Az első fizikus példaképem szülőháza.

Gyulán bóklászva fedeztem fel Bródy Imre szülőházát. Bródy Imréről már általános iskolában hallottam. Fizika tanárunk - aki tudománytörténettel is színesítette a fizika oktatást -, mesélt róla. E kriptonlámpa történetéről szóló érdekes előadása után döntöttem el, hogy én fizika tagozatos gimnáziumi osztályba akarok menni. Így váltottam az addig erősen vágyott régészetről a fizikára.

Bródy Imre legfontosabb találmánya, a kriptontöltésű izzólámpa 1930-ból származik. A testek sugárzásának elméletéből ismert volt, hogy az izzólámpák jobb fényhasznosítása az izzószál hőmérsékletének emelésével érhető el. A magasabb hőmérséklet azonban rövidebb élettartammal jár együtt az izzószál intenzívebb fogyása miatt. Addig töltőgázként elsősorban a semleges és olcsó nitrogént használták, de létezett már nemesgázzal - argonnal - töltött izzólámpa is. Maga az a tény, hogy a gáztöltésű izzólámpa hatásfoka megjavul, ha a töltőgázt rosszabb hővezető képességű és nagyobb sűrűségű (nagyobb atomsúlyú) kriptonnal helyettesítik, szakmai körökben nem volt ismeretlen. Ilyen izzólámpára, mint tömegtermékre azonban senki sem mert gondolni a kripton magas ára miatt. Bródy készített néhány kriptontöltésű kísérleti lámpát, és arra a felismerésre jutott, hogy a rosszabb hővezetésből adódó javuláson túlmenően egy további, előnyös hatás is mutatkozik. Nem várt módon a termikus diffúzió (Soret-effektus) izzószálat romboló hatása is jelentősen csökkent kriptonatmoszférában.Rendelkezésre állt tehát a jó hatásfokú, kitűnő fényhasznosítású, kedvezőbb színhőmérsékletű, illetve hosszabb élettartamú izzólámpa, azonban megoldatlan volt a kripton olcsó, ipari méretű előállítása.

Bródy szívós kutatómunkával megállapította, hogy 1000 köbméter levegőből 1,5 liter kripton nyerhető ki. A kriptongyártást termodinamikai meggondolások alapján, Polányi Mihály közreműködésével dolgozta ki. A megoldás lényege az volt, hogy a levegőnek csak mintegy 10%-át cseppfolyósítják, és ezen átfúvatják az előhűtött maradékot, így kimosva belőle a kripton többségét. Frakcionálni csak ezt a 10%-ot kell. Erre a technológiára alapozva az Egyesült Izzó felépítette és 1937-ben üzembe helyezte a világ első kriptongyárát Ajkán, amely a korábbi ár kevesebb mint háromezred részéért állította elő a nemesgázt. A kriptontöltésű izzólámpa világsiker lett, jellegzetes alakú burájával ma is tömegesen gyártják. Forrás: https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/mozgokepek-a-magyar-technika-tortenetebol/pillanatkepek-az-3

Érdemesnek gondolom rövid életrajzi kivonatát is közzétennem.  

Bródy Imre (Gyula, 1891. december 23. – Mühldorf, 1944. november 25.) zsidó származású magyar fizikus, kémikus, feltaláló, a modern kriptongázas villanylámpa kifejlesztője.

Édesapja Bródy Adolf, akinek jól menő ügyvédi irodája volt Gyulán. A családnak több ismert tagja is volt, így Bródy Sándor író és Bródy Ernő országgyűlési képviselő. Az elemi, majd a polgári iskola első osztályát szülővárosában végezte, 1902–1909 között pedig Aradon, az állami főgimnáziumban tanult.

A fővárosban 1909–1913 között volt a budapesti Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-természettan szakos hallgatója. Tanári oklevelet – a gyakorlóév letöltése után – 1915-ben kapott. 

Az „Egyatomos ideális gázok chemiai constansának elméleti meghatározása” című értekezése megvédésével 1918. június 13-án minősítésű bölcsészdoktori oklevelet kapott. A doktori szigorlaton fizikai, kémiai és matematikai tudását Eötvös Loránd, Buchböck Gusztáv és Fejér Lipót summa cum laude kitüntetéssel jutalmazta. 1919-ben tanársegéd lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd 1920–1922 között a göttingeni egyetemen Max Born munkatársa volt, tanársegédi beosztásban. Bródy bemutatkozásul egy szemináriumon az 1918-ban megvédett doktori értekezését ismertethette az egyatomos ideális gázok kémiai állandójának kiszámításáról. Ezután német nyelven is megjelent munkájával elismerést szerzett, és a jó rajt után, alig két év alatt hét tanulmánya jelent meg. A legfontosabb négyet Bornnal közösen írta. Ezekben annak a munkának a folytatásáról van szó, amit Born 1912-ben Kármán Tódorral kezdett el a kristályok dinamikájának Born–Kármán-elméletéről. A Born–Kármán-elmélet a rácspontok körüli kis amplitúdójú atomi rezgéseket mint kölcsönhatás nélküli fononokat tárgyalja. Max Born és Bródy Imre 1921-ben a fononok kölcsönhatását vizsgálták a perturbációszámítás módszerével. Ezzel lett a kristályok dinamikájának alapvető elméleti eszköze a Born–Kármán-modell.

A Born mellett töltött két évbe belefért még a kvantummechanika invariáns integráljainak tanulmányozása és a fázisátalakulásokért felelős fluktuációk elméleti vizsgálata. Göttingeni tartózkodása idején részt vett a Zeitschrift für Physik szerkesztésében is. 1922-ben Aschner Lipót kezdeményezésére, és Pfeifer Ignác meghívására hazajött Budapestre. Itthon 1923. július 1-jétől tagja lett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (ismertebb néven Egyesült Izzó) Pfeifer Ignác vezette kutatólaboratóriumának, és ennek maradt vezető munkatársa élete végéig. 1927-ben Benedek Marcell felkérésére közreműködött az Irodalmi Lexikon szerkesztésében. Az 53 éves Bródy Imre alkotó erejének teljében volt, mikor 1944-ben Magyarország német megszállása után megkezdődött a magyar zsidóság elhurcolása.

Bródy Imre számára Bay Zoltán mentességet szerzett, de ő osztozott családja sorsában, hozzájuk csatlakozva önként a biztos halálba ment. Elfogása után családjával együtt a bajorországi Mühldorfba szállították. Bródy asztalosként volt nyilvántartva a munkatáborban, valószínűleg a könnyebb munka reményében és csak később, az amerikai hadsereg feljegyzéseiben szerepel mérnökként a neve.

Halálát végül a lágerben uralkodó embertelen higiénés és munkakörülmények okozták. 1944. november 11-én tífuszjárvány miatt több társával elkülönítő karanténba vitték, majd a feljegyzések szerint 1944. november 25-én enterocolitisben, vékony- és vastagbélgyulladásban halt meg. Sírja a mai napig Mühldorfban található a felekezeti tömegsírok között, melyeket a helyi szervezetek gondoznak. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Br%C3%B3dy_Imre_(fizikus)