A Bajza utcai iskola

Még áprilisban fényképeztem le a Bajza utcai iskolát. A „maradj otthon” időszakban ideális volt, mert kevesen voltunk az utcán. Az úton sem járkáltak autók. A fénykép készítésre ideális volt. Boldog voltam, hogy ismét bemutathatom ezt a Zsolnay pirogránit kompozíciókkal díszített épületet.

Bárczy István, az „építő polgármester” (1906-1918) irányítása alatt számos új iskola épült Budapesten, több iskolát felújítottak. Iskolaépítési programja keretében az építkezéseknél figyelmet fordítottak az iskolaudvarok kialakítására is.

„ Általánosságban a korabeli tantermek nagysága 6,5 m széles és 10 m hosszú volt. A helyiségek tiszta magassága 4 m. Ezeket a méreteket részben a budapesti építőszabályzat rendelkezéseiben lefektetették. A 6,5 m szélességről úgy vélekedtek, hogy az a legalkalmasabb a kétüléses padok számára. Három padot, összesen tehát 6 gyermeket számítottak egy sorba. Egymás mögött legfeljebb 10 sort volt szokás elhelyezni. A tantermek az utcai oldalon helyezkedtek el, az udvar felől zárt folyosó kísérte a termeket. A tervezésnél sokszor csarnokszerű kiszélesített részleteket iktattak be, hogy a gyermekek a termekből kényelmesen kibocsáthatók legyenek. Fontosság tekintetében a termek és folyosók után a WC-k következtek. Főkövetelmény volt, hogy emeletenként lehetőleg csak egyszer forduljanak elő és úgy elhelyezve, hogy minél jobban elkülönüljenek a folyosók forgalmából. Mindezen szempontokat figyelembe véve a korban Budapesten voltak az egész kontinensen a legkorszerűbb beosztású oktatási intézmények.” (forrás: http://budapest100.hu/hazak/bajza_utca_49-51)

A „Bajza”az 1914-16-os háborús évek alatt épült. A tervező építész Ray Rezső Vilmos (1876-1938) volt. Ugyancsak ő tervezte a budafoki Zsolnay Mauzóleumot, a Margitszigeti Víztornyot és a József Telefonközpont épületét. Ray a kor szellemét leginkább kifejező stílus, a századfordulón hazánkba is megérkező szecessziónak egyik építő- és alkotó művésze volt.

A „Bajza” kerámiareliefjeit Horvay János szobrász (1873-1944) mintázta, a kivitelezés a pécsi Zsolnay Porcelángyárban történt.

A míves majolika országcímert az ötvenes évek értetlensége sajnos leverette a „Bajza” homlokzatáról. Eljövendő korok nemes feladata lehet ennek pótlása.

1917 szeptemberében megalakult a VI. kerületi Bajza Utcai Községi Polgári Leányiskola 12 osztállyal. A VI. kerület Felsőerdősori Polgári Leányiskolából vált ki, mivel az túlzsúfolt lett. Az 1941/42. tanév elején megszűnt a VI. kerületi Felsőerdősori Polgári Leányiskola, annak egy része beolvadt iskolánkba.

Az iskola épületében 1944-ben nagy károk keletkeztek. A júniusi bombázások idején, az udvaron robbant három bomba, tüzérségi belövések is érték, sőt az épületben közelharcok is folytak. A tanári testület az ide helyezett V. Honvéd Utcai Polgári Fiúiskola testületével és a szülőkkel az iskolát használható állapotba helyezte.

1945 szeptemberében már nem indult első polgári, helyette ötödikes általános iskolai osztályba iratkozhattak a negyedik elemit végzettek. Továbbra is polgáriba jártak azonban azok a növendékek, akik azt az előző években elkezdték. 1946/47. iskolaévben tovább folyt az újjáépítés munkája. A szülői munkaközösség az osztálytermeket kimeszelte, a megrongált ajtókat és szekrényeket kijavította, az egyik szülő az összes lakatosmunkát végezte el. A befektetett munka és anyagi értéke kb. 4000 Ft. A magyarok Demokratikus Szövetsége VI. kerületi szervezete az „Iskoláért” mozgalommal az iskola újjáépítésére 1300 Ft-ot, 6 mázsa meszet, faanyagot, stb. ajándékozott. A székesfőváros hasonlóképpen megjavította a villanyberendezést, a központi fűtést, a tetőzetet, a megrongált falazatot, a vízvezetékeket. 1947-ben indult először általános iskolai első osztály. Forrás: http://www.bajza100.hu/az-iskolarol

Ingyen újságnak is van hírértéke.

Már rég folytatnom kellene a blogolást. Szabadságon vagyok, és mégsem jut időm a posztok írására és közlésére. A feleségemnek segítek be, hogy az őszi egyetemi félévére felkészüljön. A kialakult járványhelyzet miatt alaposan át kell dolgozni a tananyagot, és az ajánlott irodalmat. Az úgynevezett hibrid oktatásra kell felkészülni, ami azt jelenti, hogy a kis létszámú órákat meg lehet tartani jelenléti oktatással, de a többit csak távoktatással. Arra is fel kell készülnie, hogy a könyvtárakba sem tudja elküldeni a hallgatóit, ezért olyan szakirodalmat kell ajánlania, amelyik a neten is elérhető, vagy onnét letölthető.

Így, én a feleségemnek segítek felkészülni ehhez a rendhagyó félévhez. Meg kell vallanom, hogy nekem ez nagyon teszik, és sok újat tanulok.

Történt ezen a héten, hogy az online licitálós piactéren, egy 1947-es újságra lettem  figyelmes. Egy forintról indult a licit, és rajtam kívül más nem érdekelt, ezért meg is nyertem a jelképes árért. Érdekes egy napilap volt a Magyar Nap. Első megjelenése 1947. július 19. Szombaton, az utolsó szám 1949. december 1. Csütörtökön. A forrásban jelzett cikkből azt is megtudhatjátok, hogy mely cikkek vezethettek a napilap megszűnéséhez. Forrás: https://mediatortenet.wordpress.com/2014/11/30/magyar-nap-1947-1949/

Valójában ezért a cikk miatt licitáltam rá. A feleségem fel tudja használni a Magyarországi németek történetének az oktatásához. Ebből a cikkből is látható, hogy a kitelepített svábok sokszor megpróbáltak visszaszökni. Ezen kívül én utánanéztem a cikkben emlegetett „Pfeiffert pártnak is.

A Magyar Függetlenségi Párt (MFP) egy rövid életű párt volt a második világháború utáni Magyarországon. Először 1956-ban a forradalom alatt, majd 1990-ben, a rendszerváltást követően szervezték újjá, de érdemi politikai eredményt már nem tudott elérni; vélhetően még az 1990-es évek végén feloszlatta a bíróság, mivel két, egymást követő választáson sem tudott egyetlen jelöltet sem indítani.

1947. július végén – augusztus elején alapította az FKGP-ből március végén kilépett Pfeiffer Zoltán és köre, akikhez csatlakozott a feloszlatott Magyar Szabadság Párt tagjainak egy része is. A párt nyíltan konzervativista nézeteket vallott, a nemzeti demokrácia híveként még az 1945-ös állapotokat is elutasította. Rövid fennállása és a példátlan mértékű csalások ellenére is az 1947. augusztus 31-én megtartott országgyűlési választásokon (mely később kékcédulás választások néven vonult be a köztudatba) a párt 670 751 szavazatot (13,43%) gyűjtött és 49 mandátumhoz jutott a 411 tagú parlamentben.

Nézetrendszere és a hatalmas csalások ellenére elért példátlan sikere, valamint amiatt, hogy az MFP csalásra hivatkozva petícióban támadta meg a választási eredményeket, a kommunisták azonnal fasisztának bélyegezték és panaszt nyújtottak be a választásokat felügyelő Országos Nemzeti Bizottságnál, Pfeiffer ellen pedig feljelentést tettek összeesküvés gyanújával. Az ügyben az ÁVO nyomozást indított, személyesen akkori elnöke, Péter Gábor vezetésével. A kihallgatások során (Pfeiffer nem volt a kihallgatottak közt, mentelmi joga ekkor még megvédte) állítólag különböző drogokat, főként Aktedront használtak, mely értelmi bénultságot, akaratgyengeséget okozott. A vádat képviselő Alapi Gyula, aki a választásokon SZDP színekben indult, kérte Pfeiffer mentelmi jogának felfüggesztését a kihallgatások során összegyűlt „bizonyítékokra” hivatkozva. A várható letartóztatás és bebörtönzés (kivégzés) elől Pfeiffer november 4-én külföldre menekült, nem sokkal később pedig rádiónyilatkozatban ítélte el a magyarországi eseményeket, illetve a kommunistákat. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_F%C3%BCggetlens%C3%A9gi_P%C3%A1rt

Kevesebb blog, több munka

Az utóbbi időszakom a címmel jellemezhető. Nem tudom megjósolni azt sem, hogy ez rövid időben belül változni fog. Ugyan a több Home Office tevékenységgel az utazási időt megnyertem. Pontosabban szólva megnyerte a munkahelyem, mert utazás helyett is dolgozom, fogalmazok, tervezek a képernyő előtt. Azért marad szabad időm is. Azt meg egyre inkább egészségesen igyekszem eltölteni. Így aztán kiolvastam több könyvet is.

Jó volt papír alapon olvasni. Úgy gondolom a könyv tapintását és illatát nem pótolja az elektronikus lehetőség. A jövőről egyelőre nyilatkozni sem tudok. Ugyan hamarosan két hétre szabadságra megyek, de nem gondolom, hogy akkor több lesz a blogolási kedvem. A bloghoz tárgyam, képek, történetem továbbra is gyűjtöm. Aztán majd csak eljön az az idő, amikor is minden „SZ”-el kezdődő napon posztom fog megjelenni. Én úgy gondolom, így szeretem.