A szálloda, ahol
megszálltunk egy szép fahtwerkes épület.
A vasútállomás
épülete, tipikus állomásépület, és mint Németországban minden falusi megálló
rendben tartva.
A falu
templomának a parkja.
A templom mögött
a rovaroknak épített hotel.
A gyerekek itt
játszhatnak kedvükre.
Amíg a gyerek játszik
a felnőttek ilyen asztaloknál pihenhetnek.
Itt még a
békákra is gondoltak.
A kutyásoknak
sem kell aggódni.
A templom a
Szent Jakab zarándokút egyik állomása. Itt ért utol a feleségem telefonja, hogy
siessek vissza, mert menni kell a következő közös családi programra. Ezen
kiderült, hogy vannak véletlenek. A családi közös vacsora különtermének
pincérnőjén levő névtábla a saját családnevem volt. Először azt gondoltuk, hogy
lányom foglalta a különtermet. Nem . Neki is ugyanez volt a családneve, mint
nekünk. A mi családnevünkről tudni, hogy Németországban nem gyakori. Kánban –
ahonnét a mi családunk származik -, Baranya megye kis sváb településén Pfalzi
nyelvjárást beszélnek. Mi éppen a Pfalz környékén levő étteremben voltunk.
Könnyen megeshetett volna. Ha háromszáz évre vissza tudtuk volna vezetni
családfáinkat, még közös szépszülőket is találtunk volna.
Micsoda jó kis sztori ! :-)
VálaszTörlésA település pedig igazi "német" módon van karban-tartva. Szeretem az efféle rendet !
Én is szeretem a német módon karbantartott falukat. Otthonosan éreztem magam benne, remélem gyakran és hosszabb időszakokra is megyünk majd :-)
Törlés