Születésnapi hétvége (második rész)

Varsád után további Tolna megyei településeket érintettünk. Szinte minden faluban megálltunk és magyarországi német emlékműveket fényképeztünk. A következő megbeszél állomásunk Závod volt, ahova dél körülire ígérkeztünk. Megérkezni sikerült is a tervezett időre. A távozás már jóval későbbre sikerült. A születésnapi meglepetés az volt, hogy a falu fuldai nyelvjárását még beszélő hölgyek jöttek beszélgetni feleségemmel. Minden résztvevő örült, a helyiek, azért mert anyanyelvükön beszélgethettek, feleségem azért, mert gyűlik az alapanyag nyelvjárási kutatásaihoz.

Látnivalónak a faluban felállított fachtwerk ház megtekintése volt. Bár maga a falu és temploma is látványosság, de arra már a hosszúra nyúlt nyelvjárási beszélgetés után nem maradt idő. Sebaj. Úgy gondoljuk, lesz még legközelebb závodi falufelfedező túránk.

A rekonstrukció a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtott 2013-as támogatásból valósult meg. A fachwerk ház elemeit annak bontásakor (2000-ben) fotókkal, jelölésekkel dokumentálták, jelentős része eredeti állapotban maradt fenn. Értéke különösen nagy, hiszen hazánkban napjainkra csak néhány fachwerk szerkezetű épület maradt, jó részükben kevés az eredeti részlet, az pedig, hogy a falazat is fachwerk szerkezetű legyen, valódi ritkaság. Az oromfalba a faluban fellelt, 1772-es datálású mellfeszítő került beépítésre. A rekonstrukció során az eredeti elemek felhasználásával készült a váz, a hiányzó elemeket pótolták, a vázkitöltés vályogtégla falazat, az építési technikák korabeliek.

Forrás: http://www.zentrum.hu/hu/2015/09/igazi-ritkasag-a-zavodi-fachwerk-haz/

A tizennégy karátos autó

Még augusztusban olvastam róla, hogy a Rejtő Jenő utcában mini szobrot kap a tizennégy karátos autó. A Szeptemberben aztán hazafele útba ejtettem és lefényképeztem a szobrot, és környezetét. Mit mondjak a szobortól nem lett marasztalóbb ez a kis szűk és erősen kövezett terecske.

Rejtő Jenő szülőháza közelében, a már meglévő kőpárkányra installálta Kolodko Mihály a 14 karátos autót. A bronz alapanyagot néhány helyen szimbolikus, időtálló aranyozással látta el a művész. Forrás: https://nepszava.hu/3048193_harom-uj-miniszobrot-kapott-budapest-noe-barkaja-a-14-karatos-auto-es-egy-buvar

A tizennégy karátos autónak két hőse van: egy autó, melynek alváza aranyból készült, és a dilettáns sofőr, aki a szó szoros értelmében tűzön-vízen száguldozik ezzel a csodálatos géppel. A szokásos személycserék, eltűnt és visszatérő holttestek és ájultak, feje tetejére állított, de szellemes ötletek halmaza adja a regényt.

A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő ponyvaparódiái közül az egyik legszellemesebb és legszórakoztatóbb. Paródiák ezek, melyek lehetetlenné tették a ponyvát. Aki végigkacag egy P. Howard regényt, annak számára élvezhetetlen olvasmány lesz az olcsó, szellemtelen és ostoba ponyvaregény. Eredeti megjelenés éve: 1940 Forrás: https://moly.hu/konyvek/rejto-jeno-p-howard-a-tizennegy-karatos-auto

Születésnapi hétvége (első rész)

Szeptember utolsó hétvégéje feleségem születésnapja. Nem esik nehezemre születésnapi ajándékot találni, hisz a magyarországi német témákra fogékony. Én kerestem, és találtam is több kis apró ajándékot. Az első kicsinyke ajándék, egy kis szentképecske. Az eladó szerint ez egy evangélikus magyarországi német családból származik. A kis szentképen olvasható mondásra keresve, rögtön múlt századi evangélikus ima és énekeskönyvekre találtam. Ezek után, már csak egy tipikus magyarországi lutheránus településre kellett mennünk, hogy ott átadjam a kis szentképet, és dokumentáljam a falu nevezetességeit.

Varsád volt a nevezetes helyszín, mert ez tipikus német evangélikus település volt. Különleges is a temploma, mert az akkori szokásoktól eltérően nem temető mellé, és nem dombetetőre épült. A település emlékezete szerint a templom építéséhez az engedélyt Bécsből kapták. A falu elöljárója személyesen ment engedélyt kérni Bécsbe. A bécsi császári palotában az engedélyt magkapta. Azóta is a falu hálája jeléül II. József képe ott függ a szentély falán.

  

1786-ra készül el a varsádi templom. Varsád a Hegyhát egyik legfontosabb evangélikus központja volt a XIX. század elejéig. 1719-től volt már imaházuk itt a lutheránusoknak. Első harangjuk is 1735-ből származik, a paplak is a türelmi rendelet előtt, 1774-ben épült. Csak a templom építésével kellett várniuk a nem egyszer kegyetlen üldöztetés alatt. A templom karzatán copf vázák képei közt az apostolokat látjuk. Az eredeti oltárképen az Utolsó vacsorát ábrázolták, helyét egy jellegtelen XX. sz. elei kép foglalja el. A szentélyfalon II.József képét láthatjuk. Figyelemre méltó a papi pad is. A pad tetején a Szeniczey Bárány család címerét látjuk. Ennek a híres lelkészcsaládnak a Dél-Dunántúlon számos legendás tagja működött fő- vagy alesperesként. Szeniczey Bárány Pál volt Varsád lelkésze a templom építésének idején. Forrás: http://www.csatolna.hu/hu/tolnamegye/muemlek/evhegyhat.shtml

Hímzésnek látszott.

Német szövegű régi hímzett textíliák gyűjtésére szakosodtam, ezeket keresem már 15 éve. Azt gondoltam, hogy a magam autodidakta módján, hogy szakértő vagyok. Aztán a múltkori bolhapiacon bele is szerettem egy ovális antik házi áldás hímzésnek mondott képbe. Drágának találtam, ezért csak lefotóztam. Otthon aztán a feleségemmel megbeszéltük, hogy ez nagyon szép, de a pénztárcánk nem engedi meg, hogy megvegyük.

Később aztán az elektronikus bolhapiacon a személyesen látotthoz hasonló, blondel keretben levő régi hímzett házi áldást árultak. A hirdetés szövegében is benne volt, hogy antik hímzett. Az ára pedig negyede volt a piacon kézbe vettnek. Így aztán megvettem.

Itthon a feleségemmel együtt csomagoltuk ki. Nagy csatódás volt, mert kicsomagolva rögtön látszott, hogy ez nem hímzés. Valójában egy kemény farostlemez szerű lapra rádolgozott kép. Talán nyomat. Az angyalka arca úgy tűnik egy kivágott képből lett ráragasztva. Az angyalka szárnyai egyértelműen színes ráragasztott fonalak. A betűk, mintha apró ráragasztott színes gyöngyöcskék lennének.

Miután a vásárolt képről megtudtam, hogy nem hímzés, a következő vasárnap elmentem a bolhapiacra. A házi áldás ott volt még. Közelről megnéztem, és megvizsgáltam, az sem hímzés, az is olyan farostlemez szerű anyagra készült, mint az én megvásárolt képem. Azóta is több magyarországi német tájházban láttam hasonló házi áldásokat, mindegyik hasonlóan farostlemezre készült. Annak idején a búcsújáró helyekre biztosan százával vitték, és árulták. Nem hímzés, de annak látszik. Korát tekintve már antikvitás. Olcsón vettem, így végül is rosszul nem jártam.

Zsolnay Szökőkút a József Nádor téren

A József Nádor térre azért mentem, hogy az újonnan átadott Zsolnay szökőkutat megnéztem. A budapesti újonnan átadott szökőkút másolat. Az eredetije Herkulesfürdőn található. Az eredetije, mint olvastam róla, most legálisan nem látogatható:  

Miután egy betört ablakon sikerült bemásznunk a Szapáry épületébe, belül is körbenéztünk. Tíz éve még gyógyulni jártak a monumentális épületbe az emberek, ma már viszont csak borzongani. A szembetűnő állagromlást a kénes gőz gyorsította fel, ami az üresen tátongó medencék és az épület mély hasadékai közelében napjainkban is érzékelhető. Az elhagyatott folyosók, szalonok és gyógytermek faláról lehullt vakolatdarabokon, összetört téglák és üvegek maradványain lépdelve jutottunk el a lepusztult állapotában is lenyűgöző várótermi csarnokba, ahol a festett boltozatos mennyezet, az eredeti csillár és a majolikával díszített egykori szökőkút jól érzékelteti az egykori fényűző fürdőéletet. Az egyik teremben emléktábla mutatja, hogy itt fürdőzött a császári pár. A majolikával díszített szökőkútról már több ornamentumot lelopkodtak. Forrás: https://foter.ro/cikk/20181026_sisi_kedvelt_udulohelye_ma_mar_kisertetvaros

Egy híres és szép Zsolnay szökőkutat állítottak fel Budapesten. Ugyanakkor, ha már Zsolnayt akartak, akkor lett volna kézenfekvőbb választás is. Budapesten állt már régen egy Zsolnay kút a Gellért hegy tövében az Attila gyógyforrás ivókútja.

 Az Attila gyógyforrás: bikafejes szobrok és.. a 'győztes fejedelem', égberagadás domborművei.

A fenti képet Kinszki Imre (1901-1945) a fiatalon elhurcolt amatőrként dolgozó kitűnő fotóművész készítette az "Új tárgyiasság" ("Neue Sachlichkeit") jegyében. Anyagszerűen, és meglepő fényhatásokkal, látványosan adta vissza az ivókút környezetét, szinte tapintható a pára, de a bikafejek részletei is a fennmaradt korabeli képeknél, képeslapoknál pontosabban láthatók. Idézet 1904-ből a Hungária forrásról: "Az Erzsébet-híd építése közben buggyant elő, sok bajt okozott az építkezésnek, de most már fel tudják használni, mint elsőrangú gyógyvizet."  (A HUNGÁRIA forrás - B. Hírl. (Fischer) 1904. ápr. 10. p. 1.)

Idézet a Filléres Budapesti Kalauzból (Mátéka Béla, 1933): "A Gellérthegy lábánál épült Rudas-fürdő boltozatos gőzfürdője még a török Sokoli Mustafa idejéből (1556) való. Az Erzsébet hídfőnél található a csak nemrégen felfedezett Hungária-gyógyforrás, hatása a karlsbadi vizekkel vetekszik gyomor-, vese-, májbajok stb. ellen." (Szövegforrás: Budapesti Negyed 12. évf. 3. (45.) sz. (2004. ősz)) Egy másik idézet 1933-ból: "MEGNYITOTTÁK a főváros két új gyógyforrását az Erzsébet-híd b-i hídfőjénél." (Újság 1933. aug. 13.) Forrás: http://www.szecessziosmagazin.com/magazin3/miklos.php

A tervezők és állítók gondolhatták, hogy a térre szökőkutakat (Herendi és Zsolnay) állításával turistákat lehet vonzani. Amíg ott voltam láttam és néhány turistát, de azok nem sokat időztek ott. 

Navratil Ákos szülőháza

Belvárosi sétám végén, a Vörösmarty téren akartam átvágni. Nem sikerült, mert éppen felújítják, vagyis, hogy mostanában más tereket, itt is kövesítenek. A kerülőút miatt a Gerbaud ház oldalbejáratához jutottam, ahol megláttam Navratil Ákos emléktábláját. Közgazdaságtanból vannak elmaradásaim, neve számomra ismeretlen volt. Életrajzának utána olvasva, aztán rá kellett jönnöm, hogy nagynevű tanítványai már számomra is ismertek.

Szalóki Navratil Ákos Ferenc Mihály (Budapest, 1875. május 20. – Budapest, 1952. február 29.) közgazdász, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Heller Farkas mellett a két világháború közötti közgazdaságtan kiemelkedő jelentőségű alakja volt, a gazdaság interdiszciplináris vizsgálata terén iskolateremtő elméleti munkát fejtett ki. 1905-től 1918-ig a kolozsvári, 1918-tól 1948-ig a budapesti tudományegyetemen oktatott a közgazdaságtan és pénzügytan tanszékvezető egyetemi tanáraként.

A nemesi származású szalóki Navratil család sarja. Édesapja, szalóki Navratil Imre (1833-1919) orvos- és sebészdoktor, orr-fül-gégész, egyetemi rendes tanár, édesanyja, szalóki Széher Jolán (1848-1922) volt. 1893 január 29.-én I. Ferenc József magyar király nemességet, családi címert, valamint a szalóki nemesi előnevet adományozta Navratil Imrének.

Középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte el. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett államtudományi doktori oklevelet 1899-ben, majd Berlinben folytatott egyetemi tanulmányokat. 1902-ben közgazdaságtanból magántanári képesítést nyert el a Budapesti Tudományegyetemen. 1904-ben a Kassai Jogakadémiára nevezték ki a közgazdaságtan, pénzügytan és magyar pénzügyi jog rendes tanáráva. A következő évtől, 1905-től a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a nemzetgazdaságtan és pénzügytan nyilvános rendkívüli, 1909-től 1918-ig nyilvános rendes tanára volt. 1918 és 1948 között a Budapesti Tudományegyetemen – 1922 utáni nevén Pázmány Péter Tudományegyetemen – a közgazdaságtan és pénzügytan tanszékvezető nyilvános rendes tanára, ezzel párhuzamosan az egyetemi közgazdasági intézet és szeminárium igazgatója volt. Magyar pénzügyi jogi előadásokat is tartott, valamint két ízben, 1928–1929-ben és 1939–1940-ben a jog- és államtudományi kar dékáni, 1941–1942-ben pedig az egyetem rektori tisztségét viselte. 1948-ban kényszernyugdíjazták.

A közgazdaságtan területén nagy hatású elméleti munkásságot fejtett ki. Nem tette maradéktalanul magáévá az előző korszakok uralkodó gazdasági elméleteit, kritikával illette az angol klasszikus közgazdaságtan értéksemleges természettörvényeit, német történeti iskola eltávolodását az elméletalkotástól, valamint a neoklasszikusok túlzóan leegyszerűsítő, matematikai szemléletét egyaránt. Ugyanakkor e különféle gazdaságfilozófiai elgondolások hasznosnak ítélt elemeit – így például a történeti szemléletet, a határhaszon-elmélet egyes tételeit – ötvözve jelentős eredményeket ért el a közgazdaság interdiszciplináris vizsgálatában. A kontextusuktól megfosztott, elvont gazdasági kérdések tanulmányozása helyett a társadalmi közgazdaságtannak a jog, a filozófia, az etika, a szociálpolitika vagy a technika felől is megközelíthető jelenségeinek, azok összefüggésrendszerének átfogó vizsgálatára helyezte a hangsúlyt.

A jövedelemmel kapcsolatos értekezéseiben kitapintható a megelőző időszak fogyasztási szintjéhez viszonyított relatív, illetve a hosszú távú átlagjövedelemtől függő permanens jövedelemköltés később megalkotott kategóriáinak váza. Foglalkozott a munkaerő-piaci szegmentáció kérdésével, a munkáltatók és munkavállalók közötti érdek- és értékhálózat dinamikájával, s következtetéseiben egyes esetekben indokoltnak tartotta az állam munkaerő-piaci beavatkozását. Nemzetgazdasági szempontból az emberi erőforrás helyett a fizikai tőkeformákra helyezte a hangsúlyt, e kérdéskörben gyakran ütköztette véleményét Heller Farkassal és Balás Károly Antallal. A neoklasszikusok tökéletespiac-elméletét elvetve a kiegyensúlyozatlan verseny, s az ebből fakadó monopóliumképződés, áralakulás és konjunktúraingadozás általa szükségszerűnek ítélt belső mechanizmusát vázolta fel.

Három évtizedes budapesti tanszékvezetői pályája során olyan, később világszerte neves közgazdásszá váló tanítványai voltak, mint például Balogh Tamás és Káldor Miklós. Könyvei mellett rendszeresen jelentek meg publikációi folyóiratokban (pl. Közgazdasági Szemle, Magyar Ipar) és napilapokban is, emellett lefordította és 1908-ban kiadta Arnold Toynbee Anglia gazdasági forradalma a XVIII. században című művét.

1927-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1939-ben rendes tagja lett, 1945–1946-ban pedig igazgatósági tag is volt. 1949-ben tanácskozó taggá minősítették, s rendes tagságát csak halála után, 1989-ben adták vissza. Tiszteletbeli tagja volt az Osztrák–Magyar Kereskedelmi Kamarának, valamint tagja a Magyar Gazdaságkutató Intézet elnöki tanácsának. 1942-ben az MTA Weiss Fülöp-jutalmát nyerte el. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Navratil_%C3%81kos

Az élet fája a kőtenger közepén.

A porcelánok és kerámiák megszállottja vagyok. Olvastam, hogy a József Nádor teret átadták. A megújult tér kapott hideget és meleget egyaránt. Gondoltam nem csak az újságokból kell tájékozódni, ezért személyesen elmentem, hogy megnézzem. Sokan nem voltak a téren – nem is csodálkozom, mert hőség volt és napsütés -, így tudtam fotózni a tér legújabb porcelán szökőkútját.  

Nem sokat időztem, mert nem fogott meg igazán. Az élet fájának van egy előzménye Veszprémben a Kádártai úti körforgalom közepén. Ezt a Veszprémi Életfát legközelebb meg fogom nézni, mert a Köztérképen is jókat írnak róla, és jók a képek róla. 

Ez az alkotás egy valódi különlegesség. Négy méter magas, egy tonna súlyú, porcelánból készült csodálatos mű, valódi életfa. Érdekessége, hogy belső világítással rendelkezik, így esténként újabb varázslatot tár elénk. A tervező Meixner Etelka üvegművész. A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. készítette el az alkotást.

Az alkotás avatása 2009 október 19-én volt, az alkotást a Manufaktúra vezérigazgatója, Simon Attila és Veszprém város polgármestere, Debreczenyi János avatta fel.

Az alkotás Veszprémben, nem messze a Veszprém Arénától található, a Kádártai út végén, a körforgalom közepén helyezkedik el. Két éve avatták fel, de mostanra annyira körbenőtte a növényzet, hogy körforgalom szélénél közelebb menni nem lehetett hozzá. Forrás: https://www.kozterkep.hu/16118/eletfa#