A Börzsönyi túra
után a család egy Gerecse túrát kért. Ki is néztem egy 14 km-es túrát Héregi
indulással, és ugyanoda érkezéssel. A leírás szerint éppen 14 km, és nincsenek
meredek emelkedők, csak a Gerecse hegyet kell megkerülni. Reggel időben
megérkeztünk, és az autók elől elzárt erdei úton el is indultunk.
Ott egy mókus! – mutatta lányom. Erre
mindenki elkezdte a szemével keresni. Én láttam, és megpróbáltam lefényképezni.
A fénykép nem sikerült, de legalább megmutatta, hogy ezek között az ágak között
ugrált a mókusunk.
Íme, Süsü a sárkány kedvenc fája virágzik. – Mondtam én feleségemnek.
Régen láttam már a bábfilmet, mond meg, hogy milyen
fa! – Kérdezett vissza feleségem.
Vadkörte. – Válaszoltam én.
Remélem nem tévedtem.
Megérkeztünk a Király-kúthoz.
A Nagy - Gerecse aljában van a Gerecse legszebb
fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása egy szép erdei tisztáson, neve Mátyás
király itteni vadászatainak emlékét őrzi. A bővizű forrás kedvelt
kirándulóhely. Forrás: https://funiq.hu/233-h%C3%A9reg
Aztán, csak
mentünk és mentünk. Az erdészet sok fát termelt ki, szerencsére a legtöbb
helyen csak ritkítottak.
Azt hittem a
vadkerítés legyőzése lesz a legnagyobb kihívás a túra során. A létrázás után
vagy 7-8 kilométeren medvehagyma illatot éreztünk. Az aljnövényzet nagy részét
ez a tavaszi csemege adta ki.
Elérkeztünk a
Kovács Mihály emléktáblájához, és az ott levő Mária oltárhoz. Itt a padokon meg
is reggeliztünk, és kulacsunkból jót ittunk. Itt a lányok és a feleségem
kérdezték, hogy ki volt Kovács Mihály. Én akkor nem tudtam, de aztán a Google segítségével
rájöttem, hogy Kovács Mihály piarista szerzetes és középiskolai tanár
emléktáblája lehet.
Kovács Mihály (Szeged, 1916. január 2. – Budapest,
2006. március 23.) piarista szerzetes, középiskolai tanár.
„Már életében elérte azt a megbecsülést, amit
pedagógus egyáltalán elérhet: Ő volt a Kovács tanár úr! Ha bárki kiejtette ezt
a nevet, a számítástechnikában és a kibernetikában az emberek többsége csak rá
gondolhatott, pedig vezetékneve az egyik leggyakoribb név a magyar nyelvben. A
tanárok és a diákok még akkor is csak felsőfokon szóltak róla, amikor egy
piarista szerzetest nem volt szokás példaképként emlegetni.” – Kovács Győző, az
első magyar elektronikus számítógép egyik építője. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kov%C3%A1cs_Mih%C3%A1ly_(piarista)
Innét aztán
könnyen elértünk a kirándulásunk fő attrakciójához.
A Tűzköves-barlang
A barlang a Júra-zsombolytól kb 100-150 m távolságra,
keletre nyílik. A barlang érdekessége, hogy a felső része tűzköves mészkőben
van. A barlang tulajdonképpen egy nagy kocka alakú terem, amelynek teljesen
sima a plafonja. CSAK kötéltechnikában jártas, KÉPZETT barlangászok
keressék fel a járatokat.
Júra-zsomboly
A Vértes László Karszt és Barlangkutató Csoport által
1975-1976-ban feltárt üreg két, egymással párhuzamos aknából, a Kis- ill., Nagy
nyelőből áll. A két aknát 13 m mélyen szűk járat köti össze, ami négykézláb
járható.
Mi is az a zsomboly?
A zsomboly tulajdonképpen egy aknából, vagy
aknarendszerből álló barlang. Kialakulásuk nem teljesen tisztázott. Egyes
elképzelések szerint a geológiai törésvonalak mentén a fedőréteg által egy
adott helyre koncentrált víz oldó hatására alakultak ki. Úgy gondolják, hogy
eredetileg nem rendelkeztek felszíni kijárattal, csak a lepusztulás során
váltak nyitottá. Mások a zsomboly alatt húzódó vízszintes barlang mennyezetén
kezdődő és lassan a felszínig hatoló repedéssel magyarázzák kialakulását.
Kőfejtő
A hazai mászható természetes sziklaképződmények és
felhagyott kőfejtők mindegyike védett, vagy fokozottan védett természetvédelmi
területen helyezkedik el, de legalább tájvédelmi körzet határain belül
található. A Kis-Gerecse azonban korlátozás nélkül mászható. A Kőfejtőnél
érdemes elővenni a fényképezőgépet is, csodás panorámákat lehet itt alkotni.
Többek között a híres süttői/tardosi vörös márvány
(mészkő) is innen kerül(t) ki.
Serédi-kastély/Kis-Gerecse üdülő
Az erdőőri lak mellé a nyaralót 1935-ben építette
Serédi Jusztinián Corvin lánccal kitüntetett bíboros, hercegprímás, esztergomi
érsek. Az 1950-es államosítás után gyermeküdülőként működtették, 1968-ban
bővítették, felújították. Az 1990 -es évek elején bezáratta a környezetvédelmi
hivatal, mert a csatornázást nem megfelelően oldották meg benne. 1999-ben kapta
vissza újra az egyház. A működtetést (üdültetés, környezetvédelmi táboroztatás)
az esztergomi ferences gimnázium és kollégium vállalta. Forrás: https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2617
Visszafele a
Bányahegyi erdészház melletti réten álltunk meg egy kicsit pihenni. Sokáig nem
maradtunk, mert a kis réten volt vagy negyven túrázó. Itt a lányok
megállapították, hogy már 11 km-t mentünk, így csak 3 km van vissza. Ez
elméletben így is volt, de mi elnéztünk egy kereszteződést és emiatt 16 km
lett, és a végén egy meredek lejtőn kellett óvatosan leereszkedni. Úgy látszik,
mi minden túratervet túlteljesítünk.