunkciós mobiltartók, és asztali húsvéti díszek.

Arcsi cicánk is megtekintette az alkotásokat. 

A nyúlbajusznak használt cirok ízlett is neki.

József Attila egy kicsit másképp

 A Lovag utcán gyalogolva fedeztem fel József Attila emléktábláját.

Megálltam és lefényképeztem a házat, ahol néhány évig élt.

Utána kerestem az életrajzában, hogy Mért és hogyan lakott itt:

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hiszen félárva gyermekként ifjúsága tele volt lemondással és brutalitással, felnőttként pedig szembesülnie kellett a meg nem értéssel. Öngyilkosságra utaló tragikus halálának pontos körülményeit azóta sem sikerült tisztázni. 

József Attila 1920 januárjában néhány napig még a Ferenc téren lakott, január közepével Etel nővérével együtt átköltözött Makaiék Lovag utcai lakásába. Hogy a rokonokat megtévessze, Makai Etelt mint szobalányt, Attilát pedig mint annak testvérét mutatta be. Sógorukat idegenek jelenlétében „doktor úr”-nak, Jolánt pedig Lucie-nek kellett szólítaniuk. Makai Ödön Lippe Lucie álnéven vette feleségül Jolánt 1919-ben, 1928-ban váltak el, hogy születési nevén is feleségül vehesse. A két gyermek a cselédszobában lakott. 1920 júniusától egészen nagykorúságáig Makai Ödön volt József Attila gyámja. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsef_Attila

Makai Ödönnek utána olvasva, ki is derült a József családdal való viszonya. József Attila mindkét lánytestvérét feleségül vette kétszer is. Érdekesen alakult családregény.

Makai Ödön (Nagyszentmiklós, 1889. október 27. – Hódmezővásárhely, 1937. február 16.) jogász, ügyvéd, József Attila sógora és gyámja, József Jolán, majd József Etelka férje, Makai Emil költő, drámaíró unokaöccse.

Zsidó családból származott, Löwenstein Adolf és Fischer Hermina gyermekeként született Nagyszentmiklóson (Édesanyja testvére volt Makai Emil költő, újságíró, műfordító). Jogi tanulmányokat végzett. Miután József Áronné Pőcze Borbála 1919 decemberében elhunyt, ő lett az árván maradt gyermekeinek a gyámja. Felismerte József Attila tehetségét, s pályáját egyengette. 1920-ban a költő Makai Ödönnek a Lovag utcai lakásában lakott, anyagi támogatást is kapott tőle.

Első házasságát József Jolánnal kötötte, akit Lippe Lucie álnéven vett feleségül Budapesten, a Terézvárosban, 1919. április 28-án, majd 1928-ban elváltak. 1928. szeptember 22-én immár a valódi nevén vette el József Jolánt, szintén a Terézvárosban, majd ezt követően feleségével Hódmezővásárhelyre költöztek. Házasságuk alig több mint egy hónappal később válással végződött. Még ugyanezen év végén azonban harmadszorra megházasodtak, alig két évvel később újból elváltak.

A szegedi ügyvédi kamara Makai Ödönt 1929. január 8-ai hatállyal jegyezte be a Szentesi út 24. szám alá. Előbb főfelügyelőként dolgozott a Belvárosi Takarékpénztár Tiszántúli Kerületénél, egyidejűleg pedig ügyész volt a Kereskedelmi Banknál, később pedig ennek társigazgatójaként is működött, egészen haláláig. Hódmezővásárhelyen alakult ki szorosabb kapcsolat közte és József Attila között, a költő Makaira mint barátjára tekintett.

Negyedszerre József Etelkát vette el 1931. december 26-án Budapesten. Megegyezés szerint három gyermekük - köztük Makai Péter rendező-díszlettervező (1932. december 4. – 1991. november 7.) - az anya református vallását követte.

A Makai családnak élénk társasági élete volt, főként zsidó ügyvédekkel, bankárokkal, orvosokkal, valamint a városban élő híres költőkkel, művészekkel, és műkedvelő színészekkel voltak kapcsolatban. Makainak gyakran jelentek meg közgazdasági témájú írásai a hódmezővásárhelyi sajtóban, irodalmi kérdésekhez is gyakorta hozzászólt. 1931-ben a Vásárhelyi Friss Újságban nyílt levelet publikált Vihar Móricz Zsigmond körül címmel, melyben kiállt az író mellett, amikor azt élesen támadták. Temetésén, melyre Hódmezővásárhelyen, a Tuhutum utcai zsidó temetőben került sor, csak özvegye és volt felesége voltak jelen. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Makai_%C3%96d%C3%B6n

Kerestem Makai Ödönről illusztrációnak a posztomhoz, és meglepetéssel találtam is egyet 1929-bő, amelyen József Attila, Makai Ödön és testvérei is láthatóak zuluknak öltözve. József Attiláról eddig mindig csak komoly, és szomorkás képet láttam. Jó hogy most láthatjuk egy kicsit másképp.  

Egy döbbenetes fotót kaptunk egy 90 évvel ezelőtti, vásárhelyi álarcosbálról – egyik legnagyobb költőnk József Attila, nőnek öltözve látható rajta. Olvasónk, Pál, Vásárhelyi értékek rovatunk legújabb, József Attila vásárhelyi emlékeit látva egy rendkívül különleges, általunk meg sosem látott fotót küldött.

Hódmezővásárhelyi álarcosbál. 

József Attila zulu nőnek öltözve (balról), Makai Ödön (sógora és gyámja), 

József Jolán és Etel (testvérei jobbról)

Forrás: http://www.vasarhely24.com/anno/nagyon-kulonleges-ki-tunik-fel-egy-1929-ben-keszult-vasarhelyi-foton

Magyarországi német emlékműveket fotózva

Már korábban írtam, hogy rendszeresen járunk Magyarországi német településekre emlékműveket fotózni. A leggyakoribb két emlékműfajta a betelepítési és kitelepítési emlékmű. A Tolnai és Veszprém megyei településeken van egy harmadik fajta az Amerikás emlékmű. Ezek általában szakrális létesítmények, találkoztam már haranglábbal és leggyakrabban útszéli kereszttel. Legutóbb Veszprém megyét járva Hárskúton találkoztam egy nagyon szép kereszttel. Ennek a talapzatán levő szöveg nagy része lekopott, de két szóból lehet következtetni, hogy ezt a faluból az előző századfordulón kitelepült egykori Hárskútiak állíttatták Isten dicsőségére.

József Attila Hazám című versében is megemlékezik erről a nagy kivándorlási lázról:

Sok urunk nem volt rest, se kába,

birtokát óvni ellenünk

s kitántorgott Amerikába

másfél millió emberünk.

Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/hazam.htm

Ennek a Magyarországról „kitántorgott” embertömegnek a statisztikai elemzése szerint kb. egyharmada volt magyar anyanyelvű. Utána olvastam, és mint kiderült a magyarországi németek közül is sokan kitelepültek, volt olyan német anyanyelvű Veszprém megyei falu, amely lakosainak harmadát elveszítette ebben a kivándorlási hullámban.

A „kivándorlási láz” Európában nyugatról keletre terjedve Magyarországot az 1880-as években érte el. Noha szórványos esetek előfordultak már a 19. század közepétől, ekkor vált rendszeressé és növekedése századunk első évtizedében tetőzött. Az 1906–07-es fiskális évben például (1906. július 1–1907. június 30.) közel kétszázezren (193 460) hajóztak az Egyesült Államokba. A kivándorlás az első világháború kitörésével torpant meg. Majd a háborús időszakból, a forradalmakból, az ország területének változásaiból eredő nyugtalanságok elcsendesülésével az 1920-as évek elején vesz újabb lendületet. Az Egyesült Államok azonban 1924-ben korlátozó intézkedést hozott: az engedélyezett bevándorlók számát kvótákhoz kötötte, hogy ezzel elzárja a kaput Közép-Kelet-Európa „nem kívánatos” népeinek tömegei előtt.

A vándorlás statisztikai adatai

Magyarországon a statisztikai hivatal 1899-től kezdte országosan gyűjteni az adatokat. Kimutatásai az 1899–1913. években a Magyar Birodalomból (Magyarország és Horvátország) 1 390 525 kivándorlót regisztráltak. 86%-uknak, azaz 1 196 747-nek úti célja az Egyesült Államok volt.

A statisztika „magyarok” és „nem magyarok” csoportosításban a következő adatokat tartalmazza:

Évek	Összes kivándorolt	Magyar	Nem magyar	USA-ba ebből kivándorolt magyar %
1899–1904	334 458	90 079	244 379	29,2
1905–1907	528 045	154 614	373 431	30,5
1908–1913	528 022	156 430	371 592	31,3
1899–1913	1390 525	401 123	989 402	30,8

Vagyis: az 1899–1913 közti időszakban a kivándorlók összességének csak kb. egyharmada volt magyar anyanyelvű. Forrás: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/84-03/ch09.html