Hogy mik vannak? A hétvégén a Lövölde téri kirakatban újabb kiállítás látható.
Távolról
fogalmam sem volt mi lehet az installáció címe.
Aztán közelről
kiderült, hogy ez a művész életének fonalát ábrázolja. Meg kell, mondjam, jól
mutat a kirakatban a festőlétrákról lecsüngő sok színes fonal. Továbbhaladva,
elgondolkozva arra jutottam, ha nekem kellene, életem fonaláról installációt készíteni
az enyém egészen másmilyen lenne. Az első létrán, a fiatalkori létrámon sokszínű
fonalból készített derűs természetes színű fonalakból állna. Sok lenne benne az
égszínkék meg a fű zöld, amikor játszottunk a réten, A középső létrán a szürkék
dominálnának, hisz a sok munkában töltött időkre ez volt a jellemző. Aztán az
utolsó létrám megint egyre Szinesebb fonalakból állna. Reménykedni mindig
lehet. Hátha elkészül álmaim háza, és ott megint visszajönnek gyerekkorom
kedvenc színei.
Gondolkozom azon, hogy én milyen színű fonalakból készíteném el az életem szakaszait. Az első nekem is színes lenne jó gyerekkorom miatt. A középső szürke és színes váltakozása lenne. Voltak rossz időszakaim és jók is a felnőtt koromban. Azt hiszem a sok munka, az azzal járó szorongások nálam beszürkésítenék azt az időszakot. Végül az utolsó, a nyugíjas éveim időszaka is ugyanilyen lenne: a szürke és a színes váltakozása. A szürke a betegségeim színe lenne, a megnyugvás, a tapasztalataim megléte pedig a színes. Mert a két utóbbi( megnyugvás, tapasztalatok összessége) már bennem van, és megszínesítik az életem.
VálaszTörlésKívánom, hogy a ház megszínesítse az életed.
Köszönöm a hozzászólást. Ugye, milyen jó volt gondolkodni az életünk fonalának szinein. Apósom mondta nyugdijas korba érve: Én ugyanolyan jól érzem magam mint fiatal koromban, csak egy kicsit lelassultam. - valahogy igy vagyok én is ezzel. Lehet lassabban jutunk el a célig, de ettől az öröm érzése megmarad.
TörlésHmmmm.... Nem is tudom, milyen színű lenne az én "fonal-gubancom". Életem első 10 éve volt jó, szép, aztán onnan kezdve volt minden egyéb. Jó, rossz, szép, csúf, könnyű és nehéz. Nem tudnám megmondani, milyen minta lenne kihozható ebből a majd 80 évnyi "fonálból"... Tán furcsa, de én mindig nagyon szerettem az u.n. rongy-szőnyeget. Mindig arra gondoltam, ez a sok színes maradék mi minden tudna mesélni, ha beszélni tudna.
VálaszTörlésNa, hát én ilyen rongy-szőnyegnek képzelem magamat.(A „rongy” szó pedig nem minden esetbe pejoratív kell, hogy legyen.)
Tetszik ez a ronygszőnyeg hasonlatod. Nekem is a kedvencem ez a rongyszőnyeg. Fiatalkoromban én is szőttem ilyet. Volt egy nagy szövőkeretünk, és azon készült a rongyszőnyeg. Mindenféle régi nem használt ruhaanyagból csináltuk a fonalnak használt szövetcsikokat. Véletlenszerű mintákat kaptunk, de mindig jó lett a végeredmény.
TörlésMegfogott ez a kérdés, végül is milyen művészi formában fejezte ki az "életünk fonala" kifejezését, versben, regényben, festményben, zenében?
VálaszTörlésAmúgy, elég egyszerű illusztrációt, mondhatni szájbarágós képet alkalmazott, életfonál=fonálszövet.
Nagyon régen olvastam egy nekem tetszetős kifejezést az életünkről, hogy egy színes szőttes. Azóta is ez jelenik meg előttem, ha arról gondolkodom, milyen volt az életem, hogy mennyire szép és harmonikus színekkel tudtam elvarázsolni a szőttesem :)
Az én kedvenc kifejezésem, meg életünk fája. Ez nálam magyarázható a fák szeretetével. A szövőszék is fából van, amelyen a fonalből szőttes lesz. Az installáció készitő művésze ezt nyilatkozta róla: "A fokok közötti részek egyfajta alternatív szövőkeretként szolgálnak, a közöttük megszőtt struktúrák pedig az énerőt jelképezik." - Igy aztán mondhatjuk, hogy mindannyian hasonlóan gondolkodunk.
Törlés