Rátaláltam Németh Imre A Bíbor-tenger partján címmel irt
könyvének német fordítására. A regényt ismertem. Annak idején az iskolai
könyvtárban ajánlották, hisz tudták rólam, hogy szeretem az életrajzi
regényeket. Arra emlékszem, hogy ezt a regényt néhány nap alatt elolvastam. Még
egy kicsit csaltam is az érdekében. Az unalmas történelemtankönyv alá tettem.
Amikor a nagyim megkérdezte mit csinálok, mondtam, hogy tanulok. Valójában meg
a regényt olvastam ki. Bár ha utólag belegondolok, az is történelem. Lásd a
regény ajánlását.
Xántus
Jánosról, az 1849 utáni emigráció egyik jeles alakjáról, az igaz tudósról és
hazafiról ír Németh Imre ebben a regényében; arról, hogyan küzdötte ki magának
a száműzetés keserű kenyerén tengődő fiatal magyar az Újvilág természettudományos
köreinek elismerését, és arról: hogyan jutott el, annyi viszontagság,
hányattatás ellenére is álmai földjére, a Bíbor-tenger partjára. Az oly kevéssé
ismert magyar utazónak méltó emléket állított ebben a művében a szerző.
Részletesen és érdekesen ismerteti Xántus áldozatos, munkás életét, melynek
során nagy amerikai intézmények mellett a Magyar Nemzeti természettudományos
gyűjteményének is megvetette az alapját. Németh Imrének az "Őserdők
mélyén" és "Az ősi szó nyomában" szerzőjének ezt az újabb regényét
sikere biztos tudatában nyújtjuk át a világjárókönyveket kedvelő olvasóknak. Forrás: https://www.antikvarium.hu/konyv/nemeth-imre-a-bibor-tenger-partjan-122392
Németh Imréről wikipedia szócikket nem találtam. A neten az
1965-ös Magyar Irodalmi Lexikon emlékezik meg néhány sorban az íróról.
Németh
Imre (1893—1970) 1921-ben kezdte újságírói pályáját. 1934-ben a „Válasz"
c. lap felelős szerkesztője. 1935-ben országgyűlési képviselő. A falukutató
írók védelmezője, Bajcsy Zsilinszky Endre harcostársa a nácizmus elleni
küzdelemben. A felszabadulás után a Szabad Szó és a Magyar Nemzet munkatársa.
Két életrajzi regény írója. (Magyar Irodalmi Lexikon. Budapest, 1965. 345. o.) Forrás:
A Németh Imre által irt életrajzi regényeiről legszebben
maga az író irt a legszebben 1959-ben a Szolnok Megyei Néplapban:
