Egy családi örökség megmentése

Erre a mérlegre többen rámondták, hogy ennek felújítása nem éri meg. Sokáig a munkahelyi szekrényemben őriztem, és terveim között az szerepelt, hogy majd a nyelvről mintát veszek, aztán Epoxi-gyantából kiöntöm. Ezt évekig terveztem, de a se idő, se hely nem adódott, hogy a tervem megvalósítsam.

Aztán láttam Miki barátom felújításait. Letörött díszeket száradó gyurmából újraformált, és festés után olyan volt, mint új korában. El is küldtem a mérleg fényképét. A fénykép alapján el is küldte a saját készítésű gyurmanyelv fényképét.

A biztató kezdet után Miki barátom kezeire bíztam, hogy a mérleg megújuljon. Küldte is a fázisfotókat, majd a nyelv nélküli kész felújítást.

A száradó gyurmából való nyelvkészítés jó ötletnek tűnt először, de a gyakorlatban csődöt mondott. A száradás, vagy hőkezelés után annyira torzult, vagy összement, hogy használhatatlan lett a mérleghez.

Maradt az alkatrész keresés. Miki, és én is jártuk a bolhapiacokat, hátha találunk megfelelő alkatrészt, vagy roncs mérleget. Miki állandóan magánál hordta a mérleg nyelvének rajzát.

Fél évig semmi fejlemény. Aztán egyszer csak a Miki barátom talált erősen felújításra szoruló mérleget a Jófogáson. Szerencsére az eladó pont abban a kerületben hirdette, amelyikben én dolgoztam.

Miután a mérleget megvásároltam, Miki barátom kivizsgálta a szervátültetés lehetőségét a rizikófaktorok figyelembe vételével.

A családtagok – azaz jómagam -, megkérdezése, és jóváhagyása után Miki a szervátültetést végrehajtotta.

A műtét sikerült. A régi családi örökség most ismét úgy ragyog, mint új korában. Ráadásul a donor mérleg is túlélte a műtétet. Néma és dísztelen maradt, de remélem nem sokáig.