Év elejei terveim szerint ezt a posztot már a vidéki otthonomban kellene írnom. A felújítási projektem késedelemben van, de ez nem tántorított el attól, hogy feleségemmel kiránduljunk, és közben a házfelújítást is végezzük, haladjunk.
Voltunk a háznál is, mert feleségem hivatalos útra ment a környékre. Én addig kitakarítottam a pincét, hátha még szükség lesz rá a télálló gyümölcsök és zöldségek tárolásában.
Szeptember közepén Magyarországi Német betelepítési és kitelepítési emlékmű átadást mentünk fényképezni Felsőgallára. Közben útba ejtettük Szomort is, mert az ottani Nepomuki Szent Jánosról és a kitelepítési emlékművükről nem volt még fotónk.
Szeptember végén van a feleségem születésnapja. Ő akkor érzi jól magát, ha egy kis munka is van az ünnepnapokban. El is mentünk Kál-Kápolnára Málenkij robot emlékművet fotózni, majd jött egy kis Tisza tavi vízitúra. Aztán Rétest is ettünk Poroszlón. Megismertük a Balmazújvárosi Német Házat és részt vettünk a német kórusuk főpróbáján. A végén aztán a Balmazújvárosi gyógyfürdőben fürdőztünk, hogy aztán megfiatalodva érjünk haza.
Hazatérésünk után kaptuk a hírt, és képeket, hogy Októberre a házfelújításunk épületgépészeti alapszerelése befejeződött. Még sok munka van, de talán elérjük, hogy lesz majd temperáló fűtés akkor, amikor fagy.
No, mozgalmas napjaitok voltak - de legalább szép programokkal....
VálaszTörlésPróbáltam jól megszervezni, és minden pont időre készen lett, és szinte perce pontosak voltunk minden előre tervezett helyen.
Törlés