Röviden, ahogy a címben írtam. Bővebben ez, amikor megláttam
a bolhapiacon a kis oltókést. Nagyapámnak volt ilyen kése. A gyümölcsfa, szőlő
és rózsakertészkedést művelte vele. Nekem is mutatta mire, hogy kell használni.
Általános iskolás koromban, amikor a nemesítésről, keresztezésről, növények
szaporításáról tanultunk a gyakorlatban is használtam a nagyapámtól megtanult
oltást. Városunk határában vadrózsa töveket ástam ki. Az utcánk legszebb rózsáiból
kértem a levirágzás után rózsaágakat. Az életképes szemeket aztán a vadrózsába
oltottam. Néhány év múlva a házunk előtti kiskertünkben volt a legváltozatosabb
rózsakert.
Azóta, mikor ez történt már eltelt közel egy fél
évszázad. Nagyapám egykori kése és a házunk is másé. Ez a kiskés a bolhapiacról
már az enyém is lett. Már csak idő kérdése, és röpke évtized múlva újból szeretnék
a vidéki házam kertjében ezzel a késsel egy újabb csodás rózsakertet
létrehozni.
Nem akármilyen kése volt ám nagyapámnak. A késen a
VIKTORIA SWISS MADE márkajelzés, melyet a svájci késgyár – ha hinni lehet a
Wikipediának -, 1909 és 1921 között gyártott.
A Victorinox egy
késgyártó cég, melynek központja Ibach-ban (Svájc) van. Mióta 2005-ben
felvásárolta Wenger nevű riválisát, újra egyedüli kés-beszállítója lett a
svájci hadseregnek. A vállalat 1884-ben alakult meg, és 1891 óta szállított
késeket a hadseregnek. A híres Victorinox embléma – a pajzson lévő kereszt –
1909 óta létezik. Ebben az évben az alapító, Karl Elsener édesanyja elhunyt,
így az ő tiszteletére "Victoria" lett a vállalat neve. 1921-ben, az
"inox" [a "rozsdamentes acél" francia jelentéséből (acier
inoxydable)] termékeik közé történő bevezetésével a vállalat neve és márkája a
jelenlegi "Victorinox" (Victoria + Inox) lett. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Victorinox
A neten meg is kerestem, hogy hogyan is kell szemezni.
Meg kell hagyni, hogy a tűrő használatát is jól magyarázta el nagyapám, és a
kés élesítését is a tankönyvnek megfelelően tanította. Ezek után biztosan mintaszerű
lesz majd a rózsakertem.
Minden oltás
alapeszköze az éles oltókés (d, e, f ábra). A kések pengéje jó minőségű acélból
készül, élük egyenes, ami a sima, egyenes metszlapvágáshoz szükséges. A héj alá
oltásoknál a héj felnyitására a penge végén levő tűrő szolgál, de enélkül is
készülhetnek oltókések. A kések méretét általában a nyél centiméterben mért
hosszúságával adják meg. Jól kézbe illő, kezünknek megfelelő méretű, kényelmes fogású
kést válasszunk. Az oltókés a penge egyenes éle miatt a szemzésekhez nem
előnyös.
A szemzőkések éle
enyhén ívelt, s a penge végén mindig található tűrő, de a tűrőt a nyél másik
végén is elhelyezhetik (g, h ábra). A szemzőkést inkább csak szemzésre
használják, oltáshoz nehéz velük jó metszlapot vágni, mivel rövidebbek, mint az
oltókések. A méret megadásának módja az oltókésekével azonos.
Ábra magyarázat - Kések
dugványvágáshoz, szemzéshez, oltáshoz a) és b) kacor, c) dugványvágó kés, d),
e) és f) oltókések, g) és h) szemzőkések, i) kétpengéjű sípolókés
A kacornak nagyobb,
erősebb, befelé hajló élű pengéje van, ennek megfelelően a nyél is
többé-kevésbé ívelt. A fűrésszel vágott sebek peremének lesimításához, ha van,
kacort, hiányában oltókést is használhatunk. A kacor jó szolgálatokat tehet
vesszők, gallyak lemetszésekor, illetve törzsnevelési munkák során is.
Az oltó- és
szemzőkéseket csak egyik oldalukról élezzük. A megnedvesített fenőkőre azzal az
oldallal fektessük rá a pengét, amelyiken a kinyitásra szolgáló, a körömnek
készített vájat található. A fenőkőre teljesen ráfektetett kést körkörös mozgással
kellő élességűvé fenhetjük. A jó kés borotvaélességű, ezt az állapotot új
késeknél csak hosszabb idő alatt lehet elérni, később viszont már csak
utánélezésre van szükség. Fenéskor a pengét ne emeljük meg, mert akkor
„hirtelen éle” lesz. Forrás: https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Gyumolcsfaiskola/ch02s04.html
Hogy miket meg nem tud az ember... Mondhatom, (nem szégyellem) egy ilyen kést látva, nekem az jutott volna az eszembe, hogy "letört a hegye" :-)
VálaszTörlésAz pedig, hogy miképp kell helyesen kést élezni, jó, ha tudom, mert nekem is van fenőkövem, csak épp nem nagyon használtam eddig...
Nekem szerencsém volt, hogy a nagyapámmal és a édesapámmal is dolgoztam hasonló késsel. Még az is eszembe jutott, hogy nagyapám mondta, hogy a szemzés helyét mindig a tűrő használatával nyissam ki, mert akkor a növényi nedvek nem lépnek reakcióba a kés pengéjével. Akkori eszemmel még fel sem fogtam, most már logikus, hogy ezért is van rézből a tűrő pengéje.
Törlés