Teázó a vén hársfához – második rész

Karácsonyi ajándéknak kapta a család, hogy a MADE BY YOU kerámiaműhelyében minden családtag festhetett magának egy maga választotta kerámia tárgyat. Én, mint az előző posztban kiderült teáscsészét készítettem, saját magam elképzelt hársfa motívummal.

Már az alkotás előtt egy füzetbe rajzoltam csészére képzelt motívumokat. Az alábbi képek szerint.

Merészen égszínkék alapozást gondoltam a csészének. Aztán, amikor a műhelyben láttam elkészült kerámiákat, mégis a fehér porcelán alapszínnél maradtam. Azon kívül tulajdonképpen minden más elképzelt motívum rákerült a csészére. A legnehezebben a kontúrozóval boldogultam. A levelek és virág kontúrja nem is sikerült úgy, mint ahogy eredetileg terveztem.

De semmi baj, remélem, hamarosan ismét kapok ajándékba egy kerámiafestési foglalkozást, és akkor már a következő sokkal jobban fog sikerülni.

Miután hazahoztam, lefényképeztem, és elmosogattam, készítettem egy gyömbéres hársfateát. Ilyen jól régen sikerült a teám. El is fogyasztottam, amíg ezt a posztot írtam.

Teázó a vén hársfához – első rész

Fess porcelán csészét magadnak! – Kaptam ajándékba a feleségemtől Karácsonyra a lehetőséget, hogy porceláncsészét díszítsek saját elgondolás alapján.

Vízimalom motívumot fogsz a csészére festeni? – kérdezte lányom.

Nem, de még nem tudom. – Feleltem én.

Mostanában szeretek gyömbéres hársfavirág teát készíteni. Aztán elkezdtem azon gondolkodni, hogy csinálhatnék egy hársfavirág és levél motívumos teáscsészét. El is készítettem, bár még nem láttam készen, mert még egy hét, míg megkapja a végső mázréteget. Akkor majd azt is bemutatom. Addig meg itthon faragtam sütemény pecsételő formát. Úgy gondolom ez majd egy nyári fafaragó táborban elkészíthető termék lehet, ezért kísérleteztem, hogy a legolcsóbb módon lehessen elkészíteni.

Egy hársfa mintalapot osztottam négy részre.

Rajzoltam rá macskakaparás motívumot (klasszikus kvircedlinyomó minta) és hársfavirág, valamint hársfalevél motívumot.

Gyerekkorom fafaragó eszközeim használtam.

Az elkészült mintalapot négyfelé vágtam, majd összeragasztottam maradék lécdarabokkal, hogy megfogható legyen.

A macskakaparás motívumból van negatív és pozitív forma is, mert majd tudni szeretném, hogy süteményként, melyik szebb.

Itt látható, hogy otthon nem tudtam pontosan dolgozni. Nem volt satupadom otthon, és rendes asztalom se, amelyikhez rögzíteni tudtam volna a fűrészelendő fákat.

Azért egy lépéssel közelebb kerültem ahhoz, hogy a vén hársfához címzett teaházam legyen.  

Szabadságos napok

Itt az év eleje, és még mindig szabadságon vagyok. Biztosan meglesz majd ennek is böjtje, ha a jövő héten ismét munkába kell állni. Az ünnepek előtt még azt hittem, hogy majd most lesz időm és posztokat írok. Nem jött be. Barkácsolok a karácsonyi ajándékaimmal, olvasom a karácsonyra kapott Tolnai Ottó könyvet. Eredetileg azt gondoltam, hogy gyorsan kiolvasom, de aztán lassan haladok. Tulajdonképpen nem hosszú regény, de annyi utalás van Palics és Európa elmúlt jelenkori és több száz éves múltjának szereplőire, akiknek mindig utánanézek. Így aztán olvasok, utána a neten keresek. A szabadidőm lassan elmúlik. Mire a könyv végére érek, 2019 januárjának is vége lesz.

Papundekli bőrönd restaurálás

Még jó, hogy az év végére maradt szabadságom. A szabadság alatt a feleségem talált munkát is, össze kellett válogatnom a német szövegű textilgyűjteményünkben az olyan darabokat, melyekben Isten is szerepel. Négy bőröndnyi a textilgyűjtemény, így volt miből válogatni. Össze is jött 18 darab falvédő, melyen Isten neve szerepel. Én magam sem gondoltam, hogy ennyi lesz. Ha már így egy összekerültek ezek a falvédők, gondoltam kerüljenek egy bőröndbe. Már múlt év tavasza óta őrizgetek egy felújítandó papundekli bőröndöt.

Fogtam a bőröndöt, letisztítottam, és kerestem hozzá egy hozzá való belső papírborítót. Egy pillangós csomagoló papírra esett a választásom. A szabás és tapéta ragasztás, valójában hamarabb megvolt, mint a belevalók kiválogatása.

Innét kezdve, már csak a bőröndben várják, hogy előbb, vagy utóbb a feleségem tudományos dolgozatot írjon róluk. Hogy ez mikor fog megtörténni? – Kérdezhetitek tőlem. Én sajnos nem tudom. Talán Isten tudja! Mint ezen a falvédőn, a következő találkozást.

Wir kommen und wir gehen,

es kann nich anders sem,

ob wir uns wieder sehen,

das weiss nur Gott allein!

Boldog Új Évet!

Még december 28-án történt, hogy az egyik kínai vendéglő kirakatában ezt olvastam: Boldog kínai Új Évet! Ezen elgondolkodtam egy kicsit, mert úgy emlékeztem, hogy a Kínában az Új évet nem most ünneplik. Utánanéztem. Valóban a kínaiak, majd 2019 február 5-én fogják az Új évüket ünnepelni. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hold%C3%BAj%C3%A9v

Miután megvilágosodott a kínai Újév fogalma ma délután elmentem a városunkba még egy utolsó bevásárló körútra. Minden boltban már Szilveszteri dekoráció. Kapni most a malacos papucstól a rondábbnál rondább műhajig mindent. Már délelőtt is vásároltak, még szerencsére trombitálni nem trombitáltak. Így aztán szerencsésen hazaértem, és egy kis szilveszteri dekorációt készítettem. Az egyik szobában kis négylevelűt ültettem az üveggömbbe, és egy kéményseprőt is tűztem a kompozícióhoz, hátha nagyobb szerencsénk lesz. Az étkező kis kávézó asztalkájához a magyarországi német feliratos textíliáink közül találtam egy idevalót:

Glück sei im ganzen Leben

Stets reichlich Dir gegeben

Boldogságot és bőséget az egész életünkben!

Kétnyelvű emléktábla a kapu alatt

A Ráday utcában egy szecessziós ház bejáratánál találtam rá Istók János szobrász lengyel és magyar nyelvű emléktáblájára. Be kell vallanom. Nem értettem, egy ilyen magyaros nevű szobrásznak miért állítnak két nyelvű emléktáblát. Aztán az internet segítségével sikerült megtudnom, hogy semmi sincs véletlenül, és Istók János szobrával is találkoztam én már sokfelé.  

Istók János (Bácsfalu, 1873. június 15. – Budapest, 1972. február 22.) magyar szobrász.

A két világháború közti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott köztéri szobrásza volt Magyarországon. Műveiben realisztikus, naturalista elemek keveredtek az akadémikus megoldással. A hosszúfalusi fafaragó iskolában kezdett formázással foglalkozni, majd 1892-ben a müncheni Állami Kőfaragási Intézetben folytatta. Budapesten Strobl Alajos szobrászati mesteriskolájának növendékeként fejezte be tanulmányait.

1902-ben, fiatalon megbízást kapott a Magyar Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc szobrának elkészítésére, a százéves alapítási évfordulón avatták fel szobrát. 1905-ben a Ramassetter Vince szoborpályázat első díját nyerte, a szobrot 1908-ban állították fel Sümegen. 1911-ben részt vett a Bartha Miklós-szoborpályázaton, amelyet megnyert. (Zala György ellenezte ezt a döntést). 1913-ban felavatták a Bartha Miklós szobrot, s ekkor kezdett Gábor Áron szobrának formálásába. A Zalaegerszeg által rendelt Csány László szobor kőből faragott, 1912-ben már kész mellékalakjai közül a Munkát szimbolizáló szobrot 1919. május 1-jén a Parlament előtt állították fel. Az I. világháború után számos hadiemlékműre kapott megrendelést, így Budapesten a Martinelli téri dombormű, a szervita templom homlokzatán az ő műve. A legismertebb, hatásos, nagyméretű szobrát, a Bem József szobrot 1934-ben állították fel Budapesten. Ebben az időben tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.

Számos épületplasztikát és többnyire márványba faragott síremléket készített. Kitűnő portrékat készített többek között családtagjairól is. Jelentősek kisméretű mellszobrai, Móra Ferenc mellszobrát 1959-ben Kiskunfélegyházán állították fel. Domborművek (Petőfi Sándor, Nagyszeben), plakettek, érmék sokasága egészíti ki munkásságát.

A Budapest, IX. kerület Ráday u. 22. alatt emléktáblája található, ami a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ist%C3%B3k_J%C3%A1nos

Karácsonyi és Újévi hangulatra készülve

A tegnapi nap volt az idei évben az utolsó munkanapom. Évek óta az első évvége, hogy a két ünnep között nem kell dolgoznom. Ennek örömére ma sétáltam egy nagyot a városunkban. Most délután, amikor e posztot írom, a hó nagy része elolvadt. Délelőtt, amikor a képeket készítettem szerencsére még tartott a hó, és egy kicsit szebbé tette a sétámat. A sétám alatt láttam, a Kaláka együttes alapításának emléktábláját, le is fényképeztem.  

  

Az ötlet, hogy legyen egy zenekar, amelyik énekelt verseket ad elő, Mikó Istvántól származik, ők ketten alapították meg a Kalákát 1969 novemberében a fővárosban. A csapathoz az első próbán csatlakozott Gryllus Vilmos; Mikó István 1973-ig volt az együttes tagja, akkor vették fel a Színművészeti Főiskolára.

"1969 decemberében már előadtunk öt dalt a Tolcsvay-klubban, néhány hónappal később lépett be Radványi Balázs, aki Vilit pótolta, akit behívták katonának. A zenekarral azóta is jóban vagyok, a jubileumi év során magam is fellépek velük néhányszor" - jegyezte meg Mikó István.

Huzella Péter húsz éven át, 1975-től 1995-ig játszott a zenekarban, a mai felállás 1996-ra alakult ki, Gryllus Dániel (fúvós hangszerek, citera) és Vilmos (cselló, gitár), valamint Radványi Balázs (mandolin, gitár, ukulele, cuatro, brácsa) mellett csaknem négy évtizede Becze Gábor a bőgős. 1996-tól állandó közreműködő a Kaláka Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorában Major Gábor gitáros, aki ha kell, helyettesít is."A betlehemes műsorral újra elmegyünk Erdélybe, és december 2-án a Nemzeti Színházban is előadjuk a programot" - mondta Gryllus Dániel.

A jubileumi évad különlegessége a Kaláka 50 hét határon át című turné, amelynek során a szomszédos országok egy-egy határ menti városába látogatnak el, ami után a magyar területen fekvő szomszédos településen is koncerteznek. A párok a következőek: Sopron-Felsőőr; Miskolc-Kassa; Mátészalka-Beregszász; Debrecen- Nagyvárad; Szeged-Szabadka; Pécs-Drávaszög valamelyik települése; Zalaegerszeg-Lendva.

Mint elhangzott, január 28-án a Vigadóban ünnepli Kiss Anna költőnő 80. születésnapját a Kaláka - az együttes a kezdetektől fogva zenésíti meg és énekli Kiss Anna költeményeit. Az ünnepi koncerten ott lesz Novák Péter és az Etnofon Társulás, Bognár Szilvia, Paár Julcsi, Ferenczi György és csapata, valamint az Eszterlánc is. A Kaláka története során Kányádi Sándor is kiemelten fontos szereplő volt: az együttes jövő májusban a Vigadóban és Kolozsváron Bogdán Zsolt kolozsvári színésszel közösen tart emlékestet az idén júniusban elhunyt Kányádi Sándor 90. születésnapja alkalmából.

"1981-ben jártunk először turnén Erdélyben, ami csodálatos emlék" - tette hozzá Gryllus Dániel. Jövő júniusban rendezik a 40. Kaláka Fesztivált Egerben, júliusban a magyarföldi Fatemplom Fesztiválon és Kapolcson a Művészetek Völgyében, a Kaláka Versudvarban játszik a zenekar. "2019 őszén immár negyedik alkalommal megyünk Dél-Amerikába az ottani magyar diaszpórához, a tervek szerint Argentínában, Brazíliában, Chilében, Uruguayban és Peruban lesznek fellépések".

Az évad záróeseménye 2019. november 30-án egy dupla koncert a Müpában. Délelőtt a Miskolci Szimfonikusokkal közösen játszanak, ahol bemutatják a Hangol már a zenekar című műsorukat. Az esti gálán a Kaláka nagykoncertet ad vendégművészek közreműködésével – írja az MTI.

A 2000-ban Kossuth-díjjal elismert Kaláka a már említettek mellett például Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Lackfi János verseinek megzenésítéseivel lett népszerű. Eddig mintegy harminc lemezt készítettek, a következő jövőre jelenik meg Őszi rigódal címmel. Ezen új és eddig hanghordozón nem kiadott Kaláka-dalok szerepelnek: a címadó Áprily Lajos-vers mellett többek között Oláh János, Ady Endre, Szabó T. Anna, Lackfi János megzenésített művei mellett a már régóta énekelt Örkény-egyperces, a Rossz álom is. Forrás: https://acnews.hu/ac-news/50-eves-a-kalaka-egyuettes-igy-uennepel-a-legendas-egyuettes/2018-11-20/12894

Én, még nem tudom mit fogok csinálni, a sok szabadidőmmel. Lehet, hogy írok még az idén posztokat, és lehet az is, hogy nem.

A biztonság kedvéért. Boldog Karácsonyi Ünnepeket, minden Olvasómnak és erre tévedő látogatómnak a Kaláka együttes egy rövid kis dalával.

Boldog Új Évet Kívánok a Kaláka együttes egy kis szösszenetével.