Augusztus 18-án Mecseknádasdra voltunk hivatalosak az
ottani német nemzetiségi tanösvény átadására. Az eseményről bemutató képeimhez a
Magyarországi Német Kulturális és Információs Központjának cikkét idéztem ebbe
a bejegyzésbe.
Erőteljesen bővül a
magyarországi német tanösvények hálózata: augusztus 18-án adták át a legújabb –
immár ötödik – tematikus útvonalat. Az interaktív elemekkel, különféle
installációkkal és vezetőfüzettel tarkított mecseknádasdi ösvény a településen
élőkre jellemző „néplelket” mutatja be: a közös érzéseket, hangulatokat, rokon-
és ellenszenveket, szokásokat.
Ugrás volt az
ismeretlenbe, amikor a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 2015-ben
felkért két települési német önkormányzatot – a somberekit és a
pilisszentivánit –, hogy azok egy próbaprojekt keretében készítsék el a maguk
német nemzetiségi tanösvényét. A két létesítmény felülmúlta az előzetes elképzeléseket:
helyi intézmények és civil szervezetek társadalmi munkájának eredményeképp
különleges, a község németségére jellemző értékeket sikerült felkutatni. A
kezdeményezés működőképességét igazolta az idő, hiszen a mindössze néhány száz
méteres ösvények látogatottsága az elejétől fogva folyamatosan növekszik. Az
országos német önkormányzat így továbbvitte a projektet: ez év tavaszán
elkészült a tarjáni tanösvény, röviddel azután a fekedi is. Augusztus 18-án
pedig sor került az első vezetésre a mecseknádasdi útvonalon; az alkalom egy
háromnapos jubileumi ünnepségsorozat része volt, ugyanis pontosan 300 éve
annak, hogy a helyieknek a németországi Frammersbach községből származó ősei e
baranyai faluban leltek új hazára.
A tanösvény
megalkotásból sokan kivették a részüket: helyben élő nyugdíjasok, táncosok,
borászok, zenészek, önkéntes tűzoltók, iskolások, óvodások, vállalkozók,
magánemberek, valamint Frey Mária szakértő; a munkálatokat a német önkormányzat
vezette. A költségek jelentős részét az a 6000 eurós támogatás fedezte, amelyet
a Német Szövetségi Belügyminisztérium az országos német önkormányzaton
keresztül különített el e célra. Az összeget a mecseknádasdiak jelentős
önrésszel egészítették ki.
– Településünk
vezetésének egyik legfontosabb célja az, hogy a helyben élő németség
beolvadását többféle eszköz segítségével lassítsa – hangsúlyozta az ünnepségen
dr. Wekler Ferenc polgármester.
A köszöntőt követően
hétállomásos időutazásra invitálták a vendégeket. Három nemzedék tagjai voltak
a tanösvény alkalmi idegenvezetői. Útközben Christian Holzemer, a németországi
testvértelepülés, Frammersbach elöljárója szólt az egybegyűltekhez: – Ma a
közös gyökereinkre is emlékezünk. Helyesnek tartom, hogy felmerül a
mecseknádasdiakban a kérdés, honnan érkeztek, és az is jó, hogy beszélgetünk
arról, hogy a múltban mi minden kötött össze bennünket. Hoztunk egy
meglepetést: egy tölgyfacsemetét, amelyet együtt ültetünk el. Emlékeztessen
bennünket arra, hogy bár mindig új gyökereket kell eresztenünk, de sosem szabad
elfelejtenünk a régieket.
– A tanösvény
kifejezést két perspektívából is megközelíthetjük: egyrészt a tanítás, másrészt
a tanulás oldaláról – fejtette ki Englenderné Hock Ibolya, az MNOÖ
oktatásügyekért felelős tanácsnoka. – Mindkét nézőpont érdekes az esetünkben,
hiszen miközben mi információkat közlünk magunkról, addig a látogatók tanulnak,
tapasztalnak rólunk. És hogy mitől magyarországi németek a tanösvényeink? A
válasz az országos német önkormányzat oktatási stratégiájában foglalt projekt
célkitűzésében rejlik: nevezetesen az, hogy erősítsük a német közösségeink
identitását. Azt szeretnénk, hogy a tanösvényeink az adott települések
büszkeségeivé váljanak, hiszen közösségi összefogással jöttek létre. Reméljük,
hogy a előkészületi kutatások során minden résztvevő sok újdonsággal, értékes
információval szembesül a saját szülőfalujával, -városával kapcsolatban. Azt
hiszem, e célok itt, Mecseknádasdon maradéktalanuk teljesültek.
– Sosem gondoltam
volna, hogy ennyi energiába kerül egy tanösvény megalkotása, de most már tudom,
hogy megérte – mondta Kraszné Auth Szilvia. A helyi német önkormányzat elnöke
hangsúlyozta, az attrakció csakis a falubeliek komoly összefogásának
eredményeképp készülhetett el. Öröm volt átélni – mondta –, ahogy mindenki
hozzátette a magáét, amiért köszönet illeti őket.
Áldás, avagy az isteni
gondviselés ajándéka; alázat, avagy az Istenbe vetett hit és vallásosság;
tehetség, amit a születésünk óta magunkban hordozunk; kitartás, amire a család
nevelt bennünket; hozzáállás, ahogyan a dolgunkat végezzük; érték, amit az
életben fontosnak tartunk; és hála, az, hogy semmit nem veszünk természetesnek:
az ösvényt végigjárva a nádasdi néplélek e hét kulcsfogalmával ismerkedhetünk
meg, mégpedig a legkülönbözőbb témákkal kapcsolatban. Megtudhatjuk többek
között, hogy voltak idők, amikor a faluban egyszerre 41 kőfaragó dolgozott;
vagy hogy az egykori javasasszony mely gyógymódokkal küzdött bizonyos súlyos
gyermekbetegségek ellen. „Ma már hálát adtál?” – az egyik állomáson például ezt
a kérdést szegezik a látogatónak, gondolkodásra késztetve őt arról, hogy a
nádasdiak hálával teli, istenfélő beállítottsága vajon milyen hatással lehetett
az egyénre és a közösségre. Aki bejárja a tanösvényt, az bizonyára nem csak
információkkal, de lelkiekben is gazdagodik.
Szép hely, kedves falu ez a Mecseknádasd - habár ez sem a fejlődő falvak közé tartozik - sajnos.
VálaszTörlésViszont szép kálváriája van. A várromhoz és a kilátóhoz érdemes felsétálni.