Van, amikor nincs miről írni. Van, amikor nincs időm írni. Vagyok most, amikor már szégyellem magam, hogy több, mint egy hónapja nem írtam a blogomra. Röviden, történtek a legutóbbi bejegyzés óta blogban említésre történő dolgok. Vázlatosan képekkel illusztrálva.
Családi eseményre Marburgba mentünk. Ez itt a Marburgi vár a szállodánk ablakából.
Ez itt Marburg belvárosának egyik tere egy hatalmas üvegkockával. Az üvegkocka egy hatalmas régészeti gödröt takar, ahol, aki akarja, megnézheti a középkori Marburg Zsinagógájának feltárt részleteit.
Árpád házi Szent Erzsébet, Marburg védőszentjének szobra. Kezében a hamvai fölé épített gótikus székesegyház.
Hamburg belvárosának, nagy tűzvész után megmaradt házsora, a csatorna felől nézve.
Rio de Janerioban is jártunk. Pontosabban a Föld szinte
minden kontinenséről láthattunk maketteket egy hatalmas Hamburgi
raktárépületben.
Hazajöttünk megtekinteni az építkezésünket. Az új
házunka már bekötötték a vizet, íme, a főcsap.
Kertünk örökölt rózsái között a szomszéd tyúkjai gyomlálnak.
Sógorommal villanyt szereltünk.
Itt már valami látszik a villanyszerelésből is. A
házunk is beszédes, látszik a múltja.
Rózsák tere Budapesten, a lakásunktól nem messze.
Szép helyeken jártatok és lassan, de biztosan készül a ház is...csupa jó hír. Most már csak a napot kellene 24 órásról 36 órásra változtatnod és minden rendben lenne...
VálaszTörlésValóban jó lenne, ha a nap 36 órából állna. Már azóta még négy napot rászántunk a villanyszerlésre, és mégsem lettünk kész. A Budapesti lakásunkat - pontosabban a társasház liftgépházát -, meg villámcsapás érte, amitől elment több napra a net. Végeredményben, minden halad a maga útján...
Törlés