Nehéz két hét
van a hátam mögött. Év elején még úgy gondoltam, hogy az eltelt két hetet
szabadságon, pihenéssel fogom tölteni. Az utolsó évem, amikor még ötvenes
éveiben járó fiatalembernek nevezhetem magam. Persze a fiatal jelző maradni fog
jövőre is, de az életkorom átmegy majd a hatodik évtizedbe. Végül is, a hatvanas
évek elején születtem.
Én terveztem,
aztán a sors máshogy hozta. Egy hetet remeteként töltettem el a hétvégi
telkünkön. Egyedül voltam, és egyedül pakoltam ki a ház minden helyiségét,
aztán alapos takarítás, javítás, meszelés, után szelektálva több minden
visszakerült a házba. Aztán a telken is sikerült lenyírnom a füvet. Az első
hétvégén aztán a családdal együtt a telken ünnepeltük az egy híján kerek
születésnapom.
A második héten
aztán már vissza kellett mennem, dolgozni. Esténként volt időm, hogy kiolvassam
az ajándékba kapott könyvek egyikét, az Örökölt sorsot. Nem volt meglepetés, hisz én jeleztem, hogy
ezt szívesen olvasnám. Rekord gyorsasággal ki is olvastam, és tovább is adtam olvasásra
az önként jelentkező családtagnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése