Fényképezés a Szent István kápolna körül.

Mecseknádasdon feladatnak kaptam, hogy fényképezzek régi sírköveket. Örömmel mentem a Szent István kápolnához, hogy képeket készítsek a káponáról, és a Mecseknádasdra betelepült német ősök sírköveiről.

Néphagyomány szerint Szent Imre herceget ezen a helyen ölte meg a vadkan és ezért építtette Szt. István királyunk a kápolnát. A néphagyomány alapja, hogy meglátogatta nővérét Ágotát és annak lányát, szent Margitot. Az is lehet, hogy Szent Gellértet látogatta meg Pécsváradon, aki a nevelője volt és püspöke Pécsváradnak.

A templom a falu szélén fekszik, egy lankás domb aljában. A templom tornya nem a templom tengelyében, hanem attól északra eltolva lett felépítve, így némileg fedezni tudta a közvetlenül mellette kialakított nyugati bejáratot. Az ásatások során egy önálló torony (valószínűleg harangtorony) maradványai is napfényre kerültek. A védelem lehetőségeit növelhette a körítő fal visszahúzása az északkeleti oldalon. Az önálló torony a XIV. század elejéről származik, a templom körítő fala a XV-XVI. Századból.

A Mecsek kapujában

Feleségem munkája Mecseknádasdra vitt, ahol nekem szerencsére jó sok szabadidő jutott. Gyerekkori túráim kedvelt helyszíne volt Mecseknádasd és környéke. Az innét induló Óbányai, Kisújbányai völgybe sokszor vittem később is túrára barátaimat. A hatos úton ide érkezve Geresdi dombság itt végződik, és a Mecsek itt kezdődik. Mecseknádasdot szokták is hívni a Mecsek kapujának. Itt magasodik a schlossbergi kilátó, melyet immár többedszer megmásztam. A  Schlossbergről a gyerekkoromban a túravezetőn azt mesélte, hogy Szent István lánya Ágota itt élt az Anglia király fiával, Edwarddal. Szerinte itt születhetett Skóciai Szent Margit. Az igazságot megmondani már nem lehet, de az biztos, hogy ettől a helytől nem túl messze történhetett.

Mecseknádasd (Törökvár) 

A falu fölé emelkedő, magas domb peremén fekszik az erősség. Eredetileg egy XIV. századi, háromhajós templom volt, melynek nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek. Amikor a törökök megszállták a települést, ebből a templomból építették ki a várukat. A főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három szakaszra osztották a hosszházat, sőt a déli mellékhajó alá még boltozott pincéket is ástak. A templom körítő falának keleti oldalán előkerült egy kisebb torony maradványa is, mely valószínűleg a kaput védte. A déli oldalon a körítő fal nyomvonalának folytatásában palánkfalra utaló cölöplyukakat is feltártak A török vár őrsége 1618-1619. évben 46 fő volt, de ágyút az összeírók egyet sem találtak a várban.

/Tolnai Gergely/

A néphagyomány és számos történész szerint a Réka-várban, a Török, sőt újabban a Kószavárban születhetett Skóciai Szent Margit. Vasbordájú Edmond, angol király halála után (1016) két kisfiát Szent István udvarába menekítették. Egyikükhöz, Edward-hoz első királyunk feleségül adta Ágnes nevű leányát, és birtokot adományozott nekik. A család 1059-ig - Angliába való visszatéréséig itt Mecseknádasd környékén a három vár valamelyikében élt, és itt született 1045-ben Margit nevű lányuk, aki később III. Malcolm skót király felesége lett, sokat tett a skót állam kialakulásáért és a katolikus vallás elterjesztéséért. 1251-ben avatták szentté.

Kicsit bővebben Skóciai Szent Margitról: 

Anyja, Ágota, Szent István leánya. Atyja 1056-ban visszatért Angliába, ahol fia, Edgár, 1066-ban király lett, de 1072-ben az angolok elűzték. Özvegy édesanyja akkor gyermekeivel Skóciába menekült. Margit III. Malcolm király felesége lett. Mintaképe volt a tökéletes anyának, a hűséges feleségnek. Népének jótevője, a szegények segítője, az egyház pártfogója volt.

Befolyására ugyanis "férje kivetkezett vad szokásaiból... és egész környezete megváltozott" - írja életrajzában Turgot. Férje semmiben sem gátolta a királyné jótékonykodását. Margit nagy együttérzéssel gondoskodott szegényekről és betegekről. Az irgalmasság minden cselekedetét gyakorolta egész életén át, templomokat, kolostorokat építtetett. A királyné skót zsinatot is összehívott, amely eltörölte az egykor a hittérítő írektől átvett, a római szokásoktól eltérő sajátosságokat. Állást foglalt a zsinat által tárgyalt teológiai kérdésekben is. Akkoriban ugyanis nyilvános vita folyt a skót egyházban arról a kérdésről, hogy a bűnös ember magához veheti-e az Úr testét az oltáriszentségben? Margit azt a felfogást képviselte a zsinaton, hogy mindannyian bűnösök vagyunk ugyan, ám ha valaki gyónás, bánat és elégtétel után hittel járul a szentáldozáshoz, akkor ez a Szentírás szerint nem ítéletére, hanem bűnei bocsánatára szolgál.

Margit és Malcolm házasságából nyolc gyermek született. Matild nevű lányuk királyné lett: Hódító Vilmos legkisebb fiával kötött házasságot, aki azután I. Henrik néven uralkodott (1100-1135). Az õ, ugyancsak Matild nevű lányuk 1128-ban Anjou Gottfried grófhoz ment feleségül, akivel megalapította - a gróf sisakját díszítő rekettyeágról elnevezett - híres Plantagenet-dinasztiát. Skót Szent Margit emléke mindmáig elevenen él Nagy-Britanniában. A Westminster apátságban ugyanis az ünnepélyes koronázási szertartáson megkérdezik a leendő uralkodót, hogy Nagy Alfréd leszármazottja-e? Margit csak négy nappal élte túl férjének és legidősebb fiuknak elestét az angolok ellen vívott csatában. Népe, halála után önként kezdte őt tisztelni és 1251-ben IV. Ince pápa szentté avatta Skócia pannóniai királynéját.

"Amikor a királyné halálán volt, belépett hozzá a szobába egyik fia. Éppen a harctérről jött, a lelke súlyos bánattal volt teli, hiszen anyjának azt kellett volna jelentenie, hogy atyja és testvére a csatatéren maradtak holtan, és most anyját is halálán látja. Miközben szívét eltöltötte a keserűség, a királyné összeszedve utolsó erejét, megkérdezte, mi van férjével és a másik fiával. A fiú, arra gondolva, hogy ha az igazat mondja, azzal megöli édesanyját, csak annyit válaszolt, hogy jól vannak. A királynő azonban fölsóhajtott, és ezt mondta: Tudom, tudom, de megesketlek téged a kezemben lévő keresztre, mondd el nekem a valóságot. Így a fiú elmondta a történteket. S ekkor Margit ahelyett, hogy asszonyoknál szokásos jajgatásban tört volna ki, ez a keresztény lélek az égre emelte a szemét és két karját, majd az Istent dicsérte azért, hogy élete utolsó órájában még ilyen nagy szenvedésben lehetett része."

A szentté avatás alkalmával ereklyéit kiemelték, s a legenda szerint a következő történt. Felnyitották a sírt, és a maradványokat egy ezüst ravatalra helyezték, hogy a templom szentélyébe vigyék át. Amikor a menet Malcolm király sírboltja előtt haladt el, meg kellett állniuk, mert az ereklyét vivők nem tudtak továbbmenni. Akkor egy öregember azt tanácsolta, hogy emeljék ki Malcolm csontjait is, és helyezzék oda Margit mellé. Így "Véreskezű" Malcolm és Skóciai Szent Margit közös sírban pihen azóta is.

 A Schlossbergről lefele jövet fényképeztem le ezt a műemlék épületet. Gyerekkoromban ez igencsak lerobban állapotban volt, azt hittük akkor, hogy a falu régi tűzoltó szertára, mert a mi falunkban az pont így nézett ki. Ez a falu közvágóhídja volt egykoron, most a Mecseknádasdi turisztikai központ.

Mecseknádasd tanösvény átadás

Augusztus 18-án Mecseknádasdra voltunk hivatalosak az ottani német nemzetiségi tanösvény átadására. Az eseményről bemutató képeimhez a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központjának cikkét idéztem ebbe a bejegyzésbe.

Erőteljesen bővül a magyarországi német tanösvények hálózata: augusztus 18-án adták át a legújabb – immár ötödik – tematikus útvonalat. Az interaktív elemekkel, különféle installációkkal és vezetőfüzettel tarkított mecseknádasdi ösvény a településen élőkre jellemző „néplelket” mutatja be: a közös érzéseket, hangulatokat, rokon- és ellenszenveket, szokásokat.

Ugrás volt az ismeretlenbe, amikor a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 2015-ben felkért két települési német önkormányzatot – a somberekit és a pilisszentivánit –, hogy azok egy próbaprojekt keretében készítsék el a maguk német nemzetiségi tanösvényét. A két létesítmény felülmúlta az előzetes elképzeléseket: helyi intézmények és civil szervezetek társadalmi munkájának eredményeképp különleges, a község németségére jellemző értékeket sikerült felkutatni. A kezdeményezés működőképességét igazolta az idő, hiszen a mindössze néhány száz méteres ösvények látogatottsága az elejétől fogva folyamatosan növekszik. Az országos német önkormányzat így továbbvitte a projektet: ez év tavaszán elkészült a tarjáni tanösvény, röviddel azután a fekedi is. Augusztus 18-án pedig sor került az első vezetésre a mecseknádasdi útvonalon; az alkalom egy háromnapos jubileumi ünnepségsorozat része volt, ugyanis pontosan 300 éve annak, hogy a helyieknek a németországi Frammersbach községből származó ősei e baranyai faluban leltek új hazára.

A tanösvény megalkotásból sokan kivették a részüket: helyben élő nyugdíjasok, táncosok, borászok, zenészek, önkéntes tűzoltók, iskolások, óvodások, vállalkozók, magánemberek, valamint Frey Mária szakértő; a munkálatokat a német önkormányzat vezette. A költségek jelentős részét az a 6000 eurós támogatás fedezte, amelyet a Német Szövetségi Belügyminisztérium az országos német önkormányzaton keresztül különített el e célra. Az összeget a mecseknádasdiak jelentős önrésszel egészítették ki.

– Településünk vezetésének egyik legfontosabb célja az, hogy a helyben élő németség beolvadását többféle eszköz segítségével lassítsa – hangsúlyozta az ünnepségen dr. Wekler Ferenc polgármester.

A köszöntőt követően hétállomásos időutazásra invitálták a vendégeket. Három nemzedék tagjai voltak a tanösvény alkalmi idegenvezetői. Útközben Christian Holzemer, a németországi testvértelepülés, Frammersbach elöljárója szólt az egybegyűltekhez: – Ma a közös gyökereinkre is emlékezünk. Helyesnek tartom, hogy felmerül a mecseknádasdiakban a kérdés, honnan érkeztek, és az is jó, hogy beszélgetünk arról, hogy a múltban mi minden kötött össze bennünket. Hoztunk egy meglepetést: egy tölgyfacsemetét, amelyet együtt ültetünk el. Emlékeztessen bennünket arra, hogy bár mindig új gyökereket kell eresztenünk, de sosem szabad elfelejtenünk a régieket.

– A tanösvény kifejezést két perspektívából is megközelíthetjük: egyrészt a tanítás, másrészt a tanulás oldaláról – fejtette ki Englenderné Hock Ibolya, az MNOÖ oktatásügyekért felelős tanácsnoka. – Mindkét nézőpont érdekes az esetünkben, hiszen miközben mi információkat közlünk magunkról, addig a látogatók tanulnak, tapasztalnak rólunk. És hogy mitől magyarországi németek a tanösvényeink? A válasz az országos német önkormányzat oktatási stratégiájában foglalt projekt célkitűzésében rejlik: nevezetesen az, hogy erősítsük a német közösségeink identitását. Azt szeretnénk, hogy a tanösvényeink az adott települések büszkeségeivé váljanak, hiszen közösségi összefogással jöttek létre. Reméljük, hogy a előkészületi kutatások során minden résztvevő sok újdonsággal, értékes információval szembesül a saját szülőfalujával, -városával kapcsolatban. Azt hiszem, e célok itt, Mecseknádasdon maradéktalanuk teljesültek.

– Sosem gondoltam volna, hogy ennyi energiába kerül egy tanösvény megalkotása, de most már tudom, hogy megérte – mondta Kraszné Auth Szilvia. A helyi német önkormányzat elnöke hangsúlyozta, az attrakció csakis a falubeliek komoly összefogásának eredményeképp készülhetett el. Öröm volt átélni – mondta –, ahogy mindenki hozzátette a magáét, amiért köszönet illeti őket.

Áldás, avagy az isteni gondviselés ajándéka; alázat, avagy az Istenbe vetett hit és vallásosság; tehetség, amit a születésünk óta magunkban hordozunk; kitartás, amire a család nevelt bennünket; hozzáállás, ahogyan a dolgunkat végezzük; érték, amit az életben fontosnak tartunk; és hála, az, hogy semmit nem veszünk természetesnek: az ösvényt végigjárva a nádasdi néplélek e hét kulcsfogalmával ismerkedhetünk meg, mégpedig a legkülönbözőbb témákkal kapcsolatban. Megtudhatjuk többek között, hogy voltak idők, amikor a faluban egyszerre 41 kőfaragó dolgozott; vagy hogy az egykori javasasszony mely gyógymódokkal küzdött bizonyos súlyos gyermekbetegségek ellen. „Ma már hálát adtál?” – az egyik állomáson például ezt a kérdést szegezik a látogatónak, gondolkodásra késztetve őt arról, hogy a nádasdiak hálával teli, istenfélő beállítottsága vajon milyen hatással lehetett az egyénre és a közösségre. Aki bejárja a tanösvényt, az bizonyára nem csak információkkal, de lelkiekben is gazdagodik.

Forrás: http://www.zentrum.hu/hu/2018/08/bizalmas-reszletek-a-mecseknadasdi-nemetek-lelkerol/