Legutóbb elhatároztam,
hogy a blogom nem hanyagolom el. Alakulnak is szabadidős tevékenységeim is.
Múlt héten is kedvemre szerszámokat restauráltam. A téma kedvemre való volt, de
fényképeket nem készítettem a folyamatról. Időszorításban is voltam, így aztán
ez a téma is ugrott. Szabadidőmben eddig Angster József életrajzi könyvét
olvastam. Nagyon tetszik az önéletírás. Amikor olvasom, mindig déd- és
nagyszüleim jutnak eszembe. Angster először németül írta, majd ugyanazt az életrajzot
magyarul is megírta, hogy a magyar anyanyelvű unokái is megértsék. Emiatt is
nekem nagyon tetszik. Nagyon látszik rajta, hogy német anyanyelvű írta
magyarul. Ezért is jutnak mindig őseim eszembe e könyvről, akik német
anyanyelvük helyett velem magyarul beszéltek.
Ezt a könyvet is
most félbehagytam, mert kaptam ajándékba egy újabb könyvet. Egy könyvtár
selejtezéséből mentették meg nekem, mert gondolták, hogy ez engem érdekel.
Valóban, én már majdnem ki is olvastam, mert nagyon érdekesnek találtam, mikor
beleolvastam. Olyan, mintha vadonatúj könyvet olvasnék. Ugyanakkor 1969-ben
adták ki. A benne levő könyvtári karton szerint senki sem kölcsönözte ki. Így
történt meg, hogy én most a könyv eddig kiolvasott részek alapján is többet
tudok id. Szabó István szobrászról, mint a Wikipédia.
Id. Szabó István (Cered, 1903. augusztus 29. — Benczúrfalva, 1992. július 5..) Kossuth-díjas szobrászművész. Alkotói tevékenységet főleg a köztéri szobrászat területén fejtett ki.
Szobrászművészetet Bóna Kovács Károly műhelyében tanult az 1930-as évek elején. Kőből, bronzból, műkőből, mészkőből, bazaltból készült szobrainak stílusa is a népi fafaragó művészettel mutat rokonságot, talán ezért is vált igen foglalkoztatott köztéri szobrásszá. Már 1934-től kiállításai voltak a Műcsarnokban, majd főleg Észak-Magyarországon, Nógrád megye területén felállítandó köztéri szobrokra kapott megrendeléseket. 1938–39-ben első világháborús emlékművet készített Mátranovákon, majd annak mását 1948-ban Cereden is felállították. 1941-ben készítette Parasztfej című alkotását bronzból, 29 cm magasságban. Művéből fegyelmezett, látszólagos nyugalma mögül indulat, elszántság és erő sugárzik. A szobrot az Állami Vásárló Bizottság vette meg a művésztől, ma a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
1945 után, a korszak hangulatának is megfelelően,
előszeretettel ábrázolta az egyszerű munkás és parasztembereket. Híres A magyar
bányászat 200 éves története című sorozata, melyet tölgyfából faragott 95 cm
magasságban. 1965-ben faragta körtefából Palóc Madonna c. szobrát 45 cm
magasságban, köztéri szoborként bronzból is kiöntötték, és Balassagyarmaton
nyert elhelyezést. Mikszáth Kálmánról és Madách Imréről is készített szobrokat,
s politikusokról emléktáblákat vagy szobrokat, köztük Kossuth Lajosról, Rákóczi
Ferencről. Bányászszobraiból Várpalotán, Bátonyterenyén is helyeztek el köztéri
alkotást.
Dőlt betűs részek forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_Istv%C3%A1n_(szobr%C3%A1sz,_1903%E2%80%931992)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése