Huszonharmadik alkalommal rendeztek országos gálát a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján

Kísérőként sokadszorra vettem részt ennek a gálának a megtekintésén. Minden páros évben Pécsett, és a páratlan években Budapesten rendezik. A pécsi gálán múlt évben a teljesen telt nézőtérről alig sikerültek a képeim. Az idei éven szerencsém volt, és a színpad előtti bal szektor szinte teljesen üres volt. A fotósok filmesek elfoglalták a színpaddal szemben levő helyeket, és én kedvemre fotózhattam. Ugyan néhány hivatásos fotós néha a kamerám elé jött, de így utólagosan is visszanézve megvagyok elégedve a rendezvény általam készített képeivel. Ezekből válogattam 19 darabot. A képek közé a „zentrum.hu” honlapról idéztem a rendezvényről az ismertetőt.

Kitüntetések átadásával egybekötött gálaműsort tartott január 12-én a Budapest Kongresszusi Központban a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. Kiváló együttesek és díjnyertes kultúrcsoportok töltötték be a színpadot és arattak nagy elismerést, főként népzenei, néptánc- és népdal-produkcióikkal.

Az országos német önkormányzat az idei gálát az augusztusban elhunyt Heinek Ottó emlékének szentelte. Az MNOÖ egykori elnöke két évtizeden át, számos fontos kezdeményezés révén járult hozzá ahhoz, hogy a hazai németség öntudatra ébredt, erős közösséggé formálódott és jövőt kapott – fogalmazott köszöntőbeszédében Schubert Olívia. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának új elnöke kiemelte, elődje nyomdokain kíván továbbhaladni. – A magyarországi németség jövőjét tervezve tekintettel kell lennünk a gyorsan fejlődő, változó, egyre jobban kettészakadó világra. Ugyanakkor reményteli tény, hogy a német nemzetiségi önkormányzataink, egyesületeink és intézményeink közti együttműködés szoros.

Schubert Olívia beszédében visszatekintett a harminc évvel ezelőtti magyarországi rendszerváltásra, a berlini fal leomlására, és mindennek a magyarországi német közösségre gyakorolt fontos hatásaira: – Számos család merített ekkor reményt: a határok megnyílásával rokonok találkozhattak, megkezdődhetett a demokratizálódás, a párbeszéd és az újjáépülés. Az országos német önkormányzat a hazai németség nevében mindig is kiállt a demokratikus értékek és az egységes Európa mellett, visszautasítva mindenfajta nacionalista törekvést. Az említett értékek mellé idén kétszer is odaállhatunk: egyrészt tavasszal, az európai parlamenti választásokkor, másrészt ősszel, a helyhatósági és nemzetiségi választásokon. A kulturális autonómia kapcsán is fontos feladatok elé nézünk: támogatnunk kell a saját fenntartású intézményeinket, biztonságot adva nekik. Nagy kihívás elé állít bennünket azonban az óvodai nevelésre, az oktatásra, a civil szférára, a nemzetiségi önkormányzatokra és médiumokra egyaránt kiterjedő utánpótlás biztosítása. E próbatételnek csak akkor tudunk megfelelni, ha a közösségünk érdekeit egységben és elkötelezetten képviseljük, valamint, ha a testületeinkben, szervezeteinkben, intézményeinkben folyó munkát erősen támogatjuk.

Az országos gála védnöke ezúttal Prof. Dr. Bernd Fabritius volt. A Német Szövetségi Kormány kivándorlási kérdésekért és nemzeti kisebbségekért felelős megbízottja ünnepi beszédét szintén Heinek Ottó munkájának méltatásával kezdte, majd a német kormány nevében is megköszönte az országos és a települési német önkormányzatoknak a saját nemzetiségükért, valamint a népek közti megértés érdekében végzett áldozatos munkáját. A magyarországi németek – mondta – nemcsak a két ország közti összekötő kapocsként, de az Európai Unióban, valamint Magyarország gazdasági, kulturális és társadalmi életében is fontos szerepet töltenek be. – Létfontosságú, hogy önöknek, magyarországi németeknek megmaradjon a német nyelvhez való kötődésük, és azáltal az identitásuk. Ezt támogatja az önök által működtetett oktatási intézmények széles kínálattal rendelkező hálózata. A német nyelv oktatását a magyar állam is támogatja, mégpedig példaértékűen, a környező országok német kisebbségeit tekintve kiemelkedően, és ezt a magyar kormánynak különösen köszönjük. Bernd Fabritius emellett a német nemzetiségi egyesületek, egyéb szervezetek munkáját és kezdeményezéseit is méltatta, majd hangsúlyozta az utánpótlás nevelésének fontosságát, végül a német kormány jövőbeni támogatásáról biztosította a magyarországi német közösséget.

A gálán hárman vehették át a „Magyarországi Németségért Arany Dísztűt”, a német nemzetiség legrangosabb kitüntetését:

EMMERT JÓZSEF, aki 1963-ban született a Baranya megyei Véménden, jelenleg Baján él és dolgozik. A magyarországi németség érdekében kifejtett tevékenysége mindenekelőtt a zenei és tánchagyományok továbbéltetéséhez kapcsolódik. Fiatal éveiben több szálon is kötődött Pécshez, ahol közép- és főiskolai tanulmányai mellett nagy hangsúlyt fektetett a hagyományápolásra: 17 esztendőn át kísérte harmonikán a Leőwey Táncegyüttest, 15 éven működött közre hagyományőrző néptánctáborokban és táncházakban, évtizedeken át volt tagja a Schütz Zenekarnak. A Magyarországi Német Fiatalok Közösségének alapítói közt volt, ő vezette az említett ifjúsági szervezet egységeként létrejött véméndi baráti kört, részt vett szülőfaluja német nemzetiségi önkormányzatának munkájában, továbbá a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa Kórus Szekciójának alelnöke is volt. 33 esztendeje irányítja a véméndi német nemzetiségi énekkar tevékenységét. Jelenleg a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Közművelődési Intézményegységét vezeti, és harmonikán kíséri az iskola tánccsoportját, kórusát, valamint a bajai Rosenkranz Kórust.

FUCHS JÁNOS, aki 1952-ben született a Fejér megyei Mányon, ma is szülőfalujában él és dolgozik. Legfőbb küldetése a magyarországi német hagyományok ápolása, megtartása és továbbadása.

A helyi óvodában, illetve általános iskolában az ő kezdeményezésére és irányításával kerülhetett sor a német nemzetiségi nevelés és oktatás bevezetésére. A település neki köszönheti a német nemzetiségi néptánccsoport és a fúvószenekar létrejöttét, valamint a helyi közösségi ház meglétét. Éveken át odaadóan tartotta a kapcsolatot a Mányról Németországba elűzött családokkal, ebből alakult ki egy máig aktív partnerkapcsolat Leimen településsel.

Fuchs János tagja volt a Magyarországi Németek Szövetségének és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata közgyűlésének; jelenleg a Mányi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, a Fejér Megyei Német Területi Nemzetiségi Önkormányzat tagja, a Fejér Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége elnöke.

DR. GERNER ÉVA, aki a Tolna megyei Bátaszékről származik, Pécsett él és dolgozik. Egész pályáját a német nemzetiségi újságírásnak szentelte.

A pécsi Leőwey Klára Gimnázium Német Nemzetiségi Tagozatán érettségizett, majd germanisztikát és történelmet tanult a greifswaldi Ernst Moritz Arndt Egyetemen. Már gimnazistaként lelkesen követte a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának 1978-ban indult német nemzetiségi műsorát, amellyel először riportalanyként került kapcsolatba. Akkoriban még maga sem tudta, hogy hosszú időn át a német szerkesztőség lesz a munkahelye. 1984 óta dolgozik az Unser Bildschirm című német nemzetiségi magazin szerkesztő-műsorvezetőjeként. Újságíró-iskolát, számos szakirányú továbbképzést végzett el. Filmjeiben szívesen foglalkozik a magyarországi németek történelmével, néprajzával, nagy örömmel veszi, ha nyelvjárást használva készíthet interjút.

Az országos gálán fiatalokat is kitüntettek: immár 16. alkalommal vehették át a Koch Valéria Díjat kiemelkedő tanulmányi eredményt és a német kultúra ápolása terén különleges aktivitást felmutatni tudó középiskolások, valamint két friss diplomás, akik nemzetiségi témában végeztek eredményes kutatásokat. Az idei gála kitüntetettjei:

a pécsi KLÁSZ BETTINA (a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont tanulója), a babarci STEFÁN PETRA (a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Gyakorló Szakgimnáziumának tanulója), az újhartyáni SZOLNOKI VIVIEN (a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium tanulója), valamint a sombereki BEREK BERNADETT (a bajai Eötvös József Főiskola végzett hallgatója) és a mecseknádasdi SÓS GABRIELLA (a Pécsi Tudományegyetem és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett hallgatója).

A műsor közreműködői voltak: a Vecsési Fúvószenekar, a Sax Buam nevű családi zenekar, a Magyarországi Német Színház társulata, a Dorogi Német Önkormányzat Gyermekkórusa, a Biatorbágyi Füzes Táncegyüttes gyermektáncosai, a Városlődi Heimatklang Énekkar, a Villányi Ifjúsági Fúvószenekar, nyelvjárási történeteket előadó tanulók (Bényi Dávid, Klein Léna, Gerner Hannes, Forray Kata), a veszprémi Lovassy László Gimnázium Német Nemzetiségi Kórusa, a Katona Családi Zenekar, a Véméndi Német Nemzetiségi Táncegyüttes, valamint a Bergländer Buam Zenekar. Forrás: http://www.zentrum.hu/hu/2019/01/schubert-olivia-gyorsan-valtozo-polarizalodo-vilagunkban-a-magyarorszagi-nemet-kozossegen-beluli-szoros-osszetartas-ad-remenyt/

Teázó a vén hársfához – harmadik rész

Mániám, hogy ezeken az unalmas téli napokon a gondolatban létrehozandó teaház leendő termékeit kipróbáljam. Gondoltam, itt az ideje, hogy kipróbáljam, milyen kekszet fogok felszolgálni a teaházamban.  Találtam is a neten egy kekszreceptre, melyet egy kekszmintázóhoz ajánlanak:

Kekszrecept a Bodzásból:

- 200 g BL 55 liszt

- 100 g holland kakaó

- késhegynyi só

- 70 g porcukor

- 200 g hideg vaj (itt sajna a margarin nem válik be)

- 1 egész citrom lereszelt héja

- 1 tojás

Az összetevőket szépen ki kell dolgozni - segíthet a botmixer - és lefóliázva hideg helyen jó pár órát pihentetni kell.

Nem véletlenül hangsúlyoztam ki a vajat - megpróbáltam margarinnal is, de a mintát kevésbé adta ki. Ebbe a sütibe nem került semmiféle "puffasztó" anyag - sütőpor, szódabikarbóna, élesztő -, mégis egy dekoratív keksz kerekedett belőle. Úgy gondolom, a minőségi vajnak és a hideg helyen való pihentetésnek köszönheti szép állagát - és a jó minőségű kakaónak??? (Itt lenne a reklám helye...)

Recept forrása: https://egycseppbodzas.blogspot.com/2012/07/ujra-kekszmintazorol.html

Én a leírásban megadott intelmeket betartottam, és meg is született az általam készített kekszmintázóval a végeredmény. A képek a készítés folyamatát ábrázolják.

Mivel teaházamnak vendégei nincsenek, így magam voltam megkóstolni. Véleményem szerint egyszer meg lehet enni, és a gyömbéres hársfavirág teával isteni finom.

Teázó a vén hársfához – második rész

Karácsonyi ajándéknak kapta a család, hogy a MADE BY YOU kerámiaműhelyében minden családtag festhetett magának egy maga választotta kerámia tárgyat. Én, mint az előző posztban kiderült teáscsészét készítettem, saját magam elképzelt hársfa motívummal.

Már az alkotás előtt egy füzetbe rajzoltam csészére képzelt motívumokat. Az alábbi képek szerint.

Merészen égszínkék alapozást gondoltam a csészének. Aztán, amikor a műhelyben láttam elkészült kerámiákat, mégis a fehér porcelán alapszínnél maradtam. Azon kívül tulajdonképpen minden más elképzelt motívum rákerült a csészére. A legnehezebben a kontúrozóval boldogultam. A levelek és virág kontúrja nem is sikerült úgy, mint ahogy eredetileg terveztem.

De semmi baj, remélem, hamarosan ismét kapok ajándékba egy kerámiafestési foglalkozást, és akkor már a következő sokkal jobban fog sikerülni.

Miután hazahoztam, lefényképeztem, és elmosogattam, készítettem egy gyömbéres hársfateát. Ilyen jól régen sikerült a teám. El is fogyasztottam, amíg ezt a posztot írtam.

Teázó a vén hársfához – első rész

Fess porcelán csészét magadnak! – Kaptam ajándékba a feleségemtől Karácsonyra a lehetőséget, hogy porceláncsészét díszítsek saját elgondolás alapján.

Vízimalom motívumot fogsz a csészére festeni? – kérdezte lányom.

Nem, de még nem tudom. – Feleltem én.

Mostanában szeretek gyömbéres hársfavirág teát készíteni. Aztán elkezdtem azon gondolkodni, hogy csinálhatnék egy hársfavirág és levél motívumos teáscsészét. El is készítettem, bár még nem láttam készen, mert még egy hét, míg megkapja a végső mázréteget. Akkor majd azt is bemutatom. Addig meg itthon faragtam sütemény pecsételő formát. Úgy gondolom ez majd egy nyári fafaragó táborban elkészíthető termék lehet, ezért kísérleteztem, hogy a legolcsóbb módon lehessen elkészíteni.

Egy hársfa mintalapot osztottam négy részre.

Rajzoltam rá macskakaparás motívumot (klasszikus kvircedlinyomó minta) és hársfavirág, valamint hársfalevél motívumot.

Gyerekkorom fafaragó eszközeim használtam.

Az elkészült mintalapot négyfelé vágtam, majd összeragasztottam maradék lécdarabokkal, hogy megfogható legyen.

A macskakaparás motívumból van negatív és pozitív forma is, mert majd tudni szeretném, hogy süteményként, melyik szebb.

Itt látható, hogy otthon nem tudtam pontosan dolgozni. Nem volt satupadom otthon, és rendes asztalom se, amelyikhez rögzíteni tudtam volna a fűrészelendő fákat.

Azért egy lépéssel közelebb kerültem ahhoz, hogy a vén hársfához címzett teaházam legyen.  

Szabadságos napok

Itt az év eleje, és még mindig szabadságon vagyok. Biztosan meglesz majd ennek is böjtje, ha a jövő héten ismét munkába kell állni. Az ünnepek előtt még azt hittem, hogy majd most lesz időm és posztokat írok. Nem jött be. Barkácsolok a karácsonyi ajándékaimmal, olvasom a karácsonyra kapott Tolnai Ottó könyvet. Eredetileg azt gondoltam, hogy gyorsan kiolvasom, de aztán lassan haladok. Tulajdonképpen nem hosszú regény, de annyi utalás van Palics és Európa elmúlt jelenkori és több száz éves múltjának szereplőire, akiknek mindig utánanézek. Így aztán olvasok, utána a neten keresek. A szabadidőm lassan elmúlik. Mire a könyv végére érek, 2019 januárjának is vége lesz.

Papundekli bőrönd restaurálás

Még jó, hogy az év végére maradt szabadságom. A szabadság alatt a feleségem talált munkát is, össze kellett válogatnom a német szövegű textilgyűjteményünkben az olyan darabokat, melyekben Isten is szerepel. Négy bőröndnyi a textilgyűjtemény, így volt miből válogatni. Össze is jött 18 darab falvédő, melyen Isten neve szerepel. Én magam sem gondoltam, hogy ennyi lesz. Ha már így egy összekerültek ezek a falvédők, gondoltam kerüljenek egy bőröndbe. Már múlt év tavasza óta őrizgetek egy felújítandó papundekli bőröndöt.

Fogtam a bőröndöt, letisztítottam, és kerestem hozzá egy hozzá való belső papírborítót. Egy pillangós csomagoló papírra esett a választásom. A szabás és tapéta ragasztás, valójában hamarabb megvolt, mint a belevalók kiválogatása.

Innét kezdve, már csak a bőröndben várják, hogy előbb, vagy utóbb a feleségem tudományos dolgozatot írjon róluk. Hogy ez mikor fog megtörténni? – Kérdezhetitek tőlem. Én sajnos nem tudom. Talán Isten tudja! Mint ezen a falvédőn, a következő találkozást.

Wir kommen und wir gehen,

es kann nich anders sem,

ob wir uns wieder sehen,

das weiss nur Gott allein!