Születésnapi hétvége (első rész)

Szeptember utolsó hétvégéje feleségem születésnapja. Nem esik nehezemre születésnapi ajándékot találni, hisz a magyarországi német témákra fogékony. Én kerestem, és találtam is több kis apró ajándékot. Az első kicsinyke ajándék, egy kis szentképecske. Az eladó szerint ez egy evangélikus magyarországi német családból származik. A kis szentképen olvasható mondásra keresve, rögtön múlt századi evangélikus ima és énekeskönyvekre találtam. Ezek után, már csak egy tipikus magyarországi lutheránus településre kellett mennünk, hogy ott átadjam a kis szentképet, és dokumentáljam a falu nevezetességeit.

Varsád volt a nevezetes helyszín, mert ez tipikus német evangélikus település volt. Különleges is a temploma, mert az akkori szokásoktól eltérően nem temető mellé, és nem dombetetőre épült. A település emlékezete szerint a templom építéséhez az engedélyt Bécsből kapták. A falu elöljárója személyesen ment engedélyt kérni Bécsbe. A bécsi császári palotában az engedélyt magkapta. Azóta is a falu hálája jeléül II. József képe ott függ a szentély falán.

  

1786-ra készül el a varsádi templom. Varsád a Hegyhát egyik legfontosabb evangélikus központja volt a XIX. század elejéig. 1719-től volt már imaházuk itt a lutheránusoknak. Első harangjuk is 1735-ből származik, a paplak is a türelmi rendelet előtt, 1774-ben épült. Csak a templom építésével kellett várniuk a nem egyszer kegyetlen üldöztetés alatt. A templom karzatán copf vázák képei közt az apostolokat látjuk. Az eredeti oltárképen az Utolsó vacsorát ábrázolták, helyét egy jellegtelen XX. sz. elei kép foglalja el. A szentélyfalon II.József képét láthatjuk. Figyelemre méltó a papi pad is. A pad tetején a Szeniczey Bárány család címerét látjuk. Ennek a híres lelkészcsaládnak a Dél-Dunántúlon számos legendás tagja működött fő- vagy alesperesként. Szeniczey Bárány Pál volt Varsád lelkésze a templom építésének idején. Forrás: http://www.csatolna.hu/hu/tolnamegye/muemlek/evhegyhat.shtml