Korábban írtam, hogy május elsejét Csolnokon
töltöttem. A csolnoki majális megtekintésén, és fényképezésén kívül bementem a helytörténeti
gyűjteménybe is. Sokan voltak a majálison, a helytörténeti gyűjteményt, mégis
egyedül tekinthettem meg. Mondjuk nem nagyon csodálkoztam – a majális
résztvevői a Csolnokiak, és hozzátartozóik -, a majális résztvevői biztosan nagyon
jól ismerték. Már a belépéskor a tárlatvezető mutatta, hogy a kis csille a
telep óvodájában volt a gyereke játéka. Nagyon érdekes volt számomra, pedig én
is bányavárosban nőttem fel. Az általános iskolám folyosóin levő vitrinek tömve
voltak bányász ereklyékkel, így nagy újdonságokat nem láttam. A kiállításon
készült képeimhez a netről kerestem Auguszta teleppel kapcsolatos réges-régi
újsághíreket.
— A Csolnokiak
veszedelme. A csolnoki Auguszta aknát, amely fél év alatt oly szép eredményt
mutatott fel, hogy máris nagy mennyiségű szenet termel naponta s ezt a
sodronykötélpályán szállítja a dorogi nagyszabású szénosztályozóba, húsvét
hétfőn az éjjeli órákban nagy veszély fenyegette, a tárnát elöntötte a víz.
Schmid Sándor, a csolnoki és a dorogi bányák üzemvezető bányamérnöke az éj
idején azonnal a vész helyére ment s megtette a szükséges óvintézkedéseket.
Ugyancsak ő vezeti a védmunkálatokat is. Az akna mentén a múlt évben közel 150
munkásházból álló telep létesült, melynek lakóit a tárnának elöntése nyomorral
fenyegeti. Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Esztergom_es_Videke_1908/?query=Auguszta%20telep%20Csolnok%20&pg=130&layout=s
— Baleset. A
Csolnok községhez tartozó Auguszta aknában ismét egy emberélet esett áldozatul.
Haselmayer Lőrinc bányamunkás feladata volt a le s fölmenő szállító kasoknak
szénnel való megtöltése, mely munkáját a bányában terjengő sűrű átláthatatlan
gőz, füst igen megakadályozta. Így történhetett meg azután, hogy a szállító kas
üregébe lépett, illetve zuhant, melyből ép midőn menekülni igyekezett, a fejére
eresztették felülről a súlyos, vasból való szállító kast, amely a szerencsétlen
munkást valósággal agyonlapította. Holtan húzták ki az üregből s az előhívott
orvos csak a bekövetkezett halált alapította meg. Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Esztergom_es_Videke_1910/?query=Auguszta%20telep%20Csolnok%20&pg=34&layout=s
Keresztény világ a
bányatelepen. A dorogi bánya augusztai telepén folyó hó 26.-án impozáns
keretben tartották meg az első istentiszteletet. A bányaiskola kápolnaszerüleg
festett előcsarnokában volt felállítva az oltár, amelynél Majoros Károly
csolnoki plébános mondott szentmisét és rövid beszédben rámutatott az
üzemvezetőség, ezen nemes tettének fontos céljára. Egyben a jelenlevő Korompay
Lajos bányafőgondnoknak köszönetét fejezte ki, a hívek és az iskolai növendékek
nevében azért, hogy buzgó támogatásával lehetővé tette a katolikus hívek
részére az istentiszteletek megtartását. A szükséges kegyszereket és
miseruhákat ő Eminenciája a hercegprímás úr kegyes jóvoltából kaptak kölcsönképpen
a főszékesegyház felszereléséből. Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Esztergom_es_Videke_1920/?query=Auguszta%20telep%20Csolnok%20&pg=482&layout=s
MOVE-nak új alosztálya
alakult meg folyó év ápr. 25.-én, Csolnok és Auguszta aknán. A tisztikar a
következőkép alakult meg. Elnök lett: Korompai Lajos bánya-főgondnok, alelnök:
Vörös János bányamester, titkár és pénztáros: Straka János pénztárnok,
gazd.-főnök: Modiskó Frigyes élelemtárnok, sportszakosztály vezető: Bartolen
Ipoly fővillamszerelő. Az alosztály jelenleg 40 tagból áll, azonban a tagok
száma állandóan növekedik. Az új alosztály a pünkösd vasárnapján nagyszabású
majálist rendez az Auguszta-akna feletti vadregényes erdőrészben. Program:
Kabaré (szabadszínpadon). Pünkösdi király-választás. Kitűnő cigányzene mellett
tánc. A lombsátorban kapható lesz étel és ital. A majális délután 3 órakor
kezdődik. Belépődíj személyenként 10 kor. A hazafias cél érdekében a MOVE
tagokat és családjukat, továbbá minden honfit és honleányt ezúton HIV meg a
MOVE ezen új alosztálya. Útirány: Esztergomból Dorog, Hungária-mészkőbánya,
Auguszta-akna. Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Esztergom_es_Videke_1920/?query=Auguszta%20maj%C3%A1lis%20Csolnok%20&pg=281&layout=s
Schmidt Sándor
ünneplése
Őszentsége XI. Pius
pápa,, Schmidt Sándor dorogi bányaigazgatót a nagy Szent Gergely-rend
parancsnoki keresztjével tüntette ki . A
kitüntetést az ünnepelt vasárnap délután ünnepélyes keretek közt veszi át.
Az ünnepelt gyönyörűen
kifejlett munkahelyén, Dorogon kívül, — lelkének egész melegével csatlakozik az
ünnepséghez Esztergom város közönsége is, amely több évtized óta igaz nagyrabecsüléssel
szemléli, sőt sokszor csodálja azt a bámulatos Munkát, amit Schmidt
Sándor — valóban minden túlzás nélkül — egyház és haza oltárán kifejt. A
horizonton, amit szemünk belát, alig-alig látunk hozzá hasonlót. Testének, lelkének,
érzelmi és értelmi világának minden erejét gazdagon önti ki a közélet terén, — hangtalanul,
némán dolgozik és bár érje vád, gáncs, nem egy balsiker, hatalmas lelki ereje
le tudja győzni ezek enerváló hatásait s újra és újra, mint friss alkotó ember
jelenik meg. a magyar és hívő ember munkaerejével. Fél kézzel szüntelenül
harcol, fél kézzel szüntelenül dolgozik. Harcol a föld mélyéből kitörő
félelmetes vad vizek és a bányaellenségek, — harcol a nemesítetlen vad emberi lélek féktelen, romboló
kitörései ellen, — s emígyen harcol, jut ideje és ereje alkotásokra is. Nagyok
és hatalmasok azok a technikai eredmények, amelyek néhány évtized alatt
Schmidt Sándor keze alatt Dorogot hazánk egyik legértékesebb iparhelyévé tették,
— de megvalljuk őszintén — minket ennél is nagyobb csodálatba ejt a lélek ama nagysága
, amellyel Schmidt Sándor a tőke és munka eme alkotásait a hideg kövön, acélon,
gépen, technikán kívül az emberi lélek melegségével is telíteni törekedett.
Schmidt Sándor, mint
kezdő mérnök a csolnoki Auguszta-akna tervezési és telepítési munkáival és
annak üzembe helyezésével fejleszti a kerület termelőképességét. Ezzel
kapcsolatban indul meg Dorog fejlődése. Megépül Dorogon a villamos
áramfejlesztő telep 1 drb. 500 HP turbó-generátorral, felépítik a
szénosztályozót és a sodrony kötélpályát 4 km. hosszban Dorog és Auguszta akna
között.
Az esztergomi
szénmedence több aknáját vízkatasztrófa sújtotta. Az elfúlt aknák, víztelenítések
a kérdésével már mint kezdő mérnök foglalkozik, felkutatja az ide vonatkozó
irodalom számottevő munkáit s kutatásai és tanulmányai eredményekép felállítja
önálló teóriáját. 1909-ben Auguszta aknán, 1911-ben Ferenc-aknán bekövetkezett
vízbetörések még inkább növelik ambícióját s nyughatatlan, akadályokat nem
ismerő lelkülettel készülődik fel a már régebben elfulladt Tömedék-akna
víztelenítésére 1912-ben. Nehéz, kitartó munkáját siker is koronázza. Itt nyer
beigazolást, hogy felállított elmélete fedi az elért gyakorlati eredményeket s
a Tömedék-akna újbóli felvirágzását érte el. Miután 1911-ben
megbízást nyert a kerület vezetésére, törhetetlen és lankadatlan munkaerővel
neki vág ama nagy terv előkészítésének, mellyel Dorog község mai fejlett
voltának alapjait rakja le.
A kolónia bővítése és
építése már 1914-ben veszi kezdetét s meg sem áll 1923 ig. 1915-ben indul meg a
Reimann-altáró kihajtása és a Reimann-akna lemélyítése. 1917. év őszén
bekövetkezett lyukasztás az Altáró és Reimann-akna között megindítja a
széntermelést és szénszállítást az alagúton át először sűrített levegőjű, majd
villamos mozdonyokkal. 1918. tavaszán kerül üzembe a modern szénosztályozó 300
waggon napi foglalkozó képességgel.
Az alagút kihajtása
folytatódik, amelybe egymásután kapcsolódik be Auguszta-akna, az Altárói
Óligocén bányamező, Annavölgy, végül Teréz-akna. A bányamunkálatokkal
párhuzamosan fejlődik a termelés is. A termelés és munkás teljesítmény fokozásának
elérésére és biztosítására egy új fejtési módot alkalmaz a hol mokkái való
iszapolással kapcsolatban, amely várakozáson felül bevált.
Az üzemeknek
centralizációja és fokozatos fejlődése szükségessé teszi az erőközpont további
kibővítését s eléri mai nagyságát három nagy gépegységgel, amelyek összesen 18.000
lóerőt képviselnek. A vízveszély, amely nagyobb szivattyú telepek létesítését
vonta maga után s amelyhez igazodott az erőtelep kibővítése nem igényli az
összes előállított áramot a helyes kereskedelmi érzék diktálta a felesleges
áramnak az értékesítését, világítási és ipari célokra. Ma már csaknem az egész
vármegyét behálózza a vezetékháló.
A bánya részére
igényelt világító anyag nehéz beszerzése és sok esetben hiánya a háború alatt a
karbid-gyár létesítéséhez adott impulzust. A szénnek olcsóbb a vizi
úton való elszállítása a Dunához vezető sodronykötélpálya megépítésével nyert
megoldást. Felépül az új
igazgatósági épület anyag- és élelemtár, a műhelyek, mentő- és tűzoltóállomás,
mint jóléti intézmény, a minden követelménynek és igénynek megfelelő munkásotthon,
sporttelep, munkásfürdő, kórház stb. Mind eme nagy és
hatalmas alkotások azonban nem engedték zavartalanul élveznie a befejezett
munka gyümölcsét.
Mint ismeretes, a
közelmúltban súlyos vízkatasztrófák érték a bányakerület két legnagyobb bányáját,
melyek az itteni bányászat létjogosultságát alapjaiban megrengetté'. Itt ismét
bizonyítékát szolgáltatja Schmidt Sándor rendkívüli qualitásainak, mikor egy,
eddig teljesen ismeretlen s nevéhez fűződő nagyhorderejű találmánnyal az
elemekkel sikeresen megküzd s biztosítja hazánk e fontos bányakerületének
további létét és fejlődését.
Ha végig tekintünk
Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos csaknem 25 éves múltján és az ez
idő alatt kifejtett munkáját és nagy alkotásait tekintjük, úgy megállapítható az
ó lázas és fáradhatatlan, fáradtságot nem ismerő tevékenységének zsenialitása,
amellyel bekapcsolódott eme, már végkimerültnek jelzett bányavidék új életre
való keltésében, felvirágoztatásában.
Működésének
ismertetéséhez nem kell kommentár, mert arról ékesen beszélnek alkotásai.
Zsenialitása, elismert
nagy szaktudása, nyughatatlan temperamentuma, mely mindig új problémák
megoldásán rágódik, méltó helyet és örökbecsű nevet biztosít részére a magyar
bányászat, ipar és köz gazdaság történetében.
Gácser János
A BÁNYAVÁLLALATOKNÁL a
következő intézkedések váltak szükségessé; A csolnoki I-es akna,
Auguszta-lejtakna víztelenítési munkálatainak meggyorsításával lehetőség nyílik
a szomszédos és jelenleg még nem biztonságos Il-es akna „U“-mezőjének újbóli
telepítésére, s ezáltal jóminőségű, könnyen jöveszthető szénterületek
bekapcsolására a termelésbe. További szénvagyon feltárását szolgálja az I-es
akna „F“-mező plusz 36 szintjén le- műveletlen fekütelep feltárása a fősikló
újranyitása révén. Az akna oligocén-mezejében a vágathajtási sebességek
meggyorsításával megfelelő fronthomlokhosszat alakítunk ki, s ezáltal
koncentrált telepítési munkahelyeket biztosítunk. A többi mezőben is
meggyorsítjuk a vágathajtási sebességeket és megköveteljük az üzemektől a
tervszerűséget. Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/KomaromEsztergom24ora_1954_05/?query=Auguszta%20telep%20Csolnok%20&pg=26&layout=s
Stufa szakmányjel.
Stufe = Gedingstufe (n)
Stufázás stufázóval történő munkaátvétel Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_NOGR_Sk_2000_Banyaszkonyv/?pg=713&layout=s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése