Az őszi szünetre feleségem egy hatalmas dél magyarországi munkatúrát szervezett. Kübekházától kezdve mentünk Kaposvárig, és útközben szinte minden útba eső, vagy az útvonaltól kis kitérővel meglátogatható sváb falut megnéztünk. Ezekben a sváb falvakban a magyarországi németekkel kapcsolatos emlékműveket fotóztunk, és az emlékművek állítóival, és szobrászaival is készítettünk interjúkat. Jó nagy projektet vállalt be magának a feleségem. Azért én is találtam magamnak való látnivalót, egy Zsolnay épületkerámiával díszített községházát. Nagyon szeretem ezeket a szecessziós épületeket. El is kezdtem keresni, hogy ki tervezte és mit írnak róla, de még a Nemesnádudvari látnivalók között sem tüntetik fel ezt a remek épületet. A Településképi Arculati Kézikönyvben találtam ezt a rövid leírást róla: Az elmúlt évtized egyik legnagyobb közösségi építésének tekinthető a községháza eredeti állapotának visszaállítása. Építészeti kritikát sem nélkülöző részletei ellenére a község identitását, örökségvédelem iránti elkötelezettségét jól szimbolizálja az épület. Forrás: https://www.nemesnadudvar.hu/letoltesek/?tax%5Bwpdmcategory%5D=telepuleskepi-arculati-kezikonyv
A templom
megtekintését már nagyon vártam, mert azok ablakairól már olvastam Sós Károly
blogján.
Az első templomot Patachich Ádám kalocsai érsek építtette az ide telepített németek számára 1736-ban. Az épület 70 évig szolgálta a hitéletet, mígnem szükségessé vált a megnagyobbítása. A folytatásban, a már elkészült új templomot, egy 1850-ben keletkezett (az egész települést érintő) tűzvész majdnem teljesen megsemmisítette. Végül, 1891-től - további bővítésekkel együtt - újjáépítették. Az ablakokon szignó nem látható, de a jól ismert jellegzetességek alapján, tagadhatatlanul Waltherr Gida műhelyéből származnak 1909 és 1910-ből. Forrás: https://templomablakanno.blog.hu/2017/06/19/nemesnadudvar_sarlos_boldogasszony_templom
Miután a
templombelsőt lefényképeztem, indultunk volna tovább. De aztán a templom mögött
parkoló autónkon egy csúnya ütközésnyomot találtam. Erre nem számítottam. Azért
szerencse a szerencsétlenségben, hogy a vétkes sofőr megvárt, és elismerte
hibáját. Az utóval továbbmenni tudtunk, így a túránkat csak időben növelte. Azóta
van mit intéznem, hogy az autóm ne egy bontószökevénynek tűnjön.